Pécsi Szemle, 2007 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Fekete Károly: Az Angster-család európai hírű orgonaépítő művészete Magyar Örökség

---------------------------------------------------------------- FEKETE KÁROLY ---------------------------------------------------------------- és Fia orgona- és harmóniumgyár nevet, ötven-hatvan alkalmazottja volt. 1908-tól már több mint száz munkást foglalkoztatott, később pedig közel kétszáz fő volt a csúcslétszám. Az Angster Orgonagyár szakemberképző tevékenysége korszakos je­lentőségű. Angsterék jelenléte a Kárpát-medencei orgonatájon mércét és szakmai kontrollt jelentett a 19-20. századi, növekvő számú kisebb orgonaépítő műhelyek munkáinak zsűrizésénél. A cég 50. évfordulóján, hónapokkal Angster József halála előtt, XV. Benedek pápa 1918-ban a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ennek átadása a pécsi legényegyletben volt, amelynek­­ a még fiatalon, Kölnben megismert Kolping atya hatására - haláláig elnöke volt. 1918. június 9-én halt meg tü­dőgyulladásban. Angster József teoretikus munkásságot is végzett, hiszen a berlini Orgelbau Zeitungban és a pécsi Tanügyi Füzetekben értekezéseket írt az orgonaépítésről. Összefoglaló műve a magyar organológia első komoly szakkönyve. Az orgona törté­nete, lényege és szerkezete című műve 1886-ban jelent meg Pécsett. 1900 körül fiai, Angster Emil (1874-1939) és Angster Oszkár (1876-1941) kerültek a gyár élére. Ekkortájt épült a budapesti Szent István bazilika 65 változatú, 3 manuálos orgonája, amelynek kapcsán kezdték levenni apjuk válláról az irányító munka nehezét. Az I. világháború, az elszakított országrészek, az infláció és a gazdasági vál­ság hatása miatt sok orgona felépítése maradt félbe, olykor meg is hiúsultak az ál­mok. Szomorú felmérő körutak Angster-jegyzékei őrzik a síprekvirálások időszakát. A stabilizáció csak a pengő 1926-os bevezetésével indult meg, amely után az 1930-as évek gazdasági világválsága következett. De volt eredmény és öröm is. A kor orgona­tervezőivel kölcsönösen segítették egymást a művészi orgonák építésében és az Al­bert Schweitzer-féle orgonareform-mozgalom hazai érvényesítésében. Jól jellemzi ezt az az Angster levél-részlet, amelyet 1929 tavaszán Árokházy Béla orgonatervező­höz írt. Ebben az Angster gyár nevében maga is állást foglalt az orgona-reformmoz­galom várható tendenciájáról: „Bár a barokk orgona változatainak reaktiválása az orgonadiszpozíciók számára újabb és lényegesen nagyobb színgazdagságot, hang­volument és keverőképességet (Klangmixtur) jelent, úgy nálunk, mint Németország­ban is (egyéb külföldről egyelőre alig lehet szó) egyes kivételektől eltekintve inkább a két orgonatypusnak egyesítése, világosabban szólva, az utolsó évtizedek orgona­­typusának a salaktól való megtisztítása és barokk változatokkal való gazdagítása észlelhető mindenütt, s bár egyesek ezen törekvéseket a barokk orgonára való átme­netnek tartják, sokkal valószínűbb, hogy a jövő orgonája inkább kompromisszum lesz, amely a két típusnak minden előnyét magában egyesíteni törekszik.”2 Világszenzáció volt a 228-ból származó ókori aquincumi lelet alapján elkészített orgona-rekonstrukció 1936-ban, valamint a szegedi Fogadalmi templom óriás-hangsze­rének elkészítése Geyer József tervei alapján 1931-ben. A két lépcsőben megépített 5 manuálos hangszer még ma is Európa egyik legnagyobb hangszere. Erről a Budapesten ülésező XII. nemzetközi orgonakongresszus résztvevői is közvetlenül meggyőződhettek, akiket lehoztak az első orgonahangversenyre, így ez az esemény is nagy nemzetközi publicitást kapott. 2 Ráday Kollégium Levéltára, Budapest. Árokházy Béla iratai C 106. 4. d. 4. szám Angster levele Árokházy Bélához. Pécs 1929. április 11. (1270/1929)

Next