Pécsi Szemle, 2000 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 2. szám - Sonkoly Károly: Képfaragók háza. Franz Anton Speth szobrász otthona és műhelye
Képfaragók Háza november 26-án, negyvenéves korában hunyt el.14 Ezért cserélhetett a ház ismét gazdát. De már nem a régi, kis épület, mert azt dél felé megtoldották, amint ez a következtetés a sarokarmírozáson megmaradt meszeléssel kapcsolatban is felmerült. Az alaprajzot vizsgálva, ez egy egységnyi bővítést jelentett. Ez a ház is még földszintes lehetett. Déli homlokzatának ablakai ma falfülkeként jelentkeznek a középső lakások déli falában. A kéregpince pontosabb datálásához nem ismerünk támpontokat, de könnyen elképzelhető, hogy csak utólag, ebben a periódusban létesítették. Szintúgy a keleti, nyitott előtér mögötti szakasz dongaboltozatát. Elhelyezkedéséből és a boltozatból ítélve, itt kereshetjük a régi ház konyháját. Ezt bizonyítja a helyiség északnyugati sarkához közel eső ponton, a nyugati homlokzaton megtalált, kisebb, tégla teherelhárító ív is, amely egy kiöntőnyílás maradványa lehet. Ezen keresztül löttyinthették ki a szennyvizet, az itt volt, felszíni vízfolyásba. Ezt a periódust a 18. sz. első felére, 1727 és 1737 közé datálhatjuk, Locatelli képfaragó birtoklásának idejére. FRANZ ANTON SPETH (1706 körül-1768) SZOBRÁSZ ÉS HÁZA Mint láthattuk, házunk gazdája 1737-ben még Lucatelli, aki abban az évben elhunyt. 1740-ben már más birtokost említenek, a keletről szomszédos sarokingatlan tulajdonosváltása kapcsán. Ez nem más, mint Frantz Speth bildhauer,15 A művész hosszú évtizedeken át, egészen haláláig itt lakik. Az 1748/49-es adóösszeírásban a 19., az 1764-es conscriptioban pedig a 12. sz. alatt felvett ingatlan az ő nevén szerepel. Franz Anton Speth 15 1768. október 19-én, körülbelül 62 éves korában hunyt el.17 Róla jóval több írott forrás maradt fent, ami részben azzal is magyarázható, hogy szobrászként kiterjedt működést fejtett ki. Vagyoni helyzetéről beszél a fenti városi adóösszeírás. Ebből úgy tűnik, hogy az átlagos jövedelmű polgárok közé tartozott. Az egyes, nagyobb munkákon vele együtt dolgozó iparosok, mint például Christoph Hike (másutt Hicke, Hukker) kőfaragó, vagy Andreas Polacsek asztalos körülbelül vele azonos kategóriába sorolható adófizetők voltak.18 Egy 1766-os adat szerint tagja a város külső tanácsának. A kutatás során a szerencse is kezünkre játszott, amikor a Baranya Megyei Levéltárban felleltük Franz Speth 1758 április 17-én kelt testamentumát.19 A nagyjelentőségű dokumentumban nem csak a súlyos beteg, de ekkor még felgyógyuló és egy további évtizedig dolgozó mester családi vi .4 Liber Mort. I. 192.p. ,s Pécs Tjkv. Tom. 9. 1739-1740. BML IV. 1003. a 9.sz. 5.p. 16 A szakirodalomban Speth Ferencként szerepel. Szerintünk viszont mindenkinek az a neve, amit ő használ, használt. Mivel Speth német származású és anyanyelvű létére, ennek megfelelő módon írta alá nevét, úgy véljük helyesnek, hogy mi is így használjuk. Családi nevét az egykorú források igen változatosan hozzák (pl. Spet, Schpet, Schpeth, Spetl, Spettl, Speth), de ebben az esetben is irányt mutat a művész szignója. Második keresztnevét első házasságkötése alkalmával jegyezték fel (lásd 20.sz. jegyzet). Az anyakönyvek vizsgálatát nehezíti, hogy a 18. század közepén élt Pécsett egy hasonló nevű püspöki számtartó is, aki nem volt rokona a szobrásznak 17 Liber Mort. II., 59.p. 18 Pécs-belváros, Porció és Házadó összeírás, 1748/49. BML IV. 1005. a. Portrékönyvek 4. No. 19., No.41., No.100. 19 Testamentum Francisci cond. Speth sculptoris. 17. April. 1758. BML IV. 1003., Pvt. K. Végrendeletek gyűjteménye 1704-1799, S 63.sz. A szöveg olvasatáért és fordításáért Móró Mária Anna tudományos kutatónak tartozom köszönettel