Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. IV. rész
MÁRFI ATTILA A BOLDOG BÉKEIDŐK UTOLSÓ ÉVEI PÉCSETT Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. IV. rész Színházi élet, jelesebb alakítások, repertoár, kiemelkedő színészegyéniségek Októbertől áprilisig színtársulat játszik a városban. Az első világháború előtti években Füredi Béla színtársulata játszik a színházban. Kitűnően megszervezett nagy társulat ez, csupa elsőrangú színészei vannak, akik kitűnő előadásokat produkálnak. Legkiválóbb közülük kétségkívül Nyáray Antal, egy alacsony borzas hajú, savanyú arcú, örökösen cilinderben járó idősebb férfi, aki korábban gondolom a Népszínházban játszott. Valami különös varázs sugárzik ki törékeny alakjából. Amikor színpadra lép, egyszerre megtelik a színpad és egy nagy színészegyéniség hatása alá kerülünk. Komikus szerepeiben (Szép Helénában Menelaos, a Nebántsvirágban Floridor Celestin, A szabin nők elrablásában a színigazgató fensőséges humorával kacagtat meg bennünket ez az életben örökösen morózus arcú ember. Drámai szerepeiben (Cornevillei harangokban Gáspár apó) meg lelkünkbe markol mélyen emberi accentusaival [akcentusaival]. Nagy népszerűségnek örvend a pécsi kispolgárok között az öreg Rákosi Franci - kitűnő komikus, s hosszú ideig játszik a pécsi színtársulatnál - hívogatják vacsorára, szőlőbe, disznótorba, nagyon szeretik a jó humorú kedélyes bácsit. Hunfi Imre hosszú ideig a színtársulat tenoristája, aztán megválik a társulattól, letelepszik Pécsett, énektanítással foglalkozik, s állandóan sok tanítványa van. Halász Ilonka bájos, fiatal naiva, dr. György Ármin pécsi gyermekorvos veszi feleségül, míg Kanizsai Elzát a kórusból egy fiatal banktisztviselő, Visnya Ernő, akiből a két világháború közötti időben a Pécsi Takarékpénztár nagyhatalmú elnökigazgatója és felsőházi tag lesz. Én nagyon szorgalmas színházlátogató vagyok, lehetőleg minden új darabot megnézek. Operát sajnos csak nagyon keveset kapunk (Parasztbecsület, Tosca, Pillangókisasszony, Carmen, Traviata, Hoffmann meséi, Faust, Irigoletto), egyébként azonban nagyon változatos a színházi műsor. Játsszák a régi nagy operetteket, Strauss, Suppé, Offenbach, Zeller, Millöcker, Planquette, Hervé operettjeit, aztán a mi operettjeinket, Jacoby Viktor, Huszka Jenő, Kálmán Imre, Szirmay Albert, Zerkovitz Béla, Eysler, Gilbert, Jarno, Fall Leo, Strauss Oszkár, Lehár Ferenc darabjait. A bécsi operett fénykorát éli, a színre kerülő operettek tele vannak melódiával, bőven áradó, frissen pezsgő muzsikával, öröm és élvezet a zeneileg is magas nívós álló operetteket végighallgatni. Ami a drámai műveket illeti, sorra nézem a modern magyar színpadi alkotásokat, Molnár Ferenc, Bíró Lajos, Lengyel Menyhért, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Hajó Sándor, Farkas Pál, Nagy Endre, Szomory Dezső, Földes Imre, Balázs Sándor, Guthi Soma darabjait. De a külföldi szerzők is szép számmal szerepelnek a pécsi színpadon, Shaw, Rostand, Knoblanch, Salten, Tristan, Bernard, Rosier, Flers, Caillavet, Hennequin és Véber stb. Shakespearetől a Velencei kalmárt és a Szentivánéji álmot játsszák. A darabok általában nagyon jó előadásban mennek, a Füredi társulat becsületes művész munkát végez. Néha neves fővárosi énekesek (Környey Béla, Rózsa Lajos, Svártsröm Valborga), színészek (Ivánfi Jenő, Beregi Oszkár, Hegedűs Gyula, Márkus Emília, Komlósi Emma) 86