Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 3. szám - Galambos Göller Ferenc: Brüsztle József és műve, a "Recensio"

GALAMBOS GÖLLER FERENC BRÜSZTLE JÓZSEF ÉS MŰVE, A „RECENSIO” A pécsi egyházmegye történetírásának nagy adósságát szeretném e tanul­mánnyal törleszteni. Koller Józsefen, Rigl Pálon kívül van még egy kiváló történé­szünk: Brüsztle József, a papság és a plébániák történetírója.­ Az utóbbi időben a helytörténetírás teszi számomra Brüsztlét időszerűvé. Ezért szeretném e nagy mű íróját bemutatni. Egyházmegyei történetírásunknak, hogy úgy mondjam, becsületbe­li kötelessége e nagy, de szinte ismeretlen alkotót és pótolhatatlan művét, annak lét­rejöttét, óriási nehézségekkel járó nyomdai megjelentetésének körülményeit ismer­tetni. A feladat, bár vonzó, rendkívül fontos, de egyúttal nagy nehézségekkel is jár. Ez az írás tulajdonképpen 1996-ban, Brüsztle halálának századik évforduló­ján lett volna aktuális. De most, négy évvel később is kifejezheti azt a megbecsülő tiszteletet, amit a szerző halhatatlan munkájával kiérdemelt. A témára vonatkozó írásbeli emlékek száma igen kevés, és ami ma már ugyancsak nagy nehézség, szinte kizárólag latin nyelvű. Munkámban az a törekvésem is megnyilvánul, hogy ezeket lefordítsam, és így emberközelbe hozzam az alkotót és művét. BRÜSZTLE JÓZSEF ANTAL ÉLETE Nevét így írja művének második kötetében, amelyben mondhatni művészi módon mondja el élete változatos történetét.* 21817. augusztus 6-án született a Ba­ranya megyei Dárdán. Apja Brüsztle Jakab, aki Würtembergből jött Magyaror­szágra és a dárdai uradalomban gróf Eszterházy Jánosnak volt a nevelője. Édes­anyja, Maslavac Terézia, Eszékről származott. Amikor édesapja a grófi ifjú neve­lését befejezte, az uradalomban számtartói állást kapott. Több testvére is volt, de ezeknek nevét nem sikerült megtalálnom. Brüsztle maga írta le életének történetét művének második kötetében, amikor a bogdusai plébánia történetéről és az ott mű­ködött papokról számolt be. Kora gyermekkorában papi pályára szánták, de édes­apja 1827-ben bekövetkezett halála után Brüsztlére és testvéreire nyomasztó sze­génység várt, így számára a szellemi pályára készítő felemelkedés útja szinte be­zárult. Az anyai rokonok kivették a gyermeket a nyomorúságos falusi iskolából, Eszékre vitték azzal a szándékkal, hogy az elemi iskola elvégzése után ott járjon gimnáziumba. 1830. július 30-án, Dárdán, Szepesy Ignác püspök bérmálta. Itt kitűnt, hogy Istennek más tervei vannak vele és egy év múlva jótevők segítségével Pécsre ke­rült. Akkor ismert személyiségek, Faith Henrik, Kelemen József, Farkas József Koller József, 1745-ben Huszton született, Máramaros vármegyében. 1769-ben szentelték pappá. Klimo püspök Bécsbe, majd Rómába küldte az egyházmegyére vonatkozó dokumentumok összegyűj­tésére. 1766-ban Pisában avatták doktorrá. Doctissimus Praepositusnak nevezték nagy tudományos­sága miatt. Nyolc kötetben írta meg: Historia Episcopatus Quinqueecclesiensis címen, latin nyelven, az egyházmegye történetét, (lásd: Brüsztle I. 611 -614.p.). Sok egyházi kitüntetésben részesült. 1832-ben halt meg Pécsett . Brüsztle, II. 284-288.p. ill. IV. kötet, 68-69.p.

Next