Pécsi Szemle, 2002 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 3. szám - Figler Csilla: Zolnai Gyula nyelvtudós
FIGLER CSILLA ZOLNAI GYULA NYELVTUDÓS Zolnai Gyula nyelvtudós, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt 1918-tól 1930-ig. 1862. december 3-án született a Szatmár megyei Nagysomkúton, római katolikus vallású családban. Középiskoláit Nagybányán és Szatmáron végezte. Papi pályára készült, de betegsége miatt erről kénytelen volt lemondani; később feleségül vette Szladits Ilona polgári iskolai tanárnőt. Három gyermekük született: Béla (1890) neves bölcsészdoktor, irodalomtörténész, Klára (1892) és Sándor (1895). Zolnai Gyula 1882-ben a budapesti egyetem hallgatója lett, és az egyetem bölcsészeti karán nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Már a következő évben - mindössze 21 évesen - a bennünket és benneteket névmásokról írt értekezésével elnyerte az Akadémia Sámuel-díját. Ugyanilyen díjat érdemelt ki később a Mondattani búvárlatok című tanulmányáért is. Középiskolai tanári oklevelét 1888. május 12-én kapta, tanári pályáját Egerben, a cisztercita főgimnáziumban kezdte, mint világi helyettes tanár. 1888-1893-ig a székesfehérvári állami főreáliskolában, majd 1894-től 1906-ig Budapesten, a Markó utcai főgimnáziumban tanított. Ezzel párhuzamosan, 1895-től a budapesti egyetemen a magyar nyelvtudomány magántanáraként is tartott előadásokat. Bölcsészetdoktori oklevelét 1891. május 23-án kapta a Budapesti Tudományegyetemen. A finn nyelv mellett „elég jól” beszélt németül is.1 . 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották. 1924-től már mint rendes, 1945-től 1949-ig pedig mint tiszteletbeli tag vett részt az Akadémia munkájában. Még megérte, hogy halála előtt néhány hónappal törölték az Akadémia tagjainak sorából, és csak 1989-ben állították vissza a tagságát. 1898-ban az Akadémia az akkor felállított Szótári Bizottság előadójává, s ezzel az új Nagy Szótár szerkesztőjévé választotta. E két tisztét 1906-ig viselte, amikor a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanára lett. Zolnai egyike volt azon nyelvészeknek, akik a finnugor nyelvrokonainkkal való kapcsolataink ápolásáért a legtöbbet tette. 1908-ban a Finnugor Társaság (Suomalais Ugrilainen Seura), tíz évvel később pedig a Finn Irodalmi Társaság (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) levelező tagja lett. A kolozsvári egyetemről 1918-ban az akkor még Pozsonyban működő Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemhez hívták meg, ahol a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon a magyar és összehasonlító finnugor nyelvészeti tanszék ny. r. tanárává nevezték ki. Ez év márciusában Kornis Gyula dékán mellé prodékánnak is megválasztották. A nemzetközi politikai helyzet kedvezőtlen . BML A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai, Questura iratai (továbbiakban: Q). Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. 1086-1087.p. 2 BML A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Rectori Hivatalának iratai (továbbiakban: RH) 98