Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. II. rész
----------------------------------------------------------------- MÁRFI ATTILA ------------------------------------------------------------------ lógust) és halálos csendben hallgatjuk mélyen szántó fejtegetéseit. Különben teljesen visszavonulva él, nem jár sehová, nem mutatkozik sehol, nagy művén, a „Szabadságon” dolgozik, mely 1912-ben, vagy 1913-ban jelenik meg. Erősen vallásos érzésű ember, gyakori áldozó. Azt, hogy szlovák nemzetiségűnek érzi magát, vagy politikai ambíciói lennének, semmi sem mutatja. Mi épp oly magyarnak tartjuk őt, mint többi tanárainkat. 1914-ben kinevezik a pozsonyi egyetemre tanárnak, s az összeomlás után megalakult Csehszlovákiában kezd el politizálni. Nagy esze és tudása a szlovák Hlinka párt egyik vezető emberévé teszik, s mint ilyen, heves harcot folytat a csehek ellen, akik hazaárulással vádolják, súlyos börtönbüntetést is szenved. Amikor 1939-ben a németek segítségével megalakul az önálló Szlovákia (mely voltaképpen német vazallátus), szlovák miniszterelnök lesz belőle. Azt, hogy önálló és független Szlovákiáért harcol, érthetőnek tartom. De akkor sem tudtam, ma sem tudom megérteni, hogy ez az eszes tudós ember, akiben semmi katonásság nem volt, hogyan tudta magára ölteni a német SS-ek vállszíjas egyenruháját. Azokban az időkben ilyen fényképeket látok róla, s még kevésbé tudom megérteni, hogy ő, a hívő katolikus, hogy tudott hozzájárulni ahhoz, hogy Szlovákiából is ezrével deportálják, vigyék halálba a zsidókat. Hogy tudta lelkiismeretével összeegyeztetni ártatlan emberek ezreinek elpusztítását. Németország bukásával összeomlik az önálló Szlovákia is, s a megvakult, testileg, lelkileg összeroppant embert a németekkel való kollaboráció miatt bíróság elé állítják, halálos ítéletet hoznak ellene, melyet végre is hajtanak. Dr. Srézbányay József, egy kis termetű, édeskés mosolyú pap az 1909/10. tanév első szemeszterében a bölcsészeti erkölcstant, második szemeszterében a művelődéstörténelmet, az 1910/11. tanév első szemeszterében a legújabb kor történelmét adja elő. Dr. Jellachich István orvos az 1909/10. tanév első szemeszterében a közigazgatási közegészségtant, az 1911/12. tanév második szemeszterében a törvényszéki orvostant adja elő. Szakállas cvikkeres, nehézkesen beszélő bácsi, igen rossz előadó, valósággal kínszenvedés hallgatni dadogó, szavakkal küszködő előadását. Dr. Sipőcz Géza elmegyógyintézeti igazgató az 1909/10. tanév második szemeszterében a törvényszéki elmekórtant adja elő. Ennek a száraz modorú, éles tekintetű orvosnak az előadásait az teszi érdekessé, hogy óráit az elmegyógyintézetben tartja és fejtegetéseit bemutatott elmebetegekkel illusztrálja. Dr. Kopcsányi Károly az 1910/11. tanév mindkét szemeszterében a magyar magánjogot adja elő. Alacsony, öreg ősz szakállas bácsi, valami gerincbaja van, és botjára támaszkodva nagy nehezen vonszolja magát. Kissé tótosan beszél, előadásában sűrűn mondogatja „na de azért egyáltalában”, utóbb már jegyezzük, hányszor mondja egy óra alatt, sokszor mondja. 1911. augusztus 31-én egy hirtelen szívrohamban meghal. Dr. Mihályffy Ernő az 1910/11. tanév első szemeszterében a nemzetgazdaságtant, második szemeszterében a pénzügytant és a fogyasztási adók elméletét, az 1912/13. tanév első szemeszterében a magyar pénzügyigazgatási jogot, második szemeszterében a közgazdasági politikát adja elő. Hideg száraz ember, aki valamikor szóról szóra bevágta Földes Béla budapesti egyetemi tanár nemzetgazdaságtani és pénzügytani könyveit, és most minden 64