Pécsi Napló, 1944. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-30 / 24. szám

1944. január 30. , PÉCSI NAPLÓ Mielőtt ingszükségletét beszerezné, tekintse meg vételkényszer nélkül CSGFastéSZ, TJSZIJEFO JPZ, levente, 34-as, zellr, oxfoid pepién ingeimet. Ed­én­hr­.­u. G. maker, Daudet, Reményi Ede, Rippl-Rónai Jó­zsef, Szemá­ri Dezső, Pekár Gyula, Türr István, Sarah Bernhardt, Justh Zsigmond stb. stb., hogy esik néhány nevet említsünk a sok ezer név kö­zt.is. A siker csúcsán Munkácsy Mihály eközben azért lankadat­lan erővel dolgozott. Egyik halhatatlan remek­művét a másik után alkotta meg. 1871-ben el­készült a „Tépéscsinálók“ című nagy vászná­val ,­a fóti Károlyi-kastélyban), 1881-ben pedig elkészíti életének főművét, a „Krisztus Pilátus előtt“ című monumentális képét, amely olyan hatalmas, megrázó erejű műremek, hogy a mű­­történeti tanulmányok egész sorozatát írták azóta róla. Legnagyobb művei — sajnos — túlnyomó­­részben külföldi, leginkább amerikai múzeu­mokba vagy magángyűjteményekbe kerültek, de szerencsére a budapesti Szépművészeti Mú­zeum képtára és néhány magyar műgyűjtő csa­lád is őrzi néhány vásznát. A legnagyobb magyar festőművész párisi sikerei közepette sem feledkezett meg azonban fiatalkori nehéz esztendeiről és szívesen támo­gatta főleg a magyar festőművészeket, anyagi­lag és erkölcsileg is. Vendéglátó asztalánál min­dig volt néhány szívesen látott szegény magyar művész, akinek nehéz párisi tartózkodása Mun­kácsy jóvoltából mindig elviselhetővé vált, mert a festők titánja diszkrét támogatásban részesítette nélkülöző honfitársait. (Munkácsy művészetét röviden a követ­kezőképpen lehet körvonalazni: a kompozíció­ban utolérhetetlen művész, aki tudásban a régi nagy kalsszi­kusokra emlékeztet ugyan, de té­mái feldolgozásában már teljesen modern volt. Bár sikereit Párisban aratta, színes­ lélekkel mindig magyar maradt és valahányszor egy-egy művét befejezte, azt először mindig idehaza mutatta be. A siker csúcsán, amikor minden emberileg elérhető kellemes életajándék rásugározta de­rűs fényét, 1900-ban hunyta le örök álomra sze­mléit Munkácsy Mihály a Bonn melletti Ende­­nichben. Temetésén, amely egy szuverén uralkodó­nak is díszére vált volna, ott könnyezett az egész világ minden kultúrnemzete, de elsősor­ban a magyarság kiküldöttjei, akik a nemzet egyik legnagyobb értékét kísérték örök pihenő­helyére: örök büszkeségünket, a magyar gé­niusz titáni oszlopát, fénylő fároszát... Péchy-Horváth Rezső.­­ . . чти. imo^r^s^rrr^rrrr. . ,„11,^1. skolanap a hadapródiskolában A m. kir. „Zrínyi Miklós“ honvéd gyalog­sági hadapródiskola február 1-én tartja iskola­­napját, melyen felújítja dicső névadó hősének, gróf Zrínyi Miklósnak, a szigetvári hősnek és vértanúnak emlékezetét. Ezen ünnepélyes alka­lommal a délelőtt folyamán zenés ébresztő után a növendékek istentiszteleten vesznek részt vallásfelekezetek szerint. Ezt követi a nap méltatása, majd az iskolaparancsnok kihirdeti a díszparancsot. A délelőtti ünnepség a Zrínyi és hősi emlékmű megkoszorúzásával zárul. Délután 16 órakor kezdődik az ünnepi díszelőadás, melyr­e az iskola­para­ncsnokság és a növendékek meghívott vendégeiket szere­tettel várják. A délutáni műsor befejezése után a hozzá­tartozóik és ismerősök az iskola erre a célra fenntartott termeiben a növendékekkel 21 óráig Lehetnek együtt, táncot az iskolparancs­­nitkság nem engedélyez. A Pőméltóságú Asszony segélyakciójára történő önkéntes adományokat köszönettel fo­gad a parancsnokság. _L1 Minden jegy elkelt a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének holnapi kamarahangversenyére, mely a Belvárosi Katolikus Körben fél hét óra­kor kezdődik. Érthető az óriási érdeklődés, mert a hétfői kamarahangversenyen a Pécsi Vonósnégyes, Piovesan Sir­o, M. Molnár Klára, Maros Rudolf, Thirrihg Zoltán a vonósnégyes­­irodalom három legszebb darabját Nardini 2 vonósnégyesét, Haydn 68. vonósnégyesét és Glazunov Szláv-vonósnégyesét adja elő. Az előadásra kerülő művek zenei ismertetését az alábbiakban adjuk. Nardini Pietro hegedűművész és zene­szerző (1722—1793) a tiszta dallamon meg­­nyugvó régi olasz hegedűstílus egyik legkivá­lóbb mestere. A 2. vonósnégyes csupa csil­logó játék, gondtalan derűs muzsika. Csak az Adagio komorabb hangjai emlékeztetnek a ké­sőbbi mesterek szomorúsággal teli lassú téte­leire. Ez a hangulat azonban hamarosan fel­oldódik a vidám Allegrettoban. Haydn József (1732—1809) a szimfónia- és a vonósnégyes első nagy költője, akinek nemcsak történeti jelentősége van; az első akit az utána következő mesterek nem tudtak a hangversenytermekből kiszorítani. Ami a mai emberhez közel hozza — eltekintve költői mon­danivalójától — az ő sajátos társalgó hangja. A vonósnégyes négy hangszere, mint négy jó­barát cseveg, felkap egy gondolatot — tovább­szövi azt — átadja — díszíti — gyönyörködik benne. — A 68. gusztett nevezetes Serenade-ja talán a legismertebb Haydn melódia. Az első hegedű végigdalolja a tételt, s a többi hang­szer szerényen pengetve kíséri az ábrándos cantilenát. Glazmnov Alexander orosz zeneszerző (1865—1932) már 16 éves korában feltűnést keltett I. Szimfóniájával. (Liszt is előadatta­­ Weimárban.) Hamarosan a Pétervári Konzer- I­vatórium tanára, majd 1905-től igazgatója lesz.­­ Egyike a legtermékenyebb orosz zeneszerzők­nek. Bőséges muzikális inventio és gátlás nél­küli sima formaépítkezés jellemzi muzsikáját, mely minden oroszos hangulata mellett, vala­mennyi orosz zeneszerző közül leginkább kö­zeledik a nyugateurópai formanyelvhez.­­ A Szláv Quartett talán a legismertebb Glauzonov mű. Ez a zene azonban korántsem akar csak önmagáért való együttmuzsikálás lenni, (mint pl. Haydn vonósnégyesei) a szerző világosan megjelöli a tételek programját. A borongós hangulatú Moderato után nem a szokásos lassú Largo, Andante vagy Adagio következik hanem „csak“ egy hangulati összekötő: Köz­játék. A Menuetto helyén már tüzes ritmusú Mazurka áll, az utolsó tétel pedig szláv ün­nepet idéz toborzó táncritmusokban. H hé­t­fő­n , a Pr­esi Zenekedvelők Egyesületének kamarahangversenye 3. oldal. Január hó 31, hétfő a búzakötvény jegyzésének utolsó napja A magyar közönség körében ritkán ért el még oly népszerűséget értékpapír, mint az ál­lam által kibocsájtott búzakötvény. Alig né­hány hete bocsájtották ki a búzakötvényt és most, a jegyzés utolsó hetében szinte rekord­­forgalom mutatkozott a pénzintézetekben, pos­tahivataloknál és az egyéb jegyzési helyeken. Azt mondhatjuk, hogy valóságos versenyfutás indult meg a legutolsó napokban a kötvénye­kért a társadalom minden rétegéből. A jegyzési helyeken egymásnak adják a kilincset gazdák, kereskedők, iparosok, szellemi foglalkozásúak, sőt igen sok egyszerű munkás­ember is akad, aki megtakarított pénzecskéjét így akarja biz­tosítani. Mindez arra vall, hogy a pénzügyi kor­mányzat jól konstruálta meg ezt az értékpa­pírt, mert különben ekkora osztatlan bizalmat nem váltott volna ki a nagyközönség körében. Január 31-én, hétfőn este lezárul a búza­­kötvény jegyzése. Az előjelek arra vallanak, hogy az utolsó nap csúcsforgalmat jelent majd és ép ezért a jegyzési helyeken megkétszerezik, sőt megháromszorozzák azoknak a tisztviselők­nek a számát, akik a búzakötvény előjegyzéseit intézik, mert nem akarják, hogy tolongásra ke­rüljön sor. Érdekes, hogy a búzakötvényeket már ked­den, február 1-én hivatalosan bevezetik a tőzs­dére. Az új értékpapír a tőzsdei körök véle­ménye szerint a magyar fixértékek piacának egyik vezető papírja lesz. Tőzsdei körökben azt hangoztatják, hogy a bevezetés után állan­dóan nagy kereslet­­és érdeklődés mutatkozik­­ m­ajd a búzakötvény iránt. J Ré&itt|H!sú cipők *»» Kft A m. kir. közellátásügyi miniszter azokat a régi, nem típus bőrtalpú l­ábbelikészleteket, amelyek még ma is az egyes kereskedőknél tá­rolnak, feloldotta az utalványkötelezettség alól és felhatalmazta a város hatóságát, hogy ezeket a lábbeliket a város hatósága ezeket a lábbeli­­készleteket ú. n. „külön utalvány“ kiadásával hozza forgalomba. A lábbelik szétosztása a januári és februári igénylések alapján történik. A közellátási ügy­osztály az előmunkálatokat a januári igénylé­sek alapján már befejezte és a fehér színű „kü­lön utalvány“-ok kikézbesítését már meg is kezdette. A „külön utalvány“-ok kizáróan az utal­ványon feltűntetett kereskedőnél és legkésőbb folyó évi február hó 20-ig vált­hatók be. Az utalvány beváltását, illetve a kiutalt lábbeli megvásárlását a vevőnek az utalvány hátlapján igazolnia kell. Külön is felhívják az érdekeltek figyelmét, hogy az utalványaikat a megadott határidőig feltétlenül váltsák be, mert a határidő eltelté­vel­­az ualványok érvényüket vesztik. A most kikézbesített lábbeliutalványokkal a felszabadított készletek nincsenek teljes mér­tékben kimerítve. A fennmaradt készletek szét­osztása a februári igénybejelentések alapján fog megtörténni. Tájékoztatásul közöljük, hogy férfilábbel­­­ből mindössze néhány darab áll rendelkezésre a 39 és 46, valamint 46-os számokban; a fiú és leány cipőkből a 31, 32 és 33-as számokból, a­ gyermekcipőkből pedig a 28 és 29, valamint a 30-as számokból vannak készletek. Természetesen a felsorolt cipőféleségek is csak erősen korlátozott számban állanak ren­delkezésre. Jelentősen nagyobb készletek van­nak női félcipőkben éspedig a 35, 36, 37, vala­mint a 40 és 41-es számokban. Mint már korábban is említettük, ezek a lábbelik a régebbi időkből maradtak az egyes kereskedőknél, tehát nem újdivatúak, hanem a korábbi ízlésnek megfelelő készítmények. Min­den­esetre jó minőségű bőrtalpú lábbelikről lé­vén szó, aklamosak arra, hogy a lábbeliínségen enyhítsenek.

Next