Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3. szám - Boros László: A pécsi bazilika festészeti programjának előképei 1885-1891
--------------------------------------------------- A BAZILIKA FESTÉSZETI PROGRAMJA --------------------------------------------------- zett. Ismét Rómában a Campo Santo kifestéséhez szolgáló vázlatok elkészítésében Peter Cornelius, a neves német történeti festő, a düsseldorfi, müncheni majd a berlini akadémia igazgatója mellett segédkezett. Andrea már e jelentős művészeti központokban került kapcsolatba a reá nagy művészi hatást gyakorló Cornelius-szal. Ezen szakmai előzmények után nem meglepő, hogy a klasszicizmus formarendjén nevelkedett elődök hatása meglehetős nyomatékkal érvényesült művészetében. 1854-ben Drezdában telepedett le, ahol 25 évig alkotott. Tevékenysége során számos oltárképet festett, amelyekkel külföldi és hazai, németországi megrendeléseinek tett eleget. Geissel kölni érsek megbízásából a teljes bibliát képekkel tette szemléletessé. Ezt a képes biblia-kiadványt a mainzi és trieri egyházmegyei iskolák használatára rendelték. Albrecht Dürer stílusában fa- és rézmetszők számára előrajzokat is készített, amelyeket előszeretettel használtak Európán kívüli területeken, így Indiában is. 1881-ben tíz gyermekével az általa igen kedvelt családi birtokára, a Rajna melletti Linzigbe költözött, ahol a következő évben vette kézhez az újjáépítendő pécsi székesegyház kifestésére szóló megbízatását. Művészek és a festészeti program A székesegyház teljes átépítése ellen tiltakozó káptalani testület mindössze a székesegyház homlokzati megújítására hívta meg a középkori épületek purista szellemű átalakítását ellenző Friedrich Freiherr von Schmidt (1825-91), Európa-hírű dómépítő mestert. Schmidt a székesegyház épületének vizsgálata után az épületet megfelelő állapotúnak találta, ezért csak egy belső díszítést javasolt. Dulánszky Nándor püspök meggyőző erejű, határozott akarata előtt mégis meghajolt, és saját művészi elvei ellenére vállalta az Árpád-kori belső állapotát őrző Pollack Mihály-féle székesegyház teljes átépítését. A megújított középkori épületbelső egységes összképéhez elengedhetetlen volt a falképek archaizáló felfogású megjelenítése. Schmidt a társművészeti feladatokat végző munkatársait maga válogatta. Akárcsak tanítványaival, ugyanúgy a velük való kapcsolatában is igen közvetlen, barátságos volt, de a magas szintű művészi teljesítményt mindenkor elvárta. Következésképpen Schmidt a nagy felkészültséget igénylő feladatra az 1878-82 között készült építészeti tervei bemutatásakor, a korábbi munkáik révén jól ismert és a középkori festészetben jártas Karl Andreát, a történeti festő Moritz von Beckerathot (1838-96), a díszítőfestés munkálataira pedig a bécsi művészeti akadémián Schmidt tanítványaként középkori építészettanból is képzett Gustav Bamberger (1860-?) német festőket javasolta.7 3 Selbstbiografie... i.m. 2004 és 1891. 4 Selbstbiografie... i.m. 2004 és 1891. 5 Pécsi Püspöki Levéltár, Dulánszky püspök levelezése. Friedrich Schmidt levele Dulánszky püspökhöz 1878. szeptember 17. 6 Arnold Vatter: Friedrich Schmidt Dombaumeister. In: Lebensbilder aus Schwaben und Franken. Bd. XIV. 1980. 363. p. 7 Gerecze Péter: A pécsi székesegyház. Budapest, 1893. 247., 251. p. 17