Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 3. szám - Nagy Imre: Brüsszeltől Boroszlóig. Pécsi főpapok Mohács után. Oláh Miklós és Dudith András (Öttorony VII.)

------------------------------------------------- OLÁH MIKLÓS ÉS DUDITH ANDRÁS ------------------------------------------------- sül élete nagy álma: esztergomi érsek lesz, a magyar katolikus egyház feje. Ám a helyzet kritikus volt: a kolostorok elnéptelenedtek, a püspökségek világi kézbe kerül­tek, a papi életforma fellazult, a lelkiség válságosra fordult. A reformáció győzelme­sen tört előre. Ezt kapta Oláh. És most őrá, a szabadgondolkodó Erasmus barátjára várt a feladat, hogy az ellenreformációnak is nevezett katolikus megújulás elindítója, megszervezője legyen.20 A tridenti zsinat szellemét képviselve regenerálja egyhá­zát. Szigorú és következetes főpap, de nem felejti el Erasmus leckéjét: az erőszakos térítésnek nem híve. Szellemi eszközökkel harcol. Breviáriumot szerkeszt, papi gyű­léseket hív össze, iskolákat alapít. Behívja a jezsuitákat, és rájuk bízza az akadémiai rangra emelt nagyszombati iskolát. Igaz, szívósan munkálkodott személyes karrier­jén is, ám saját sikereit eszköznek tekintette az ország ügyében.21 A földön élt, de az ég felé tekintett. Erre a kettősségre is gondolhatott, mikor egyik versében így írt: „Dum spiritus coelum petit, corpus solum.” Utolsó éveit Bécsben töltötte rokoni kör­nyezetben. Két könyvtára is volt, egyik bécsi, másik nagyszombati házában.22 köny­vei között épp úgy megtalálhatók a görög klasszikusok (az Iliász példányán Oláh Miklós saját kezű jegyzeteivel), mint későbbi szerzők munkái, és természetesen Erasmus művei, ez utóbbiakból összesen tizenkettő. 1568-ban halt meg Pozsony­ban. Végakaratának megfelelően Nagyszombatban temették el. Oláh Miklós halála után Verancsics Antal (1504-1573) került az érseki szék­be, aki korábban, 1553-tól pécsi püspök volt, tehát szintén Pécshez kötődik. Bos­­nyák eredetű családból származott. Padovában tanult, ott ébredt fel érdeklődése a história iránt. Bonfini művét kívánta folytatni, ennek érdekében külföldi tanulmány­­utakat is tett, hatalmas anyagot gyűjtött össze, ám csak részleteket írt meg. Versei­ben korholja honfitársait: „Veszve Zimony, törököt szolgál ma Szlavónia földje, / és oda már Budavár, Istere is nyög igát: / szándéktok százféle, erőtök százfele mégis, / mintha mi sem történt volna Budán s a Dunán” - írja A magyarokhoz című versé­ben.23 Önmagához írt epigrammája egy vívódó, magát hontalannak érző lélekről ad hírt: „Itt s mégsem vagyok itt, aki mondom sem vagyok itten, / és ahová vágyom, len­ni tilos nekem ott.”24 Kötelességtudata, papi hivatása azonban erősebbnek bizonyult álmainál. Ifjan a humanista udvari ember világias életformája jellemezte, kezdetben rokonszenvezett a protestantizmussal, ám püspök majd érsek korában egyháza megújításáért dolgozott, keményen védelmezve a katolikus pozíciókat.25 20 A fogalomhasználatról újabban: Tusor Péter: Felekezetszerveződés a kora újkorban . Vigília, 2008. 1. 12-18. p. A szerző a „kora újkori katolicizmus” értéksemleges elnevezést javasolja. 21 Ritoókné Szalay Ágnes: Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség. ” Ritoókné: „Nympha super ripam Danubii.” Tanulmányok a XV-XVI. századi magyarországi művelődés köréből. Buda­pest, 2002. 161-174. p. A szerző többek között ezt írja Oláhról: „Ő azután fáradhatatlan volt az aula ranglépcsőjén való törtetésben, másokat viszont éppen Erasmus szellemében igyekezett onnan tá­vol tartani. Ritoókné... i.m. 2002. 171. p. 22 Balogh... i.m. 1903. 22-24. p.; Boda Miklós: A Trident­ előtti egyházvédő irodalom jelentős képviselő­jének műve Oláh Miklós könyvtárában : Stúdium és literatúra. Művelődéstörténeti tanulmányok. Pécs, 2002. 143-146. p. 23 Janus Pannonius - Magyarországi humanisták. S.a.r.: Klaniczay Tibor. Budapest, 1982. 341. p. He­gyi György fordítása. 24 Janus... i.m. 1982. 339. p. Hegyi György fordítása. 25 Sörös Pongrác: Verancsics Antal élete. Esztergom, 1898.

Next