Pécsi Napló, 1944. március (53. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-08 / 55. szám
LIH. évfolyam, 55. szám. ARA:16 1944. március 8. SZERDA FILL. pécsi NAPLÓ 4 Тек. Városi Anyakönyvi Hivatal.csett Jk«L JLIll Városháza I. emelet Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. —. Kiadóhivatali tel.: 20-27. ттвшшитштттшяааттшшташатяятвааш1 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 4 P 30 f., egy negyedévre 12 P 40 f. Egyes szám ára 16 fillér, — 12 oldalas 30 fillér. Mi lesz holnap? Egyszer megszűnik ■ „koreszmék“, vagy annak tartott gondolatok terméketlen harca. Millió kérdés, számtalan vonatkozást vet fel a holnap. Találomra ragadhatunk ki belőlük néhányat, talán éppen azokat, amelyek legközelebb állnak hozzánk. Csodálatos módon nem az úgynevezett „realitások“, mint például a világ területi rendezésének, vagy az anyagi jólétnek kérdése foglalkoztatja napjainkban a gondolkodó agyat. A probléma, amely legtöbbet szerepel, sokkal mélyebb, elvontabb és ennélfogva nehezebben is konkretizálható: „a koreszmék“ szintéziséből megszülető új eszmények, új életforma problémája. Nyilván az első világháború tanulságai vezettek idáig, annak felismerése, hogy semmilyen elrendezés nem lehet tartós, amelynem eszményeken, átfogó gondolatokon nyugszik. Határkérdések ilyen, vagy olyan megoldása, a békének fegyveres erővel történő biztosítása, a gazdasági válságok ad hoc intézkedésekkel való átmeneti megoldása nem lehetnek megfelelő eszközök. Minden komoly megoldásra törekvő kísérletnek mélyebb alapokon kell nyugodnia, fel kell ölelnie az igazságosság elvét. Ez a háború jelentős részében világnézeti háború is, értelme és jelentősége tehát új gondolatok, új életformák keresésébencsúcsosodik ki. Világosan felismerhető ez egyrészt a háborús célkitűzésekben, amelyek először politikai és világnézeti rendszerek megdöntésére törekszenek és csak másodsorban anyagi célok elérésére, amit híven fejez ki — többek között —■ a wilisoni és roosevelti pontok elütő jellege. Amíg az előbbiek területi, konkrét anyagi kérdésekről beszélnek, utóbbiak erkölcsi elvekkel és különösen a szabadság gondolatával foglalkoznak. Sokat haívunk innen és onnan is szabadságról és aki a szabadság fogalmát a francia forradalomból és a liberalizmusból ismeri, értetlenül áll a különböző értelmezések előtt. Kétségtelen, hogy a korlátlan szabadság gondolata súlyos válsághoz, vezetett. E válságnak két háború éppen úgy csak okozata, mint a kiélezett szociális kérdés, vagy a gazdasági rend ingadozása. Hogy e kórtünetnek mi a végső oka, arról sokat lehetne vitatkozni, de a jelen törekvései inkább a javítás, segítés, új elrendezés módozatait kutatják. Mégis a szabadság fogalma már sokkal mélyebben vert gyökeret bennünk, semmint el tudjunk képzelni bármilyen világrendet szabadság nélkül. A kérdés nem az: szabadság, vagy sem, hanem: milyen formája a szabadságnak, hogy az elérje célját: mindenki részére biztosítsa azokat az anyagi, szellemi és erkölcsi előfeltételeket, amelyek nélkül ez az élet el sem képzelhető. A szabadság nem lehet öncél és nem lehet magasabbrendű az életnél. De hibás feltételezés volna a kettőt egymással szembeállítani: a szabadság előfeltétele a méltó emberi életnek és nem célja. Nem azért élünk, hogy szabadok lehessünk, hanem azért kell szabadoknak lennünk, mert csak így élhetjük azt az életét, amelyet önként és szívesen vállalunk. Ha a korlátlan szabadság az egyenlőtlenségek fokozódására, az ellentétek kiélezésére vezetett, úgy ez azt jelenti, hogy meg kell keresnünk a szabadság olyan értelmezését, amely a kiegyenlítődés felé vezet. Sok a tennivaló és senkinek nem lehet, hogy kivonja magát az áldozat, a munka kötelezettsége alól. Ezt a kötelezettséget, korlátozást kell a jövő szabadságfogalmának elsősorban magába foglalnia. Nem tételezhető fel, hogy a jóllakottak, akik nem érzik az erőfeszítés közvetlen szükségességét, önkéntes áldozatokat fognak hozni, inkább saját javaikat igyekeznek védeni és ebben szembekerülnek azokkal, akik helyüket még keresik a világban és jobb életfeltételekért küzdenek. Mindegy, hogy egyénekről, osztályokról, vagy népekről van-e szó. Egyöntetű tanulsága ez az elmúlt évtizedek történetének: szükség van a szabadságnak önként vállalt korlátozására, azért, hogy mindenki egyformán hozzon áldozatot, vegyen részt a munkában. Éppen az, hogy akiknek alig jelentett volna valamit, vonakodtak szabadságukat csak kevéssé is őkként korlátozni, vezetett odáig, hogy a szabadság a világ egyes pontjain valósággal gyűlöletes fogalommá alakult. Ez a rövidlátás, önzés indította útjukra századunk sötét, reakciós áramlatait. Ha azok, akiknek kezében feküdt a kritikus pillanatokba a döntés, csak valamennyire is tisztán láttak volna, bizonyára nem került volna sor ennyi, felesleges áldozatra. Sajnos, az ember szívesebben hisz az erőszaknak, mint a tiszta érveknek. A szabadság fogalmai a 19. század nagy lírai fellángolása után napjainkban, szociális tartalommal telítődik. Aki a szabadságot féltinem az öncélú, dicsőséghajszoló nagyravágyással találja magát szemben, hanem azokkal, akik a szabadság gondolatát maguknak sajátították ki, akik szervezetten törtek a hatalomra, kihasználva a szervezetlenséget, amelyet a liberalizmus szabadság fogalma jelentett. Azok a szabadság ellenségei, akik a hármas jelszóból megfeledkeztek a testvériségről, akik a gyengéket, kérő szóval jelentkezőket frázisokkal"utasították el, az erőszak útjára kényszerítve őket. " A szabadság nem lehet politikai vitatkozás tárgya, mint ahogyan a hit alaptétellei sem azok. De tudnunk kell, mi a szabadság, mi a szerepe életünkben, az nem lehet többé zavaros, mindenkinek mást jelentő fogalom, hanem gondolkozásunknak alapvető, hatását mindenüvé kisugárzó tétele. Dr. Gáspár Ervin A Németország feletti légicsatában 140 amerikai gép pusztult el é A Az új téli támadás súlypontja Sepetovka térségében alakult ki Dél-Olaszországban feldöntő és rohamtevékenység folyt — 12 hajó elsüllyesztését jelentik a németek Berlin, márc. 7. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Csapataink Krivosrogtól kétoldalt heves harcokban, hétfőn is visszaverték a bolsevisták heves támadásait, vagy pedig betörési helyeiken felfogták Szvenigorodka és Sepetovka térségében a súlyos harcok változatlan hevességgel tovább folynak. Erős ellenséges támadások váltakoztak hadosztályainknak az előrenyomuló szovjet támadó élek ellen indított elszánt ellenlökésekkel. Itt pusztán Sepetovkától délre 41 ellenséges páncélost és 29 löveget semmisítettünk meg. A Szmolenszk—orsai gépkocsiút mentén a bolsevisták keskeny arcvonalon folytatták több támadóhullámban indított áttörési kísérleteiket. E kísérletek, elkeseredett harcok után összeomlottak. Az ellenség itt 22 páncélost vesztett, Pszkovtól északra, és Narva meleii gránátosaink szívós ellenállásán szintén meghiúsultak a szovjetnek páncélosokkal és csatarepülőgéppel támogatott támadásai. Ellentámadásaink eredményesen folytak le. A magas északon a hadsereg és az SS fegyvernem hegyivadászai a buhi szakaszon a szovjet nagy véres veszteségei mellett visszavertek több ellenséges támadást. Az olaszországi arcvonalakon hétfőn kölcsönös élénk felderítő és robbicsapat tevékenység folyt. Északamerikai bombázó kötelékeknek a hétfő déli órákban a birodalmi főváros ellen intézett támadása különösen nagy eredményeket hozott légvédelmi erőinknek. Nagy-Berlin térségében szétszórtan ledobott bombák következtében egyes lakóterületeket találatok értek. Megsemmisítettünk 140 ellenséges repülőgépet, ezek közül 118 négymotoros bombázó volt. Egy romboló kötelék, Kogler őrnagy vezetése alatt, ez alkalommal különösen kitüntette magát. Gyors német harci repülőgépek délingliai célokat támadtak. A haditengerészet biztosító erői kedden a reggeli órákban Ymuiden tengervidékén kemény harcokban elsüllyesztettek 2 brit gyorsnaszádot, egy harmadikat pedig oly súlyosan megrongáltak, hogy ennek elsüllyedésére számítani lehet. Ezenkívül 3 további naszádot felgyújtottak. A mi járműveink teljes számban elörték támaszpontjaikat. Búvárhajók ellenséges hajókíséretek és erősen biztosított egyes hajók ellen folytatott kemény harcokban az Atlanti tengeren és az Indiai óceánon elsüllyesztettek 12 hajót, összesen 71 ezer bruttó regiszter tonna hajótérfogatot. Berlin, márc. 7. (MTI) Keleten a nagy téli csata a szovjet részéről különösen a német déli szárny ellen irányul. A szovjet újból és lényegesen megerősített csapatokkal támad itt és nyilvánvaló célja a német déli szárny teljes megsemmisítése. A támadások súlypontja a Sepetovkától délre fekvő térségre irányul, amelyhez legújabban a szovjet által megnyitott Kirovgrád—Dubno—szvenigorodkai arcvonalszakaszok csatlakoznak. Német illetékes katonai helyen a szovjet offenzíva újabb fázisainak megítélésétől egyelőre még tartózkodnak, csu