Pécsi Szemle, 1998 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / tavasz-nyár - B. Horváth Csilla: Zelesny Károly. Egy pécsi fényképész-karrier a múlt században

B. HORVÁTH CSILLA ZELESNY KÁROLY Egy pécsi fényképész-karrier a múlt században A régi pécsi polgárok bőrbe, bársonyba, vagy selyembe kötött díszes, mára egyre inkább féltett és megbecsült családi fényképalbumait lapozgatva bizton találunk olyan fel­vételeket, melyek Zelesny Károly pécsi fényirdájában, illetve 1884 után már Zelesny Ká­roly cs. és kir. udvari fényképész műtermében készültek. Ez nagyon is érthető, hiszen Ze­lesny 42 évig volt a város egyik legkedveltebb fényképészmestere. Ha gyermekeinek a működését is hozzászámítjuk, akkor több mint 70 évig lehetett a Zelesny-műteremben fényképeket készíttetni. A 19. század hatvanas éveitől kezdve városunkban mindig dolgozott egy-két hiva­tásos fényképész. Egyre inkább igényelték a város gazdagodó polgárai, iparosai, kereske­dői, hogy megörökíttessék magukat és családjukat. Az előző évszázadokban a festők fel­adata volt a “családi galériák” elkészítése. Ezt azonban csak a gazdagok engedhették meg maguknak. A 19. század közepétől fokozatosan az olcsóbb és gyorsabb technikával, a fényképezőgéppel történő megörökítés került előtérbe. A festmények nagy része is fény­képek alapján készült ekkor. A fotózás technikai tökéletesedésével és egyszerűsödésével a személyek mellett a város jellemző régi és új épületei, a különböző társas- és családi rendezvények dokumentálása is a fotósok feladatává vált. 1872 végén egy 24 éves fiatalember érkezett Pécsre azzal a céllal, hogy fényké­pész műtermet nyisson és talán véglegesen megtelepedjék a városban. A szakmát kiváló­an ismerte és a dinamikusan fejlődő polgárosodó városban nagy volt a kereslet a jó minő­ségű fotográfia iránt. Zelesny Károly 1848-ban született Besztercén (ma Bistrita), Erdélyben. Feltehető­en iparos családból származott, ő maga asztalosnak tanult. Érdeklődését azonban felkel­tette az akkor igencsak újdonságnak számító fényképezés. Szinte biztosra vehető, hogy a Besztercén az időtájt rajztanárként és fényképészként dolgozó Koller Károlynál ismerte meg a fotózás alapjait. Hamarosan azonban elhagyta szülővárosát, először Pesten, rövid ideig Párizsban, majd Szegeden tökéletesítette fényképészeti ismereteit. 1872 végén ér­kezett Pécsre, ahol rövidesen megnősült, feleségül vette a város első női fényképészét, Patz Alojziát, akinek édesapja, Patz Károly is tartott fenn fotóműtermet rövid ideig. 1873- ban született első gyermekük, ezt követte még kilenc, akik közül hatan érték meg a felnőtt kort. Kettő közülük szintén fényképész lett. Zelesny először feleségének műtermében dolgozott, aki ettől kezdve néhány évig csak mint retusőr tevékenykedett, majd a gyerekek felcseperedése után, a kilencvenes évektől kezdődően ismét dolgozott a laboratóriumban. Zelesny 1875-ben már új műtermét hirdette a Fünfkirchner Zeitungban. Van szerencsém értesíteni a tisztelt közönséget, hogy a Király u. 8. sz. alatti Hattyú-házban található fényképészeti műtermemet a legújabb, legjobb és legnagyobb berendezéssel szereltem fel. A nyár és ősz folyamán Budapesten és Bécsben tett utazásaim alkalmával és a legnagyobb műtermekkel létesített kapcsolataim révén a legjobb tapasztalatokat gyűjtöttem össze és ezeket itteni műtermem­ben értékesítem. Elsajátítottam a legújabb “Van der Weyde"-féle nagyobb képeknél hasz­nálható módszert és az ezzel való próbálkozásaimat a Főtéren, a Városházzal szemközti kirakatomban szíves megtekintésre kiállítottam. Elvállalom rajzok, vázlatok, térképek, da­­guerrotypiák és régi fényképek mindenféle reprodukcióját, ugyanezek felnagyítását tet-

Next