Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 1. szám - Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. I. rész

----------------------------------------- A BOLDOG BÉKEIDŐK UTOLSÓ ÉVEI PÉCSETT ------------------------------------------ köznapjairól. Sőt a kései és letűnt romantika világa is felvillan, a társasági élet intim részleteit és a heves vérmérsékletű ifjak párbajozási szokásait is újból felelevenít­ve. Végül említenünk kell, hogy a Pécsi Szemle már közölt dr. Arató Jenő életútjá­­ról, az első világháborús „élményeiről” és hadifogságáról naplóira hagyatkozó írást, ahol szerepelt az életrajza is, amit azonban kiegészítve és korrigálva ehelyütt is megismétlünk. Ebben a vonatkozásban és az itt közölt forrás fontosságának hangsúlyozásáért is köszönet illeti Arató Csabát, valamint a Pécsi Várostörténeti Múzeum osztályvezetőjét, Gál Évát, aki az eredeti forrást rendelkezésemre bocsá­totta, és önzetlen szakmai tanácsaival is támogatta ezt a publikációt. Arató Jenő rövid pályaképe 1891. június 26-án született Nagykanizsán polgári családból. Édesanyja Rozgonyi Emília, édesapja dr. Neusiedler Antal ügyvéd, később a Nagykanizsai Ki­rályi Törvényszék bírója.­ Szülővárosában járt elemi iskolába, s középiskolai tanul­mányait is itt végezte el. 1909 júniusában tette le érettségi vizsgáit a nagykanizsai piarista gimnáziumban, majd szüleihez költözött Pécsre, ugyanis édesapját kine­vezték a Pécsi ítélőtábla bírójának. Maga is a jogi pályát választotta, s 1909 szep­temberében beiratkozott a Pécsi Püspöki Joglyceumba. Az itt eltöltött négy év alatt részt vett a Jogakadémia ifjúsági egyleteinek munkájában is, s 1912-től ügyvédi irodákban vállalt gyakornoki munkát. 1913 májusában szerezte meg a Jogakadé­mián az abszolutóriumot, de még több szigorlatot kellett letennie az ország jogi egyetemein, ugyanakkor még ebben az évben a Pécsi Királyi Járásbíróság joggya­kornoka lett. Két szigorlati vizsgát tett le sikeresen a kolozsvári jogtudományi ka­ron, de a harmadikra már nem került sor az első világháború kitörése miatt. 1914. szeptember 2-án vonult be a székesfehérvári 69. Hindenburg gyalogezredhez, amely egységnek Pécsett volt az önkéntes iskolája, s hosszú évekig állomásoztak itt. Majd pár hónapos kiképzést követően a következő év márciusában a galíciai frontra került. A Lemberg [ma Lviv] melletti Butkov körzetében hadnagyként esett orosz hadifogságba 1916. augusztus 5-én, majd a szibériai Habarovszkba szállí­tották, de olyan távol-keleti városokban is megfordul, mint Krasznojarszk, Csita, Irkutszk és Mandzsúria térsége. Négyévi kényszerű hadifogság után, 1920 októbe­rében kalandos körülmények között, több hetes hajóúttal tudott csak visszatérni Európába, s még ez év szentestéjén érkezett meg Budapestre. Pécsre, mivel ak­kor a város szerb megszállás alatt állt, 1921. január 6-án tudott csak visszatérni. 1921 májusában a sikeres, ekkor letett harmadik szigorlata után jogi doktor­rá avatták. A szerb megszállást követően, a trianoni sokktól, inflációtól, gazdasági nehézségektől sújtott térségben csak nehezen normalizálódtak az életkörülmé­nyek. Számára mégis ez az időszak hozott lényeges változásokat. 1922 augusztu­sában feleségül vette Smodis (Szmodis) Etelkát. Smodis Ödön posta-főfelügyelő . Zala Megyei Levéltár IV. 435. Zala vármegye felekezeti anyakönyveinek levéltári gyűjteménye. Nagykanizsai róm. kat. születési anyakönyv 1891. 369. fsz. Ezúton köszönöm meg Káli Csabának, a ZML igazgatóhelyettesének, hogy ezekkel az adatokkal segítette a személyi adatok megerősítését, illet­ve pontosítását. Az anyakönyvi bejegyzés szerint szülei a Hunyadi utcában laktak, keresztelése pedig 1891. július 5-én történt, a keresztszülők: Gerstner Adolf és Neusiedler Sarolta. 63

Next