Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 4. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. IV. rész

MARFI ATTILA 1862-ben alapították meg az Apáca utca 12. sz. házban, melyet ma emléktábla jelöl meg, nyolc pécsi polgár, akik németek voltak, de akik német származásuk dacára magyar szívvel, magyarul énekeltek, s hogy a város megmagyarosodott, abban igen nagy része van a Pécsi Dalárda lelkes dalos tevékenységének. A dalárda csakha­mar országos hírre tesz szert, a különböző dalos versenyekről egymás után hozza haza az első díjakat. Külföldi utazásaival külföldön is ismertté teszi a nevét. A Pécsi Dalárda jelvénye, nemzetiszínű szalagos arany lant, becsültté válik mindenfelé. A dalárda sikereinek kivívásában oroszlánrésze van Hoffer Károly hatalmas tenorjá­nak. Szép szál férfi nagy muzikalitással, érces hőstenorral. A pécsi tanítóból nagy operaénekes lehetett volna, meg is hívják próbaéneklésre a budapesti operához, de féltékeny felesége nem engedi, és Hoffer egész életét Pécsett éli le. 1911. november 4-én egy Pécsi Dalárda vacsorán hallom énekelni, az ekkor 70 éven már jóval túl levő öregurat és még mindig csodálatos tisztasággal, s érces erővel zeng a tenorja. Milyen lehetett fénykorában? Amikor én a Pécsi Dalárda tagja leszek, az a generáció, amely a dalárdát naggyá, nevét híressé tette, már teljesen eltűnt. Hoffer Károly ugyan még él, de öreg­sége miatt már visszavonult a dalárdától. A nagy öregek helyét új generáció foglalta el. Az epigonok kora ez, mely fájdalmas nosztalgiával emlékezik vissza a nagy múlt­ra, amely - úgy érzi - kötelez, tehát erejéhez képest iparkodik fenntartani a múlt ha­gyományait. A Pécsi Dalárda elnöke ebben az időben Szuly János püspöki jogtaná­csos, az Ügyvédi Kamara elnöke. Ezüstös hajú, gyenge egészségű, halk beszédű öregúr, mintaképe az úri gondolkodású, becsület dolgában engedményeket nem is­merő, régi szabású magyar fiskálisnak. Alelnöke Kiss József reáliskolai tanár, egy alacsony termetű, őszes szakállú, vonzó egyéniségű, kedves, szeretetreméltó férfi, akinek csak barátai vannak a városban. Életének főműve a Mecsek Egyesület, ame­lyet Ő teremtett meg és tett naggyá. Hogy ma kultúrált Mecsekünk van, és Mecsek kultusz van, azt elsősorban az Ő kitartó és áldozatos munkájának lehet köszönni. Szereti a természetet, nagy turista, de szereti a dalt is és amellett, hogy a Mecsek Egyesületet vezeti, nagy tevékenységet fejt ki a dalárdában is, amelynek kórusában rendesen énekel. Mikor Szuly János megválik az elnökségtől, őt választják meg a dalárda elnökének. Karmester Haksch Lajos állami anyakönyvezető. Újságíró volt, majd anyakönyvvezetőnek nevezik ki, de ebben az állásban is marad a régi diákos kedvű bohém. Mosolygó gömbölyűségével, egészséges jókedvével maga a meg­testesült vidámság és humor. Kitűnő tollforgató, megírja a dalárda történetét és Ignátzffy Lajos név alatt novellái is jelennek meg. Nagyszerű mulató, a dalárda esté­lyein előadott kupléival, humoros magánszámaival állandó kacagásviharokat vált ki, és a nagy muzikalitású karmester, aki tele kedvvel, temperamentummal dolgozik, hogy a dalárda jó hírnevét fenntartsa. Ha a dalárda nem is mérhető össze a régi nagy dalárdával, lendületes vezénylésével mindent kihoz a dalárdából. Keze alatt nagy­szerűen zengő, fegyelmezett, minden zenei finomságot kifejezni tudó instrumentum­má válik a dalárda. A Pécsi Dalárda énekesei az intelligens középosztályból kerül­nek ki, a dalárda tagjai olyan emberek, akik szeretik a zenét, s akik közül sokan komoly zenei tudással rendelkeznek. A szólisták Novák Alajos csengő hőstenorjával 88

Next