Pécsi Szemle, 2006 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1. szám - Sudár Balázs: Ki volt Jakováli Haszan pasa?
SUDÁR BALÁZS KI VOLT JAKOVÁLI HASZAN PASA?* A hódoltság legépebben fennmaradt dzsámijának alapítójáról és építési idejéről a Péccsel foglalkozó szak- és népszerűsítő irodalom sokáig hallgatott. Evlia cselebi útleírásának megjelenése (1904) után az alapító, Jakováli Haszan pasa neve lassan bekerült a köztudatba, ismereteim szerint először Foerk Ernő említette 1918-ban.2 Hamarosan a pécsi helytörténeti és turisztikai munkákban is elterjedt a neve.3 Az építés idejéről is Foerk Ernő nyilatkozott először, amelyet ő indoklás nélkül a 16. századra tett.45 A dátumot a helytörténetírás, úgy látszik, kevéssé vette át, és csak a Dercsényi-Pogány-Szentkirályi féle Pécs-kötetben találkoztam vele (1956).s 1960-ban megjelent, Pécs török műemlékeit tárgyaló művében a régész Gerő Győző így fogalmazott: „Hasszán pasa dzsámijának építési idejét nem ismerjük, de minden valószínűség szerint - társaihoz hasonlóan - a XVI. század második felében épült.” Bár sem e munkában, sem a későbbiekben nem találunk olyan tudományos érvelést, mely e nézetet igazolná,7s mégis széles körben elterjedt e vélemény. A dzsámi falán látható műemléki táblán is e dátum olvasható. A jeles török művészettörténész, Ekrem Hakki Ayverdi sokkal óvatosabb volt e kérdésben. Haszan pasa személyét nem határozza meg, Jakovát a koszovói településsel azonosítja. Az építkezés ideje kapcsán megjegyzi, hogy a dzsámi rosszabbul van tájolva, mint a Kászim pasa dzsámija, ezért esetleg korábbi lehet annál.910 Jakováli Haszan komplexumáról - elsősorban a kolostorról - több dokumentum is megemlékezik, azonban mindössze kettő tartalmaz használható információkat az alapító személyére, s így közvetve az alapítás idejére vonatkozóan: Evlia cselebi útleírása 1663-ból (a),16 és egy szultáni parancs 1680-ból, amely a dervisektől elvett kolostor visszaszolgáltatásáról rendelkezik (b).11 A két forrásból az alapításra vonatkozóan a következő információk nyerhetők ki: * A tanulmány az OTKA F 048361. sz. pályázatának támogatásával készült. Többnyire csak minaretes török mecset néven volt ismert. Pécs szabad királyi város és vidékének képes útmutatója. Pécs, 1892. 38. p. 2 Foerk Ernő: Török emlékek Magyarországban. A Budapesti Magyar Állami Felső Építő Ipariskola 1917. évi szünidei felvételei. VI. Budapest, 1918. 12. p. 3 Szőnyi Ottó: Pécs. Útmutató a városban és a környéken. Pécs, é.n. [1925] 4 Foerk... i.m. 1918. 12. p. 5 Dercsényi Dezső-Pogány Frigyes-Szentkirályi Zoltán: Pécs. Budapest, 1956. 214. p. 6 Gerő Győző: Pécs török műemlékei. Budapest, 1960. 24. p. 7 Gerő Győző: Török építészeti emlékek Magyarországon. Budapest, 1976.; Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon. Dzsámik, türbék, fürdők. Budapest, 1980. 53-59. p. 8 Évezredek öröksége, 2001,50. p. A műemléki tábla felirata: Műemlék. Jakováli Hasszán pasa dzsámija épület a 16. század második felében. Helyreállította az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-ben. 9 Ekrem Hakki Ayverdi: Avrupada Osmanli Mimán Esetlen. 1/1-2. Romanya, Macaristan, Istanbul, [1977]. 220. p. 10 Evliya Qelebi b. Dervis Mehemmed Ziili: Evliya Qelebi Seyahatnamesi. Topkapi Sarayi Kütüphanesi Revan 1457 Numarali Yazmanin Transkripsiyonu - Dizini. 6. Kitap. Ház. Seyyid Ali Kahraman-Yücel Dagli. Istanbul 2002,115-17. p.; Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Karácson Imre (ford.), 1985, 229, 232-233. p. 11 A forrást jelenleg csak Gölpinarli összefoglalásában ismerjük: Abdülbáki Gölpinarli: Mevlánádan Sonia Meylevílik. Istanbul, 1983. 336. p. A dokumentumra Ágoston Gábor hívta fel a magyar kutatók figyelmét. Ágoston Gábor: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században. Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és a vár felszabadításának 300. évfordulóján. Szita László (szerk.): Pécs, 1993. 286. p.