Pécsi Napló, 1943. december (52. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-07 / 277. szám
4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1943. december 7. r Érdekes epizódok a pécsi színészet történelméből írja: PUSZTAI-POPOVITS JÓZSEF VII. Pécs, dec. 6. A magyar színészet kezdetei Pécsett 1818-ra nyúlnak vissza. Az első magyar színtársulat Balog István igazgatása alatt játszott a városban. Ettől kezdve majdnem minden évben játszott magyar színtársulat Pécsett, ha csak igen rövid ideig is. Legtöbbször a „Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság“ játszott Pécsett. A társulat különben városról-városra költözött és bejárta az egész országot. DÉRYNÉ A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁSRÓL A „Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaságnak egyik kiváló tagja Déryné volt, aki a következőképpen nyilatkozott annak idején Pécsről: „Pécs kedvelt hely volt a magyar színészek számára, mert műértő közönsége szívesen látogatta az előadásokat. Operákat is gyakrabban lehetett adni, mert a püspöki zenekar tagjaiban képzett zenészeket találtak.“ A Székesfehérvári Nemzeti Színjászó Társaság az 1830-as évekig látogatta Pécs városát. Nagyon érdekes, hogy a pécsi magyar színészeket eleinte nem a közönség támogatta, hanem külön támogatásban résezsültek. Nagyon sokszor fordult elő az, hogy a színigazgatók, illetve a színtársulatok alaposan ráfizettek pécsi tartózkodásukra. De mégis mindig visszatértek Pécsre, mert abban az időben a színészetet még nem tekintették kenyérkereseti forrásnak, még kevésbbé üzleti vállalkozásnak, mint napjainkban. Ők a magyar nemzet és a magyar nyelv apostolainak tekintették magukat. Nem riadtak vissza ezért semmiféle áldozattól, vagy kudarctól. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy műsoruk majdnem egészen megjegyezik a német színtársulatok műsorával, tehát ugyanazokat a darabokat adták elő — csak magyar nyelven. És ezen volt a hangsúly, nem pedig a színdarabon, amelyet németből rendszerint maguk a színigazgatók fordítottak le magyar nyelvre. VENDÉGSZEREPLŐK PÉCSETT A Pécsett játszó magyar színtársulatoknak sokszor kiváló vendégszereplői is voltak, így például játszott Pécsett Fáncsy Lajos és Lendvay Márton is. 1840-ig igen sokszor előfordult az, hogy a német színtársulat nem kapott a város hatóságától játszási engedélyt, mert már magyar színtársulat játszott Pécsett. De volt eset arra is,hogy magyar színtársulat nem játszhatott, mert már német színtársulat kapott működési engedélyt. Ennek ellenére békésen megfért egymás mellett a magyar és a német színészet. Később azonban, különösen az abszolutizmus korában elkeseredett küzdelem váltotta fel ezt a békésséget és nyugalmat. A pesti színház vezetését 1833-ben vette át. Nagyon sokat áldozott a színházra és az volt az ambíciója, hogy előadásaival elérje az udvari színház színvonalát. Azonban nem volt szerencséje, mert csapás csapásra jött A közönség nemigen látogatta színházát, inkább a magyar szíházba mentek az emberek. A nagy árvíz után Pesten kívül keresett megélhetést. Még a bérletidő letelte előtt bérbevette a pécsi és a temesvári színházat. Pécsett 1840—1843-ig volt társulatával. Azonban Pécsett éppen olyan kevés volt a szerencséje, mint Pesten. Még a színházi személyzetét sem tudta kifizetni. Passzívái 1841-ben 63.527 forintra rúgtak, 1843-ban pedig végleg megbukott. A színészek, akiknek bérét nem tudta kifizetni, sorban támadták követeléseikkel. PÉCS KAPCSOLATBA KERÜL BÉCCSEL Már az 1843-as év elején új társulat váltja fel Pécsett Schmidt Sándor színtársulatát. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy ha Schmidt, mint volt pécsi színigazgató képes volt a pécsi színház előadásait a pesti nívóhoz közelíteni, úgy a Friese Károly után következő Roll Antal Ágoston igazgató alatt a pécsi színészet, illetve színpad egyenesen Bécsissel kerül összeköttetésbe. Roll állandóan értesült a bécsi színpad minden eseményéről. A darabok színrehozásának technikája, a díszletek és ruhák nem okoztak neki különösebb gondot. A „PELESKEI NÓTÁRIUS“ PÉCSETT Roll távozása után, az 1846—1847-es években nem volt német színtársulat Pécsett. Ebben az évben kizárólag magyar színtársulat játszott. Ez volt az első év, amikor magyar színtársulat vette bérbe a színházat. Ez a szntársulat Havi és Szabó igazgatása alatt állott. Most már nem német színdarabok magyar fordítását adták, mert ha előfordul is az előadott darabok, között a „Norma“ vagy a „Notre Dames toronyőr“, — amit németből fordítottak le magyarra — a műsor legnagyobb része eredeti magyar drabokból állott, így például előadták a következő magyar darabokat: „Szökött katona“ „Peleskei nótárius“, „Nagyidai cigányok“ stb. stb. Hogy erre az esztendőre magyar színtársulatnak adták oda a színházat, az „a nemzetiség tekintetéből történt“ — mondották annak idején a színház tulajdonosai. A következő színi idényre azonban nem tért vissza ez a magyar színtársulat. Érdekes azonban, hogy a színház tulajdonosai ennek, ellenére, erre az évre is csak a magyar újságokban tették közzé a színház bérbeadását és bár magyar színtársulat nem jelentkezett, mégsem adták a színházit a tömegesen jelentkező német színtársulatokat Ennek azután az lett a következménye, hogy a pécsi közönség „a hosszú és unalmas télen át színházi élvezettől megfosztatott.“ PÉCSI SZERZŐK MŰVEI A SZÍNPADON A szabadságharc után Csernits Ignác (1848—1852) vette bérbe a színházat 2 évre Wágner Mátyással, a Roll-féle színtársulat titkárával. Ez a színtársulat pécsi szerzők darabjait is színpadra vitte. Ezek „Virginia“ és „Der Opfer der Ehre“. Mindkettő :Grosse heroische Opera 2 felvonásban. Szövegüket dr. Siegfrid Kapper írta, zenéjüket pedig Wimmer József, a pécsi zeneiskola tanára szerezte, aki továbbra is karmester maradt a pécsi színtársulatoknál. (Folytatom.) , BÉCSI SELYEMGYÁROS FIA, MINT SZÍNIGAZGATÓ Az új pécsi színház, amely 456 negyven forintos részvényen épült fel, 1841 októberében nyílott meg Schmidt Sándor (1840—1843) pesti színigazgatóval. Régi feljegyzések szerintSchmidt Sándorral a pécsi színház a legjobb kézbe került. Igazgatása a legszebb reményekkel biztatta a város színházlátogató közönségét, ami abban az időben érthető volt, hiszen a pesti színház az ő vezetése alatt érte el virágkorát. Schmidt Sándor egy gazdag bécsi selyemgyárosnak volt a fia. Már fiatal korában lelkeesedett a színészetért. Barátja volt Holbein, aki meghívta társulatához.. Szülei azonban megtil-ították neki azt, hogy lábát színpadra, tegye és Itália apja legyen. Amikor azonban szülei meghalt, a , ledőlt minden akadály, amely érvé- nyesi:’élének útjában állott s tekintélyes va- ! . •••• • v '■ ' életét e perctől kezdve a szőlészetnek j Újabb rendelkezések a tábori levél és csomagküldeményekről A tábori levél- és postacsomagforgalomban a postaigazgatóság a honvédvezérkar főnökével egyetértően újabb intézkedéseket tett. A rendelkezések szerint az ország határain belül huzamosabb idő óta alkalmazott egyes katonai alakulatok tagjai részére tábori postai díjkedvezményt engedélyeztek. Ezekhez az alakulatokhoz tartozó honvédek hetenként 4 darab zöldszínű tábori postai levelezőlapot adhatnak díjmentesen, melyeket a parancsnokság gyűjt össze és ellenőrzés után azokat hivatalos bélyegzőjének lenyomatával ellátja, majd a feladókönyvvel a legközelebbi polgári postahivatalnál feladja. Ilyen levelezőlapot levélszekrény útján feladni nem szabad. A szóbanforgó alakulatok felé irányuló forgalomban a hozzátartozók továbbra is csak polgári postai úton és a rendes díjszabás mellett levelezhetnek. A polgári postahivatalnál feladott zöldszínű tábori postai levelezőlapra válaszként feladott küldemények tehát minden tekintetben az általános polgári szabályok alá esnek és ezeken a „Tábori postával" felírást sem szabad alkalmazni. A kerületi postaigazgatóságok közölni fogják az érdekelt postahivatalokkal azokat az alakulatokat, melyek díjmentes postai tábori levelezőlapok feladására jogosultak. Közli a postaigazgatóság, hogy a honvédelmi miniszter a tábori postai levelek tartalmát akként korlátozta, hogy az ilyen levelekben az írásbeli közleményeken kívül csak okiratokat, vagy egyéb iratokat, továbbá családi vagy személyes vonatkozású fényképeket szabad elhelyezni. Egyéb tárgyaikat, használati cikkeket tilos levelekben küldeni. Felosztották a december—januári mezőgazdasági gépkeretet A földművelési kormány nagy súlyt helyez a mezőgazdaságnak a szükséges gépekkel való ellátására, azonban a háborús anyagnehézségek ezen a téren is bizonyos sorrend betartását teszik indokolttá. A rendelkezésre álló nagyobb mezőgazdasági gépek szétosztásának intézésére a minisztérium megbízásából az Országos Mezőgazdaság Kamara kebelében úgynevezett gépelosztó bizottságot szerveztek, amely a rendelkezésre álló gép mennyiséget minden hónapban felosztja, illetve az igényjogosultakat megállapítja. Az igényjogosultság megállapításánál a Kamara a gazdasági felügyelőségek által elsőfokon véleményezett kérelmeket egyénileg bírálja felül, amelynek során tekintettelven a háborús közellátás érdekeire, . ..xá 'kszán.! 'zdasági indokoltságára. A bizottságra igen nehéz feladat hárul, mert hiszen a mai viszonyok között a havonta igényelt gépeknek úgyszólván elenyésző hányada áll rendelkezésre. Az igényjogosultság elbírálása így nagy körültekintést igényel és messzemenően ügyelni kell arra, hogy a rendelkezésre álló gazdasági gépek valóban olyan helyre kerüljenek, ahol azokraa elengedhetetlenül szükség van. Hogy a nehézségekre rámutassunk, elég utalni arra, hogy a december—január hónapokban szétosztásra kerülő 90 mezőgazdasági traktorra több mint 1000 ezer jelentkező van. A gépelosztó bizottság most tárgyalta a gépkérelmeket, úgyhogy az igényjogosultak a bizottság határozatát rövidesen megkapják.