Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1. szám - Kovács Attila: In memoriam Antal György 1917-2007
---------------------------------------------------------------- KOVÁCS ATTILA ---------------------------------------------------------------- In memóriám Antal György 1917-2007 Az 1917. december 9-én az erdélyi Csík vármegyében lévő Gyimesbükkön született Antal György, Liszt-díjas pécsi karnagy. Egyéves korában került Magyarországra, majd 13 évesen, 1930-ban Pécsre. Itt 1932-ben már a nagy Kodály-interpretátor, Agócsy László Polgári Fiúiskolai Kórusában énekelte a Mester műveit, például az Öt tantum ergót vagy a Lengyel Lászlót. Később pedig Halász Bélánál tanult orgonálni, majd többek között Bárdos Lajosnak lett a tanítványa, ő adta az életre szóló inspirációt, hogy sokakkal megszerettesse a kórusmuzsikát, legyenek azok akár növendékei, akár a nagyközönség. Antal György 1940-ben már mint ifjú pécsi tanár vezényelte el első pécsi Kodály-bemutatóját, a Cu föl lovamat, 1967-ig további 15 pécsi bemutatót vezényelt, és közte egy európait is, a Laudes organiét, az általa 1954-ben alapított Liszt Ferenc kórussal és Kistétényi Melinda orgonaművésszel 1967. december 15-én, a Liszt Teremben. Antal György 1952-től 1956-ig a Filharmónia megbízott pécsi vezetője, s egyben a Művészeti Szakiskola és a Vegyeskar vezetője volt. Ennek volt köszönhető Kodály 70. születésnapjának pécsi megünneplése, melyen lelkiismeretes és alapos betanítása révén hangozhatott el a Psalmus Hungaricus, Melles Károly vezényletével, Rösler Endre szólójával. De Antal Györgynek köszönhető a pécsi kórusmozgalom első, az 50-es évek végétől kezdődő aranykora is, amikor az általa létrehozott és nagy létszámúvá tett Liszt Kórussal Bach és Händel népszerű, vagy kevéssé ismert oratórikus műveivel országos elismerést vívtak ki, akárcsak Bartók Cantata profánájával, vagy Kodály Psalmusával és Budavári Te Deumával, melyeknek szólistái között olyan kiválóság is szerepelt, mint az akkor Pécsett tanító tenorista, Réti József. Tanárként olyan kiváló karnagyokat is tanított, mint Tillai Aurél, Tóth Ferenc, Jandó Jenő, Ligeti Andor vagy Ivasivka Mátyás. Konzervatóriumi, majd főiskolai igazgatóként - amellett, hogy politikailag háttérbe szorított muzsikusokat is fölvett növendékként, így például Apagyi Máriát vagy Kovács Sándort - olyan egészen kiváló művésztanárokat foglalkoztatott, mint Sassy Iringó, Schlezák Auguszta, Bánky József, Barth István, Gyermán István, Vass Ágnes vagy Paláncz Tamás, akikkel megalapozta a pécsi zenei élet mai sikereit. Emellett neki volt köszönhető az első Pécsi Szimfonikus Zenekar 1951-es megalakulása és a Liszt Ferenc Hangversenyterem megépíttetése is. A Liszt-díj mellett Pécs Város Pro Urbe- és Pro Civitate-díjával is kitüntetett Antal Györgyöt elsősorban mint Kodály műveinek egyik legkiválóbb pécsi előadóját tartja számon a magyar zenetörténet, aki a Mester jelenlétében is több általa nagyra értékelt előadást vezényelt, így búcsúzóul álljon itt a 85. születésnapján vele készített interjú részlete: „A város zenei életének fejlődésében óriási szerepe volt ennek az 1953-as Psalmus előadásnak, mert ettől kaptunk például hangversenytermet, ettől kaptunk az akkori vezetőktől mindenféle támogatást, úgyhogy zenei fejlődés lett az eredménye. A Psalmus Hungaricus hozzánk kötődött, énekeltük Pécsett, a környékbeli városokban, Finnországban, énekeltük mindenütt, mert a Psalmus Hungaricus a legnagyobb dolog a világon. Felejthetetlen az, amit Kodály Tanár Úrtól kaptam az életemben, és ha visszatekintek ennyi évtizedre, akkor is azt kell mondanom, Kodály Zoltán felejthetetlen és örökbecsű emléket hagyott vissza a magyar és a világ zenei életének. ” Két héttel felesége elvesztése után, három nappal 90. születésnapját követően, 2007. december 12-én érte őt a kegyes halál.