Pécsi Szemle, 2007 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Fekete Károly: Az Angster-család európai hírű orgonaépítő művészete Magyar Örökség
---------------------------------------------------------------- FEKETE KÁROLY ---------------------------------------------------------------- és Fia orgona- és harmóniumgyár nevet, ötven-hatvan alkalmazottja volt. 1908-tól már több mint száz munkást foglalkoztatott, később pedig közel kétszáz fő volt a csúcslétszám. Az Angster Orgonagyár szakemberképző tevékenysége korszakos jelentőségű. Angsterék jelenléte a Kárpát-medencei orgonatájon mércét és szakmai kontrollt jelentett a 19-20. századi, növekvő számú kisebb orgonaépítő műhelyek munkáinak zsűrizésénél. A cég 50. évfordulóján, hónapokkal Angster József halála előtt, XV. Benedek pápa 1918-ban a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ennek átadása a pécsi legényegyletben volt, amelynek a még fiatalon, Kölnben megismert Kolping atya hatására - haláláig elnöke volt. 1918. június 9-én halt meg tüdőgyulladásban. Angster József teoretikus munkásságot is végzett, hiszen a berlini Orgelbau Zeitungban és a pécsi Tanügyi Füzetekben értekezéseket írt az orgonaépítésről. Összefoglaló műve a magyar organológia első komoly szakkönyve. Az orgona története, lényege és szerkezete című műve 1886-ban jelent meg Pécsett. 1900 körül fiai, Angster Emil (1874-1939) és Angster Oszkár (1876-1941) kerültek a gyár élére. Ekkortájt épült a budapesti Szent István bazilika 65 változatú, 3 manuálos orgonája, amelynek kapcsán kezdték levenni apjuk válláról az irányító munka nehezét. Az I. világháború, az elszakított országrészek, az infláció és a gazdasági válság hatása miatt sok orgona felépítése maradt félbe, olykor meg is hiúsultak az álmok. Szomorú felmérő körutak Angster-jegyzékei őrzik a síprekvirálások időszakát. A stabilizáció csak a pengő 1926-os bevezetésével indult meg, amely után az 1930-as évek gazdasági világválsága következett. De volt eredmény és öröm is. A kor orgonatervezőivel kölcsönösen segítették egymást a művészi orgonák építésében és az Albert Schweitzer-féle orgonareform-mozgalom hazai érvényesítésében. Jól jellemzi ezt az az Angster levél-részlet, amelyet 1929 tavaszán Árokházy Béla orgonatervezőhöz írt. Ebben az Angster gyár nevében maga is állást foglalt az orgona-reformmozgalom várható tendenciájáról: „Bár a barokk orgona változatainak reaktiválása az orgonadiszpozíciók számára újabb és lényegesen nagyobb színgazdagságot, hangvolument és keverőképességet (Klangmixtur) jelent, úgy nálunk, mint Németországban is (egyéb külföldről egyelőre alig lehet szó) egyes kivételektől eltekintve inkább a két orgonatypusnak egyesítése, világosabban szólva, az utolsó évtizedek orgonatypusának a salaktól való megtisztítása és barokk változatokkal való gazdagítása észlelhető mindenütt, s bár egyesek ezen törekvéseket a barokk orgonára való átmenetnek tartják, sokkal valószínűbb, hogy a jövő orgonája inkább kompromisszum lesz, amely a két típusnak minden előnyét magában egyesíteni törekszik.”2 Világszenzáció volt a 228-ból származó ókori aquincumi lelet alapján elkészített orgona-rekonstrukció 1936-ban, valamint a szegedi Fogadalmi templom óriás-hangszerének elkészítése Geyer József tervei alapján 1931-ben. A két lépcsőben megépített 5 manuálos hangszer még ma is Európa egyik legnagyobb hangszere. Erről a Budapesten ülésező XII. nemzetközi orgonakongresszus résztvevői is közvetlenül meggyőződhettek, akiket lehoztak az első orgonahangversenyre, így ez az esemény is nagy nemzetközi publicitást kapott. 2 Ráday Kollégium Levéltára, Budapest. Árokházy Béla iratai C 106. 4. d. 4. szám Angster levele Árokházy Bélához. Pécs 1929. április 11. (1270/1929)