Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 2. szám - Zsolt Njura: Zsolt Zsigmond élete és munkássága

ZSOLT NJURA ZSOLT ZSIGMOND ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Mottó: Anyám szájából édes volt az étel, Apám szájából szép volt az Igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást [...] Megszólítanak, mert ők én vagyok már József Attila. A Dunánál Zsolt Zsigmond 25 éve távozott körünkből, betöltetlen űrt hagyva maga után. Ez a visszaemlékezés csak akkor lehetne szubjektivitástól mentes, ha nem én írnám. Ezért előre is elnézést kérek. Édesapám Trinn Zsigmondként látta meg a napvilágot 1908. augusztus 17-én, Pécsett, a Mária utca 35. számú Angster-házban, szüleinek negyedik gyer­mekeként. Édesapja, dr. Trinn Miklós első generációs értelmiségi, püspöklaki sváb ősökkel. 1898-ban tuberkulózis miatt a teológiáról eltanácsolták, így esett a válasz­tás a pécsi Püspöki Jogakadémiára. Még azon a nyáron megismerte Lengyel köz­ség fürdőtelepén, a rokonoknál nyaraló 21 éves Angster Olgát, és egy fenyőerdő tisztásán álló keresztnél „elígérkeztek egymásnak”. Esküvőre csak a tanulmányok befejezése után, 1904-ben került sor. Paptestvére, Trinn János előtt fogadtak örök hűséget a pécsi Zárdatemplomban. 1922. február 16-án dr. Trinn Miklós járásbíró megemlíttetik annak a küldött­ségnek tagjaként, amely a menekült pozsonyi egyetem Pécsre helyezése érdeké­ben, Zichy Gyula megyéspüspök vezetésével, Budapestre utazott Bethlen István miniszterelnökhöz.­ Édesanyja Angster Józsefnek, a Pécsi Orgonagyár alapítójának az ötödik gyermeke. Két fiú- és három leánytestvére élte meg a felnőttkort. Emil és Oszkár, apjuk nyomdokába lépve, modernizálták az orgonagyártást, melynek legkiválóbb reprezentánsa a szegedi Fogadalmi templom 1932-ben átadott 5 manuálos, 136 regiszteres hangszere. Aranka Éry Mártonhoz ment férjhez, hét gyermekével di­nasztiát alapított. Elza, a legfiatalabb lány, megözvegyült nővérével, Irmával létre­hozta a Pécsi Női Lelkigyakorlatos Házat a mai Hunyadi úton, amely 1930-tól 1949-ig, az államosításig működött, lelki és testi menedékül szolgálva különösen a háborús időkben. Olga nagyanyám öt gyermeket szült. A családi hagyományhoz híven ő sem mellőzte a köz szolgálatát. Alapító tagja az 1924. november 26-án in­duló Pécs Egyházmegyei Szociális Missziónak és testvéreivel együtt a jelenleg is működő, 1936-ban alapított Prohászka Otthonnak (Szent­ István tér 13.).1 2 1 Pécs-Baranya 1918-1928. Pécs, 140. p. 2 Pécs-Baranya 1918-1928. Pécs, 207. p. 114

Next