Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 2. szám - Sonkoly Károly: Képfaragók háza. Franz Anton Speth szobrász otthona és műhelye

Képfaragók Háza november 26-án, negyvenéves korában hunyt el.14 Ezért cserélhetett a ház ismét gaz­dát. De már nem a régi, kis épület, mert azt dél felé megtoldották, amint ez a következ­tetés a sarokarmírozáson megmaradt meszeléssel kapcsolatban is felmerült. Az alap­rajzot vizsgálva, ez egy egységnyi bővítést jelentett. Ez a ház is még földszintes lehe­tett. Déli homlokzatának ablakai ma falfülkeként jelentkeznek a középső lakások déli falában. A kéregpince pontosabb datálásához nem ismerünk támpontokat, de könnyen elképzelhető, hogy csak utólag, ebben a periódusban létesítették. Szintúgy a keleti, nyitott előtér mögötti szakasz dongaboltozatát. Elhelyezkedéséből és a bolto­zatból ítélve, itt kereshetjük a régi ház konyháját. Ezt bizonyítja a helyiség északnyuga­ti sarkához közel eső ponton, a nyugati homlokzaton megtalált, kisebb, tégla teherel­hárító ív is, amely egy kiöntőnyílás maradványa lehet. Ezen keresztül löttyinthették ki a szennyvizet, az itt volt, felszíni vízfolyásba. Ezt a periódust a 18. sz. első felére, 1727 és 1737 közé datálhatjuk, Locatelli képfaragó birtoklásának idejére. FRANZ ANTON SPETH (1706 körül-1768) SZOBRÁSZ ÉS HÁZA Mint láthattuk, házunk gazdája 1737-ben még Lucatelli, aki abban az évben elhunyt. 1740-ben már más birtokost említenek, a keletről szomszédos sarokingatlan tulajdonosváltása kapcsán. Ez nem más, mint Frantz Speth bildhauer,15 A művész hosszú évtizedeken át, egészen haláláig itt lakik. Az 1748/49-es adóösszeírásban a 19., az 1764-es conscriptioban pedig a 12. sz. alatt felvett ingatlan az ő nevén szerepel. Franz Anton Speth 15 1768. október 19-én, körülbelül 62 éves korában hunyt el.17 Róla jóval több írott forrás maradt fent, ami részben azzal is magyarázha­tó, hogy szobrászként kiterjedt működést fejtett ki. Vagyoni helyzetéről beszél a fenti városi adóösszeírás. Ebből úgy tűnik, hogy az átlagos jövedelmű polgárok közé tar­tozott. Az egyes, nagyobb munkákon vele együtt dolgozó iparosok, mint például Christoph Hike (másutt Hicke, Hukker) kőfaragó, vagy Andreas Polacsek aszta­los körülbelül vele azonos kategóriába sorolható adófizetők voltak.18 Egy 1766-os adat szerint tagja a város külső tanácsának. A kutatás során a szerencse is kezünk­re játszott, amikor a Baranya Megyei Levéltárban felleltük Franz Speth 1758 április­ 17-én kelt testamentumát.19 A nagyjelentőségű dokumentumban nem csak a súlyos beteg, de ekkor még felgyógyuló és egy további évtizedig dolgozó mester családi vi­ .4 Liber Mort. I. 192.p. ,s Pécs Tjkv. Tom. 9. 1739-1740. BML IV. 1003. a 9.sz. 5.p. 16 A szakirodalomban Speth Ferencként szerepel. Szerintünk viszont mindenkinek az a neve, amit ő használ, használt. Mivel Speth német származású és anyanyelvű létére, ennek megfelelő módon írta alá nevét, úgy véljük helyesnek, hogy mi is így használjuk. Családi nevét az egykorú források igen válto­zatosan hozzák (pl. Spet, Schpet, Schpeth, Spetl, Spettl, Speth), de ebben az esetben is irányt mutat a művész szignója. Második keresztnevét első házasságkötése alkalmával jegyezték fel (lásd 20.sz. jegyzet). Az anyakönyvek vizsgálatát nehezíti, hogy a 18. század közepén élt Pécsett egy hasonló nevű püspöki számtartó is, aki nem volt rokona a szobrásznak 17 Liber Mort. II., 59.p. 18 Pécs-belváros, Porció­ és Házadó összeírás, 1748/49. BML IV. 1005. a. Portrékönyvek 4. No. 19., No.41., No.100. 19 Testamentum Francisci cond. Speth sculptoris. 17. April. 1758. BML IV. 1003., Pvt. K­. Végrendeletek gyűjteménye 1704-1799, S 63.sz. A szöveg olvasatáért és fordításáért Móró Mária Anna tudományos kutatónak tartozom köszönettel

Next