Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. II. rész

----------------------------------------------------------------- MÁRFI ATTILA ------------------------------------------------------------------ lógust) és halálos csendben hallgatjuk mélyen szántó fejtegetéseit. Különben telje­sen visszavonulva él, nem jár sehová, nem mutatkozik sehol, nagy művén, a „Sza­badságon” dolgozik, mely 1912-ben, vagy 1913-ban jelenik meg. Erősen vallásos érzésű ember, gyakori áldozó. Azt, hogy szlovák nemzetiségűnek érzi magát, vagy politikai ambíciói lennének, semmi sem mutatja. Mi épp oly magyarnak tartjuk őt, mint többi tanárainkat. 1914-ben kinevezik a pozsonyi egyetemre tanárnak, s az összeomlás után megalakult Csehszlovákiában kezd el politizálni. Nagy esze és tudása a szlovák Hlinka párt egyik vezető emberévé teszik, s mint ilyen, heves har­cot folytat a csehek ellen, akik hazaárulással vádolják, súlyos börtönbüntetést is szenved. Amikor 1939-ben a németek segítségével megalakul az önálló Szlovákia (mely voltaképpen német vazallátus), szlovák miniszterelnök lesz belőle. Azt, hogy önálló és független Szlovákiáért harcol, érthetőnek tartom. De akkor sem tudtam, ma sem tudom megérteni, hogy ez az eszes tudós ember, akiben semmi katonás­­ság nem volt, hogyan tudta magára ölteni a német SS-ek vállszíjas egyenruháját. Azokban az időkben ilyen fényképeket látok róla, s még kevésbé tudom megérteni, hogy ő, a hívő katolikus, hogy tudott hozzájárulni ahhoz, hogy Szlovákiából is ezré­vel deportálják, vigyék halálba a zsidókat. Hogy tudta lelkiismeretével összeegyez­tetni ártatlan emberek ezreinek elpusztítását. Németország bukásával összeomlik az önálló Szlovákia is, s a megvakult, testileg, lelkileg összeroppant embert a né­metekkel való kollaboráció miatt bíróság elé állítják, halálos ítéletet hoznak ellene, melyet végre is hajtanak. Dr. Srézbányay József, egy kis termetű, édeskés mosolyú pap az 1909/10. tanév első szemeszterében a bölcsészeti erkölcstant, második szemeszterében a művelődéstörténelmet, az 1910/11. tanév első szemeszterében a legújabb kor tör­ténelmét adja elő. Dr. Jellachich István orvos az 1909/10. tanév első szemeszteré­ben a közigazgatási közegészségtant, az 1911/12. tanév második szemeszteré­ben a törvényszéki orvostant adja elő. Szakállas cvikkeres, nehézkesen beszélő bácsi, igen rossz előadó, valósággal kínszenvedés hallgatni dadogó, szavakkal küszködő előadását. Dr. Sipőcz Géza elmegyógyintézeti igazgató az 1909/10. tan­év második szemeszterében a törvényszéki elmekórtant adja elő. Ennek a száraz modorú, éles tekintetű orvosnak az előadásait az teszi érdekessé, hogy óráit az el­megyógyintézetben tartja és fejtegetéseit bemutatott elmebetegekkel illusztrálja. Dr. Kopcsányi Károly az 1910/11. tanév mindkét szemeszterében a magyar ma­gánjogot adja elő. Alacsony, öreg ősz szakállas bácsi, valami gerincbaja van, és botjára támaszkodva nagy nehezen vonszolja magát. Kissé tótosan beszél, elő­adásában sűrűn mondogatja „na de azért egyáltalában”, utóbb már jegyezzük, hányszor mondja egy óra alatt, sokszor mondja. 1911. augusztus 31-én egy hirte­len szívrohamban meghal. Dr. Mihályffy Ernő az 1910/11. tanév első szemeszteré­ben a nemzetgazdaságtant, második szemeszterében a pénzügytant és a fo­gyasztási adók elméletét, az 1912/13. tanév első szemeszterében a magyar pénzügyigazgatási jogot, második szemeszterében a közgazdasági politikát adja elő. Hideg száraz ember, aki valamikor szóról szóra bevágta Földes Béla budapes­ti egyetemi tanár nemzet­gazdaságtani és pénzügytani könyveit, és most minden 64

Next