Pécsi Szemle, 2002 (5. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Betlehem László: Opris Péter, a Pécsi Postaigazgatóság első vezetője (1848-1913)
BETLEHEM LÁSZLÓ OPRIS PÉTER A PÉCSI POSTAIGAZGATÓSÁG ELSŐ VEZETŐJE (1848-1913) 1887-ben történt a postának a távíróval való országos egyesítése. Baross Gábor közmunka-közlekedésügyi miniszter egyesítésre vonatkozó rendelete 1887. július 5-én jelent meg a Postai Rendeletek Tára 5. számában, továbbá július 16-án a Távírászati rendeletek 8. számában. Ennek a rendeletnek 1/1. pontja felállítja a pécsi posta és távírda igazgatóságot, amelynek területét Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében, továbbá Vas megyéből muraszombati és frankóéi postahivatalban állapítja meg. A Pécsi Postaigazgatóság tulajdonképpen a Soproni Postaigazgatóság területének kettéosztásából keletkezett, s magában foglalta a nagykanizsai távírda igazgatóság területét is. (Itt szolgált távírda igazgatási titkárként korábban Opris Péter.) Amikor felmerült a postaigazgatóság és a távírda igazgatóság egyesítésének terve, Nagykanizsa város nagy küzdelmet fejtett ki, hogy az egyesített igazgatóságot ott helyezzék el. Ugyanekkor Pécs városa az új postaigazgatóság helyiségeinek és felszereléseinek ingyenes felajánlása terén nagy áldozatkészséget tanúsított. A minisztérium a kérdés megoldására 1887 július elején Opris Péter távírótitkárt, az ügy alapos ismerőjét küldte ki. A miniszter megbízásából előzőleg ugyanis külföldön tanulmányozta a posta és távírda egyesítését. Opris bizalmas tárgyalást folytatott az érdekelt városok vezetésével. 1887. július 14-én jött létre a szerződés a Közmunka-közlekedésügyi Minisztérium és Pécs városa között. A város kötelezte magát, hogy az igazgatóság vezetőjének 12 éven át állásának megfelelő lakást biztosít. Az igazgatóság által igényelt helyiségeket, ugyancsak 12 éven át ingyen bocsátja rendelkezésére. Azokat (15 szoba) a szükséges bútorzattal és egyéb felszerelési tárgyakkal ellátja, ami aztán az igazgatóság felállítása napjával a kincstár tulajdonába megy át. A Pécsi Postaigazgatóság első vezetője Opris Péter lett. Kinevezése a Posta-Távírda Rendeletek Tára 1887. évi 34. számában jelent meg, 1887. július 27-én. Eredetileg ügyvéd volt, nagy rátermettségű, kiváló szervezőnek, vezetőnek bizonyult. Irodalmi munkásságot is folytatott. A Pester Lloyd-ban megjelent szakcikkei országos feltűnést keltettek. Működésének egyik legnagyobb eredménye az új postapalota felépítésének keresztülvitele. A várossal folytatott tanácskozások eredményeképpen Pécs városa 2000 négyzetméter területet ajánlott fel ingyen a postakincstárnak, ami a szomszédos teleknek a kincstár által történt megvétele révén 3067 négyzetméterre bővült. Az új kétemeletes központi légfűtéses, ma is korszerű postapalotát pécsi iparosok 1902 végétől 1904 áprilisáig építették fel. Opris Péter 1848-ban született. Egyesek szerint oláh, mások szerint szerb vagy örmény származású. Görögkeleti vallású volt. Édesapja idősebb Opris Péter.