Pécsi Szemle, 2003 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2003 / 2. szám - Ujváry Jenő: Meghalt Zlatko Prica (1916-2003)
ÚJVÁRI JENŐ MEGHALT ZLATKO PRICA (1916-2003) Zlatko Prica több évtizedes távollét után tért vissza a magyar művészeti közéletbe azzal, hogy 1970-ben megkülönböztetett figyelemtől kísérve mutatta be műveit Pécsett. A Kelle Sándor festőművész által szervezett találkozás örömteli volt, hiszen a művész ebben a városban született 1916. június 26-án. Édesapja, a keresztapa Pál Ödön nagykereskedő munkatársa volt az egyik legelőkelőbb pécsi ruhaüzletben. A kisgyermek a történelmi belvárosban, a Ferenciek utcája, Széchenyi tér, a Székesegyház római, középkori emlékei között nyerte első, maradandó élményeit. Egy-egy kapualj, ablakpárkány, az utcák kövezete, a szabadban dolgozó festők elmosódott alakjai - talán köztük a híres rajztanár Dobrovics Péter (Petár Dobrovics) - hetven év távlatából is megjelennek az emlékezetben. A család 1922-ben távozott a városból Zágrábba, s a megosztottság, a szembenállás, a protekcionista intézkedések, a tiltó listák, az előítéletek, a kultúrák elszigetelésének évtizedei megakadályozták az emberi kapcsolatokat. Pedig a mi tájainkon, amely az egyik legváltozatosabb emberi világ, már évszázadok óta egymás erényeinek, értékeinek átvétele, kiegyenlítése, továbbfejlesztése folyik, mert hiszen a legtöbb haszon éppen az együttélésből, a különbségek találkozásából származhat. Ennek újbóli felismeréséhez és realizálásához adott nagy lökést Zlatko Prica életműve, s kínált alkalmat arra, hogy az Ante Soric vezette Zágrábi Muzejsko Galerijski Centarral közösen a Janus Pannonius Múzeum 1988-ban megrendezze azt a gyűjteményes kiállítását, amely aztán a folyamatos kapcsolat alapjait is megteremtette. A példa nyomán és a mester figyelmétől és hathatós támogatásától kísérve ettől kezdve intenzív kapcsolat alakult ki a két intézmény között, és eredményezett rangos bemutatókat. Pécsett is láthattuk a horvát írásbeliség történetét összefoglaló gyűjteményt, a magyar anyagot is tartalmazó Peresé hagyatékot, a mostari „menekülő” képtár anyagát, Vesna Prica fotóit, a horvát naiv festőket, valamint Petar Dobrovicsot, Peter Weis műveit. Ezekkel az alkotásokkal azután találkozhatott a magyar közönség a budapesti Történeti Múzeumban, Veszprém, Szolnok, Szeged, Tihany múzeumaiban. Pécsről Vasarely-, Zsolnay-, Dobrovics-műveket mutattunk be Zágrábban, Dubrovnikban, Krk szigeten. Az MGC-vel közös kiállításunk volt Triesztben, az Alpok-Adria szervezet keretében.