Pécsi Szemle, 2002 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Fekete Kálmán: A pécsi blues kocsma mozgalom története
A Pécsi Blues Kocsma Mozgalom története szett a legjobban. S arra a kérdésre, hogy miért, azt válaszolta: azért, mert ők nem másolnak, hanem magyarul játszanak. Néhány levélváltás után 1995. június elején hozta el Berlinből Eb Davist barátunk Markó Tibor és Dick. Az addig csak levélben küldött tananyag fantasztikusan megszólalt az első közös próbákon. Másnap már utaztunk is a III. Tatai Jazzkonferenciára, ahol megtörtént Mr. Ed Davis első magyarországi fellépése a PMD Blues Banddel. Vendégünk volt Somló Tamás szaxofonos. Koncertünket a Magyar Jazz Kutatási Társaság, PMD Blues Band Futuring Eb Davis, Live In Hungary címmel CD-n is megjelentette. Másnap következett a paksi fesztivál, ahol szintén ebben a felállásban mutatkoztunk be. Eb Davisszel komoly munkához láttunk. 1996. május 31 -én Almási József építési vállalkozó barátunkkal, három hónapi szervezőmunkával, a POTE aulájában létrehoztuk az I. John Bull Pub Supersession-t, amelyre Ed Davisen kívül az alábbi előadókat és zenekarokat hívtuk meg: Pécsről a Klán, Budapestről a Road Kill Cafe zenekart, Somló Tamás, Török Ádám, Takáts Tamás, Muck Ferenc, Jankai Béla, Benkő Zsolt, Rudán Joe zenészeket, Szegedről Tóth Anetta énekesnőt, Békéscsabáról Pribojszki Mátyás szájharmonikást és a pécsi Sár József dobost. A koncertet a Paksi VTV rögzítette. A viszonylagos sikeren felbuzdulva, 500 néző volt jelen, Eb Davis barátunknak majdnem két lemezanyagát tanultuk meg, ő pedig szöveget írt néhány saját szerzeményünkre, amelyeket rögzítettünk is ’96 őszén a pécsi Teve Sound Stúdióban. A lemezt a polgármesteri hivatal is támogatta, de mindössze 50 db-ra futotta a pénzből. Ezt még számos emlékezetes fellépés követte Eb Davisszel: Szegeden a JATE klubban, Zentán a Mojo Clubban, Belgrádban, a Saint James Jazz Blues Clubban és itthon a Pécsi Napok keretében. De játszottunk Eb Davis-szel a VII. Budapesti Rhythm and Blues Festivalon, 1998. március 7-én, Budapesten a Petőfi Csarnokban, ahol közvetlen utánunk lépett színpadra Mick Taylor és csapata. Itt 11 tagú zenekarral kísértük a mestert, Szabó Lacika billentyűzött, és velünk voltak fúvósaink, a pécsi Daneil Speer Brass-ból. Erről is készült lemez és videó anyag. Ugyancsak Eb Davisszel marad felejthetetlen emlék a Pécsi Sörfőzde Majálisa, a Paksi Atomerőmű Majálisa, a szekszárdi Zugban adott koncert, a pécsi Planetben, az IH-ban és még jó néhány helyen tartott fellépésünk. Sajnos, sem a város, sem a - nem létező? - hazai szakma nem méltányolta erőfeszítéseinket, és azt sem, hogy az országban egyedüli zenekar voltunk, amelynek állandó amerikai, fekete bőrű blues énekese volt. A Pécs TV-nek köszönettel tartozunk, mert a stúdióban három klipet rögzítettek, és számtalan riportot forgattak erről a korszakunkról. Mint ahogy ifj. Katona Tamást is úgy kezdték elfelejteni, ahogy ő fejlődött. Ma már szinte csak a volt blues-kocsma tagok, néhány rajongó tudja, hogy él Pécsett egy „kölyök” - már lassan érett férfi -, aki 8 éves korától nyomja a bluesokat, s aki mára a legnagyobbakkal egyenértékű gitáros. Csakhogy Pécsett él! Közel ötévnyi, soha nem felejthető együttműködés után 1999 táján kezdett megszakadni kapcsolatunk Eb Davisszel. Ő előrelépést, fejlődést várt volna, s nem tudta megérteni, hogy Pécsett, de az országban is büntetik az igényes könnyűzenét, lassan se klubok, se meghívások, se fellépések nem voltak. Azt meg pláne nem ér