Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3. szám - Boros László: A pécsi bazilika festészeti programjának előképei 1885-1891

--------------------------------------------------- A BAZILIKA FESTÉSZETI PROGRAMJA --------------------------------------------------- zett. Ismét Rómában a Campo Santo kifestéséhez szolgáló vázlatok elkészítésé­ben Peter Cornelius, a neves német történeti festő, a düsseldorfi, müncheni majd a berlini akadémia igazgatója mellett segédkezett.­ Andrea már e jelentős művé­szeti központokban került kapcsolatba a reá nagy művészi hatást gyakorló Cornelius-szal. Ezen szakmai előzmények után nem meglepő, hogy a klassziciz­mus formarendjén nevelkedett elődök hatása meglehetős nyomatékkal érvénye­sült művészetében. 1854-ben Drezdában telepedett le, ahol 25 évig alkotott. Tevé­kenysége során számos oltárképet festett, amelyekkel külföldi és hazai, németországi megrendeléseinek tett eleget. Geissel kölni érsek megbízásából a teljes bibliát képekkel tette szemléletessé. Ezt a képes biblia-kiadványt a mainzi és trieri egyházmegyei iskolák használatára rendelték. Albrecht Dürer stílusában fa- és rézmetszők számára előrajzokat is készített, amelyeket előszeretettel használ­tak Európán kívüli területeken, így Indiában is.­ 1881-ben tíz gyermekével az általa igen kedvelt családi birtokára, a Rajna melletti Linzigbe költözött, ahol a következő évben vette kézhez az újjáépítendő pécsi székesegyház kifestésére szóló megbízatását. Művészek és a festészeti program A székesegyház teljes átépítése ellen tiltakozó káptalani testület mindössze a székesegyház homlokzati megújítására hívta meg a középkori épületek purista szellemű átalakítását ellenző Friedrich Freiherr von Schmidt (1825-91), Euró­­pa-hírű dómépítő mestert. Schmidt a székesegyház épületének vizsgálata után az épületet megfelelő állapotúnak találta, ezért csak egy belső díszítést javasolt. Dulánszky Nándor püspök meggyőző erejű, határozott akarata előtt mégis megha­jolt, és saját művészi elvei ellenére vállalta az Árpád-kori belső állapotát őrző Pollack Mihály-féle székesegyház teljes átépítését.­ A megújított középkori épületbelső egységes összképéhez elengedhetetlen volt a falképek archaizáló felfogású megjelenítése. Schmidt a társművészeti fel­adatokat végző munkatársait maga válogatta. Akárcsak tanítványaival, ugyanúgy a velük való kapcsolatában is igen közvetlen, barátságos volt, de a magas szintű művészi teljesítményt mindenkor elvárta.­ Következésképpen Schmidt a nagy fel­­készültséget igénylő feladatra az 1878-82 között készült építészeti tervei bemuta­tásakor, a korábbi munkáik révén jól ismert és a középkori festészetben jártas Karl Andreát, a történeti festő Moritz von Beckerathot (1838-96), a díszítőfestés mun­kálataira pedig a bécsi művészeti akadémián Schmidt tanítványaként középkori építészettanból is képzett Gustav Bamberger (1860-?) német festőket javasolta.7 3 Selbstbiografie... i.m. 2004 és 1891. 4 Selbstbiografie... i.m. 2004 és 1891. 5 Pécsi Püspöki Levéltár, Dulánszky püspök levelezése. Friedrich Schmidt levele Dulánszky püspök­höz 1878. szeptember 17. 6 Arnold Vatter: Friedrich Schmidt Dombaumeister. In: Lebensbilder aus Schwaben und Franken. Bd. XIV. 1980. 363. p. 7 Gerecze Péter: A pécsi székesegyház. Budapest, 1893. 247., 251. p. 17

Next