Pécsi Napló, 1944. március (53. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-08 / 55. szám

LIH. évfolyam, 55. szám. ARA:16 1944. március 8. S­Z­E­R­D­A FILL. pécsi NAPLÓ 4 Тек. Városi Anyakönyvi Hivatal.csett Jk«L JLIll Városháza I. emelet Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. —. Kiadóhivatali tel.: 20-27. ттвшшитштттшяааттшшташатяятвааш1 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 4 P 30 f., egy negyedévre 12 P 40 f. Egyes szám ára 16 fillér, — 12 oldalas 30 fillér. Mi lesz holnap? Egyszer megszűnik ■­ „koreszmék“, vagy annak tartott gondolatok terméketlen harca. Millió kérdés, számtalan vonatkozást vet fel a holnap. Találomra ragadhatunk ki belő­lük néhányat, talán éppen azokat, amelyek legközelebb állnak hozzánk. Csodálatos módon nem az úgynevezett „realitások“, mint például a világ területi ren­dezésének, vagy az anyagi jólétnek kérdése foglalkoztatja napjainkban a gondolkodó agyat. A probléma, amely legtöbbet szerepel, sokkal mélyebb, elvontabb és ennélfogva nehezebben is konkretizálható: „a koreszmék“ szintéziséből megszülető új eszmények, új életforma problé­mája. Nyilván az első világháború tanulságai vezettek idáig, annak felismerése, hogy sem­milyen elrendezés nem lehet tartós, amely­­nem eszményeken, átfogó gondolatokon nyug­szik. Határkérdések ilyen, vagy olyan megol­dása, a békének fegyveres erővel történő biz­tosítása, a gazdasági válságok ad hoc intézke­désekkel való átmeneti megoldása nem lehet­nek megfelelő eszközök. Minden komoly meg­oldásra törekvő kísérletnek mélyebb alapokon kell nyugodnia, fel kell ölelnie az igazságosság elvét. Ez a háború jelentős részében világnézeti háború is, értelme és jelentősége tehát új gon­dolatok, új életformák keresésében­­csúcsoso­dik ki. Világosan felismerhető ez egyrészt a háborús célkitűzésekben, amelyek először poli­tikai és világnézeti rendszerek megdöntésére törekszenek és csak másodsorban anyagi célok elérésére, amit híven fejez ki — többek között —■ a wilisoni és roosevelti pontok elütő jellege. Amíg az előbbiek területi, konkrét anyagi kér­désekről beszélnek, utóbbiak erkölcsi elvekkel és különösen a szabadság gondolatával foglal­koznak. Sokat haívunk innen és onnan is szabad­ságról és aki a szabadság fogalmát a francia forradalomból és a liberalizmusból ismeri, ér­tetlenül áll a­ különböző értelmezések előtt. Kétségtelen, hogy a korlátlan szabadság gondolata súlyos válsághoz, vezetett. E válság­nak­­­ két háború éppen úgy csak okozata, mint a kiélezett szociális kérdés, vagy a gazda­sági rend ingadozása. Hogy e kórtünetnek mi a végső oka, arról sokat lehetne vitatkozni, de a jelen törekvései inkább a javítás, segítés, új elrendezés módozatait kutatják. Mégis a szabadság fogalma már sokkal mé­lyebben vert gyökeret bennünk, semmint el tudjunk képzelni bármilyen világrendet szabad­ság nélkül. A kérdés nem az: szabadság, vagy sem,­ hanem: milyen formája a szabadságnak, hogy az elérje célját: mindenki részére bizto­sítsa azokat az anyagi, szellemi és erkölcsi elő­feltételeket, amelyek nélkül ez az élet el sem képzelhető. A szabadság nem lehet öncél és nem le­het magasabbrendű az életnél. De hibás felté­telezés volna a kettőt egymással szembeállítani: a szabadság előfeltétele a méltó emberi élet­nek és nem célja. Nem azért élünk, hogy sza­badok lehessünk, hanem azért kell szabadok­nak lennünk, mert csak így élhetjük azt az éle­tét, amelyet önként és szívesen vállalunk. Ha a korlátlan szabadság az egyenlőtlenségek fo­kozódására, az ellentétek kiélezésére vezetett, úgy ez azt jelenti, hogy meg kell keresnünk a szabadság olyan értelmezését, amely a kiegyen­lítődés felé vezet. Sok a tennivaló és senkinek nem lehet, hogy kivonja magát az áldozat, a munka köte­lezettsége alól. Ezt a kötelezettséget, korláto­zást kell a jövő szabadságfogalmának elsősor­ban magába foglalnia. Nem tételezhető fel, hogy a jóllakottak, akik nem érzik az erő­feszítés közvetlen szükségességét, önkéntes áldozato­kat fognak hozni, inkább saját javaikat igye­keznek védeni és ebben szembekerülnek azok­kal, akik helyüket még keresik a világban és jobb életfeltételekért küzdenek. Mindegy, hogy egyénekről, osztályokról, vagy népekről van-­e szó. Egyöntetű tanulsága ez az elmúlt évtize­dek történetének: szükség van a szabadságnak önként vállalt korlátozására, azért, hogy min­denki egyformán hozzon áldozatot, vegyen részt a munkában. Éppen az, hogy akiknek alig jelentett volna valamit, vonakodtak szabadságukat csak ke­véssé is ők­ként korlátozni, vezetett odáig, hogy a szabadság a­ világ egyes pontjain valósággal gyűlöletes fogalommá alakult. Ez a rövidlátás, önzés indította útjukra századunk sötét, reak­ciós áramlatait. Ha azok, akiknek kezében fe­­küdt a kritikus pillanatokba a döntés, csak­­ valamennyire is tisztán láttak volna, bizonyára nem került volna sor ennyi, felesleges áldozatra. Sajnos, az ember szívesebben hisz az erőszak­nak, mint a tiszta érveknek. A szabadság fogalmai a 19. század nagy lírai fellángolása után napjainkban, szociális tartalommal telítődik. Aki a szabadságot félti­­nem az öncélú, dicsőséghajszoló nagyravágyás­­sal találja magát szemben, hanem azokkal, akik a szabadság gondolatát maguknak sajátították ki, akik szervezetten törtek a hatalomra, ki­használva a szervezetlenséget, amelyet a libera­lizmus szabadság fogalma jelentett. Azok a szabadság ellenségei, akik a hármas jelszóból megfeledkeztek a testvériségről, akik a gyen­géket, kérő szóval jelentkezőket frázisokkal"­­utasították el, az erőszak útjára kényszerítve őket. " A szabadság nem lehet politikai vitatkozás tárgya, mint ahogyan a hit alaptétellei sem azok. De tudnunk kell, mi a szabadság, mi a szerepe életünkben, az nem lehet többé zava­ros, mindenkinek mást jelentő fogalom, hanem gondolkozásunknak alapvető, hatását min­denüvé kisugárzó tétele. Dr. Gáspár Ervin A Németország feletti légicsatában 140 amerikai gép pusztult el é A Az új téli támadás súlypontja Sepetovka térségében alakult ki Dél-Olaszországban feldön­tő és rohamtevékenység folyt — 12 hajó elsüllyesztését jelentik a németek Berlin, márc. 7. (MTI) A Führer főhadi­szállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Csapataink Krivosrogtól kétoldalt heves ha­rcokban, hétfőn is visszaverték a bolsevisták heves támadásait, vagy pedig betörési helyei­ken felfogták Szvenigorodka és Sepetovka tér­ségében a súlyos harcok változatlan hevesség­gel tovább folynak. Erős ellenséges támadások válta­koztak hadosztályainknak az előrenyo­muló szovjet támadó élek ellen indított elszánt ellenlökésekkel. Itt pusztán Sepetovkától délre 41 ellenséges páncélost és 29 löveget semmisí­tettünk meg. A Szmolenszk—orsai gépkocsiút mentén a bolsevisták keskeny arcvonalon foly­tatták több támadóhullámban indított áttörési kísérleteiket. E kísérletek, elkeseredett harcok után összeomlottak. Az ellenség itt 22 páncé­lost vesztett, Pszkovtól északra, és Narva mel­eii gránátosaink szívós ellenállásán szintén meghiúsultak a szovjetnek páncélosokkal és csata­repülőgéppel támogatott támadásai. Ellen­­támadásaink eredményesen folytak le. A magas északon a hadsereg és az SS fegy­vernem hegyivadászai a b­uhi szakaszon a szov­jet nagy véres veszteségei mellett visszavertek több ellenséges támadást. Az olaszországi arcvonalakon hétfőn köl­csönös élénk felderítő és robbicsapat tevé­kenység folyt. Északamerikai bombázó kötelékeknek a hétfő déli órákban a birodalmi főváros ellen in­tézett támadása különösen nagy eredményeket hozott légvédelmi erőinknek. Nagy-Berlin tér­ségében szétszórtan ledobott bombák következ­tében egyes lakóterületeket találatok értek. Megsemmisítettünk 140 ellenséges repülő­gépet, ezek közül 118 négymotoros bombázó volt. Egy romboló kötelék, Kogler őrnagy ve­zetése alatt, ez alkalommal különösen kitün­tette magát. Gyors német harci repülőgépek délingliai célokat támadtak. A haditengerészet biztosító erői kedden a reggeli órákban Ymuiden tengervidékén ke­mény harcokban elsüllyesztettek 2 brit gyors­naszádot, egy harmadikat pedig oly súlyosan megrongáltak, hogy ennek elsüllyedésére szá­mítani lehet. Ezenkívül 3 további naszádot fel­gyújtottak. A mi járműveink teljes számban el­­örték támaszpontjaikat. Búvárhajók ellenséges hajókíséretek és erősen biztosított egyes hajók ellen folytatott kemény harcokban az Atlanti tengeren és az Indiai óceánon elsüllyesztettek 12 hajót, összesen 71 ezer bruttó regiszter tonna hajótérfogatot. Berlin, márc. 7. (MTI) Keleten a nagy téli csata a szovjet részéről különösen a német déli szárny ellen irányul. A szovjet újból és lénye­gesen megerősített csapatokkal támad itt és nyilvánvaló célja a német déli szárny teljes megsemmisítése. A támadások súlypontja a Sepetovkától délre fekvő térségre irányul, amelyhez legújabban a szovjet által megnyitott Kirovgrád—Dubno—szvenigorodkai arcvonal­szakaszok csatlakoznak. Német illetékes kato­nai helyen a szovjet offenzíva újabb fázisainak megítélésétől egyelőre még tartózkodnak, csu­

Next