Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. IV. rész
MARFI ATTILA 1862-ben alapították meg az Apáca utca 12. sz. házban, melyet ma emléktábla jelöl meg, nyolc pécsi polgár, akik németek voltak, de akik német származásuk dacára magyar szívvel, magyarul énekeltek, s hogy a város megmagyarosodott, abban igen nagy része van a Pécsi Dalárda lelkes dalos tevékenységének. A dalárda csakhamar országos hírre tesz szert, a különböző dalos versenyekről egymás után hozza haza az első díjakat. Külföldi utazásaival külföldön is ismertté teszi a nevét. A Pécsi Dalárda jelvénye, nemzetiszínű szalagos arany lant, becsültté válik mindenfelé. A dalárda sikereinek kivívásában oroszlánrésze van Hoffer Károly hatalmas tenorjának. Szép szál férfi nagy muzikalitással, érces hőstenorral. A pécsi tanítóból nagy operaénekes lehetett volna, meg is hívják próbaéneklésre a budapesti operához, de féltékeny felesége nem engedi, és Hoffer egész életét Pécsett éli le. 1911. november 4-én egy Pécsi Dalárda vacsorán hallom énekelni, az ekkor 70 éven már jóval túl levő öregurat és még mindig csodálatos tisztasággal, s érces erővel zeng a tenorja. Milyen lehetett fénykorában? Amikor én a Pécsi Dalárda tagja leszek, az a generáció, amely a dalárdát naggyá, nevét híressé tette, már teljesen eltűnt. Hoffer Károly ugyan még él, de öregsége miatt már visszavonult a dalárdától. A nagy öregek helyét új generáció foglalta el. Az epigonok kora ez, mely fájdalmas nosztalgiával emlékezik vissza a nagy múltra, amely - úgy érzi - kötelez, tehát erejéhez képest iparkodik fenntartani a múlt hagyományait. A Pécsi Dalárda elnöke ebben az időben Szuly János püspöki jogtanácsos, az Ügyvédi Kamara elnöke. Ezüstös hajú, gyenge egészségű, halk beszédű öregúr, mintaképe az úri gondolkodású, becsület dolgában engedményeket nem ismerő, régi szabású magyar fiskálisnak. Alelnöke Kiss József reáliskolai tanár, egy alacsony termetű, őszes szakállú, vonzó egyéniségű, kedves, szeretetreméltó férfi, akinek csak barátai vannak a városban. Életének főműve a Mecsek Egyesület, amelyet Ő teremtett meg és tett naggyá. Hogy ma kultúrált Mecsekünk van, és Mecsek kultusz van, azt elsősorban az Ő kitartó és áldozatos munkájának lehet köszönni. Szereti a természetet, nagy turista, de szereti a dalt is és amellett, hogy a Mecsek Egyesületet vezeti, nagy tevékenységet fejt ki a dalárdában is, amelynek kórusában rendesen énekel. Mikor Szuly János megválik az elnökségtől, őt választják meg a dalárda elnökének. Karmester Haksch Lajos állami anyakönyvezető. Újságíró volt, majd anyakönyvvezetőnek nevezik ki, de ebben az állásban is marad a régi diákos kedvű bohém. Mosolygó gömbölyűségével, egészséges jókedvével maga a megtestesült vidámság és humor. Kitűnő tollforgató, megírja a dalárda történetét és Ignátzffy Lajos név alatt novellái is jelennek meg. Nagyszerű mulató, a dalárda estélyein előadott kupléival, humoros magánszámaival állandó kacagásviharokat vált ki, és a nagy muzikalitású karmester, aki tele kedvvel, temperamentummal dolgozik, hogy a dalárda jó hírnevét fenntartsa. Ha a dalárda nem is mérhető össze a régi nagy dalárdával, lendületes vezénylésével mindent kihoz a dalárdából. Keze alatt nagyszerűen zengő, fegyelmezett, minden zenei finomságot kifejezni tudó instrumentummá válik a dalárda. A Pécsi Dalárda énekesei az intelligens középosztályból kerülnek ki, a dalárda tagjai olyan emberek, akik szeretik a zenét, s akik közül sokan komoly zenei tudással rendelkeznek. A szólisták Novák Alajos csengő hőstenorjával 88