Pécsi Napló, 1943. december (52. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-01 / 272. szám
, 4. oldal. pécsi napló 1943. december 1. A parasztság szerepe az ij Magyarországban Nagy Ferenc független kisgazda- és polgári párti ,országgyűlési képviselő elő- s adása az Erzsébet Tudományegyetem jogi karának szociális tanfolyamán. III. t — Téves:az a felfogás, hogy a parasztnak jó a műveletlen ember is. Addig, amíg ezt mások mondják, a parasztságon kívülállók, addig nem baj, a baj akkor kezdődik, amikor maga a parasztság is azt tartja, hogy a parasznak műveletlenül is jó. Fel kell kelteni a parasztságban a tanulás iránti vágyakozást. Mindent el kell követni azért, hogy ez a parasztság minél többet tanuljon, hogy rövid esztendők ideje alatt hozza be mindazt, amit kulturális fejlődés terén évszázadokon át elmulasztott. Meg kell értenie a magyar parasztságnak a kor nagy tanítását, a szociális gondolatot. Lehetetlenség az, hogy a paraszttársadalom különböző rétegei, főleg két nagy rétege, a mezőgazdasági munkásság és a kisbirtokos társadalom között az a szeretetlen, egymással szemben álló viszony fennálljon, amely eddig jellemezte a két osztály viszonyát. Nagy gondot kell fordítani a parasztságnak az erkölcsi emelkedésre is. Első helyre teszem itt a vallásosságot. Nemcsak azért, hogy egyházaiknak, papjaiknak tegyenek eleget vallásos élet gyakorlásával, hanem azért is, mert határozottan tudomásul kell azt venni, hogy az Istenben hívő ember külömb ember, mint az, aki a maga lelkiismereti kérdéseit cinikus egykedvűséggel intézi el. Mindenki nyugodtabban látja az ország irányítását és minden más vezetést annak a kezében, akiről tudja, hogy nemcsaka törvénynek, de a saját lelkiismeretének is felel azért, amit a köz érdekében tesz. Fokozza a magyar paraszt az áldozatkészséget és az áldozatvállalást. Nem szabad azt várnia,hogy ebben az emelkedésben majd segítségére jönnek kívülálló erők és tőle függetlenül, s az ő erejének felhasználása nélkül mindent el fognak követni azért, hogy az ő emelkedése megtörténjék és jobb helyzetbe kerüljön. A magyar parasztnak ezért az emelkedésért komoly áldozatokat kell hoznia, súlyos áldozatokat kell vállalnia, hogy maga és társadalmi rétege elérje azt ez, életszínvonalat, amely lehetővé teszi részére, hogy fontos és erős tényezője legyen az új népi országnak. Azután őszintének kell lennie a magyar parasztembernek. Tudomásul kell venni, hogy annak a parasztnak, aki a közéletben ilyen fontos szerepkör betöltésére készül, legszebben és leghatásosabban az őszintesége jellemzi. A magyar parasztnakaz az érzése amelyet eddig bizalmatlanságnak neveztünk, bizonyos mértékben leplezést nyert az őszinteség hiánya miatt. Ennek meg kell változnia, a parasztnak őszintének kell lennie, a bizalmat mindenki másnak, más társadalmi osztálynak előlegeznie kell. Tudatosítani kell a magyar parasztság életében a nemzeti gondolatot. A magyar paraszttársadalomnak meg kell értenie ijt, hogy nem elég, hogy beleszületik az ember egy nemzetbe, itt él, itt dolgozik és adózik, de ezenkívül semmit sem tesz. Ha a mi földünkön egy portugál, vagy bármilyen más idegen ember születne, csak annyit tenne, hogy elvégzi a munkáját, megfizetné az adóját, pontosan annyit érne, mint az a magyar parasztember, aki így gondolkodik. Tudnia kell, hogy ő magyar, magyarságáért áldozatot kell hoznia és magyarságának az előnyeit igyekeznie kell élveznie is ebben az országban. Bepillantást kell nyernie a gazdasági politikába, látnia kell az összefüggéseket, nemcsak azért, hogy a maga helyzetét másokéval össze tudja mérni, hanem azért is, hogy tisztába legyen a nemzet külföldi kötelezettségeivel és azzal, hogy ebből az egyszerű emberre milyen feladatok hárulnak. Bepillantást kell nyernie a gazdasági politikába azért is, hogy ne következzék be az, hogy igazságtalanul ítélje meg a gazdasági jelentőségeket, azért, mert nem ismeri annak a kérdésnek az összefüggéseit a saját gazdasági helyzetével. Küldenie kell fiait az értelmiségi, ipari és kereskedelmi pályákra. Evégből kell, hogy legyen annyi gyereke, hogy jusson mindegyikre és még parasztnak is maradjon. A magyar társadalom értelmiségi rétege sokat hangoztatja a kereskedelem felfrissítését. De ezt nemcsak másoknak kell hirdetni, hanem hozzá kell segíteni a magyar paraszttársadalomnak is azáltal, hogy gyermekeit a faluról ezekre a pályákra is küldik. Ápolni kell a falu népének a maga önkormányzatait Tudnia kell, hogy a képviselőtestülettől vezet az út a megyeházára, onnanaz országgyűlésbe és a közéleteit egészen komolyan és határozottan kell szolgálnia, annak függetlenségére és előmenetelére kell törekednie. Fokozni kell a kielégíthető és nemes igényeket. Annak a népnek az életében sohasem lehet fejlődés, amelynek nincsenek igényei Ezekben az időkben, amikor mást sem hallunk, mint az igények csökkentésére való biztatást, ezekben az időkben is azt mondom, hogy azokat a nemes igényeket, amelyek az élet szebbé, kényelmesebbé, nemesebbé tételére feltétlenül szükségesek, mindenképpen fokozni kell a magyar parasztság életében. Meg kell őrizni a régi, nemes hagyományokat, de keresve kell keresni az alkalmat az újításokba való bekapcsolódásra. A modern életforma akkor lehet népi, nemzeti, magyar, ha a régi hagyományokon épül fel és azokból nő ki. Építeni kell a falut, szebbé tenni a falusi együttélést. Nem lehet tűrni az elkövetkezendő időkben azt, hogy a falu külső képe — még ott is, ahol egyszerű eszközökkel lehetne segíteni, hogy a falu rendes, tiszta, csinos legyen — még ott is elhanyagolt rendetlen sárfészek maradjon. Nem lehet tűrni, hogy egy kis közösségben mint amilyen a falu, csak a civódás, a porcióért való versengés legyen uralkodó, hanem ha megkapja a paraszttársadalom a nemzet életében a maga fontos szerepét akkor először is arra kell törekednie, hogy a saját életét széppé és harmonikussá tegye, szinte megkedveltesse a falusi életet. Bele kell élje magát mind jobban és jobban abba a gondolatba, hogy számára a fejlődés lehetőségét csak a rendnek és a rendezettségnek a biztosítása és megóvása jelentheti. Meg kell értenie a magyar falusi embernek, hogy fejlődése tökéletesen egybe van kapcsolva az alkotó munkával és e munka elvégzésének a biztosításával, ezért arra kell törekednie, hogy ezt a rendet, amely lehetővé teszi a munka elvégzését, soha senki meg ne bonthassa ebben az országban. Romantikus szerzők művei kerülnek előadásra a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének december 8-iki kamarahangversenyén Pécs, nov. 30. Tegnap már jeleztük, hogy a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete folytatja novemberben elkezdett kamarahangversenysorozatát. A Zenekedvelők Egyesületének úgynevezett B) bérletben lezajló öt hangversenye közül az első (a novemberi hangverseny bemutatkozó hangverseny volt) december 8-án, délután fél 7 órakor lesz a Belvárosi Katolikus Körben. Ezen a hangversenyen a Zenekedvelők Egyesülete, amely kamarahangversenyei műsorának összeállításában bizonyos rendszerre törekszik, romantikus szerzők műveit szólaltatja meg. A kamarahangverseny műsora a következő: 1. Brahms: Szonáta (38. mű, e-moll). Allegro ma non troppo. Allegretto quasi Menuetto. Előadják: Thirring Zoltán (gordonka) és Opritia Mária (zongora). 2. Dvorak: F-dúr vonósnégyes (c. mű). Allegro ma non troppo. Lento. Molto vivace. (Scherzo.) Vivace ma non troppo. (Finale.) Előadják: Pibvesan Sirig, M. Graef Tildi, Maros Rudolf és Thürrring Zoltán. 3. Weber: Zongoranégyes. Allegro. Adagio ma non troppo. Menuetto, Presto. Előadják: Opretia Mária, Proves an Sirioi, Maros Rudolf, Thirring Zoltán. Ez a műsor alkalmat ad a közönségnek arra, hogy egyetlen rövid kamarahangversenybe sűrítve a közönség elé vetíti a romantikus kor zenei géniuszát. B ra h m s (1838—1897) a késő romantikus iskola képviselője és míg Liszt új formákat keresett, amig Brahms megmaradt a szigorú klaszszikus szonátaforma mellett, amelyet új tartalommal töltött ki. Az előadásra kerülő csellószonáta a nehéz fajsúlyú művek közé tartozik. Borongás, mély érzésű, de mindig dallamos és szép összhangokban gazdag. Szuverén módon kezeli a tematikus feldolgozást. Brahms scamaramuzsikája nemcsak az igazi zeneértőkhöz szól, de élvezni tudja mindenki, aki csak hallgatja. Az első rész második számaként szereplő Dvorak (1841—1904) Smetana mellett a cseh nemzeti irány legmarkánsabb képviselője. A nép* legbecsesebb kincsének a népzenét vallotta. Nem is törekedett új formákra, hanem a régi klasszikus formákat töltötte meg népi motívumokkal. Témái erősen nemzeti és népies jellegűek. Éppen a népzene-szeretet késztette arra, hogy amerikai tartózkodása alatt valóságos szenvedéllyel tanulmányozta az amerillaai népzenét. Ezeknek a tanulmányoknak eredménye az előadásra kerülő F-dúr vonósnégyes is, amelyet „Néger-quartettnek“ is szoktak nevezni. Ez a mű az „Újvilágból“ c. szinfoniájával együtt a zeneirodalom egyik legnépszerűbb alkotása közé tartozik és a zenekedvelő közönség számára úgynevezett csemegét jelent. Érdekes, hogy Dvorak témái nagyrészt pentatonikusak, vagyis az ötfokú hangsor hangjait használja. Ez a skála a keleti zene legjellegzetesebb vonása, az ősi magyar népzene dallamai is etfakuak. Vonósnégyesében nem használ ugyan fel amerikai népdalokat, de a népzene „szellemében" alkotta. A romantikus muzsika egyik legérdekesebb és legközvetlenebb alkotása. A hangverseny második részében megszólaló Weber (1786—1826) időrendben az első a hangversenyen előadásrakerülő romantikus szerzők között. Ő a romantikus zeneirány egyik első mestere aki a német népdal szellemében írta operáit (Bűvös vadász, Oberon, Euryantthe) és kamarazeneműveit. Sírjánál Wagner mondta a gyászbeszédet, amelyben mesterének ismerte el. Az előadásra kerülő zongoranégyes félbemászó népies témákat hoz, virtuóz kidolgozásban. Minden problematika nélkül közvetlenül hat a hallgatókra, ez a romantika szellemében fogant zeneileg is értékes és hatásos mű. A kamarazenehangverseny hatalmas élményt fog jelenteni Pécs zenekedvelő közönségének. A hangverseny jegyeit csütörtök délelőtt 10 órától kezdve a városi Idegenforgalmi Iroda árusítja. A rendőrség őrizetbe vett frottír törülközőket, ágyneműeket, és egyéb fehérneműek iket. Jogos tulajdonosuk szerdán délig jelentkezték a rendőrpalota 36-os szobájában.