Pécsi Szemle, 2009 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám - Kovács Attila: 200 éve született Amtmann Prosper fuvolaművész

------------------------------- 200 ÉVE SZÜLETETT AMTMANN PROSPER FUVOLAMŰVÉSZ ------------------------------- A híres fuvolaművész és zeneszerző, Amtmann Prosper életéről a kései utód, Szkladányi Péter (1944-2003) fuvolaművész-zenetörténész „Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete” c. monográfiájából tudhatjuk meg a legtöbbet.­ Ebben felhasználta sa­ját levéltári kutatásai mellett a hivatalosan név nélkül megjelent, szerinte Schmidt Péter (1799-1874) zenepedagógus, karnagy által írt 1866-ban kiadott első köny­vecskéjét is. Amtmann Prosper ősei Németországból vándoroltak be Magyarországra, a Vas vármegyei Rohoncon telepedtek le. Rohonc a hatalmas Batthyány-birtokhoz tartozott, s itt kezdett számvevőként dolgozni az 1771. május 26-án született Amtmann Nepomuk János. 1802-ben Veszprémben vette feleségül Thessy Terézi­át. Sellyén lett Batthyány János Baptiszt gróf számvevője. Itt született Máté és Anna után harmadik gyermekük, János Pál is. Két utóbbi keresztneve a születési dátum meghatározása szempontjából fontos, hiszen az újszülötteket legtöbbször a születésük utáni napon keresztelték, s János Pál napja 26-a, míg rövid formában használt „első” keresztneve, a Prosper, egy az 5. században élt keresztény teológus, Szent Prosper nevére vezethető vissza, melyet Amtmann Prosper korában, az előtte 6 évvel született francia re­gényíró, Prosper Mérimée, a Bizet Carmenjének alapjául szolgáló regény írója tett híressé és világszerte ismertté. Amtman Prosper tanulmányait, Sellyén akkor még nem lévén iskola, Bogdá­­sán kezdte el, majd a család 1817-es elköltözése után Németbólyban folytatta. Az itteni tanító, egyben templomi orgonista, Szommer János lehetett Prosper első ze­netanára. 1819 őszén kezdte el gimnáziumi tanulmányait a ciszterci rend pécsi gimnáziumában, ahol Jánosként 1825-ig követhető nyomon az évkönyvekben, azaz végigjárta a grammatika és humán osztályokat, igen jó eredménnyel. 1821 körül kezdte tanítani őt Sturm József (1780 k.-1843) székesegyházi muzsikus, Johann Georg Lickl, azaz Lickl János György zenekarának kiváló hegedűse és fu­volása, aki ez utóbbi minőségben olyan nagyszerű tanára volt az ifjú Amtmannak, hogy első kiadott művét egykori mesterének ajánlotta, bizonyítva ezzel a szemé­lyes jó kapcsolatot. A gimnázium után a pesti bölcsészeti karon folytatta tanulmányait, de a fuvo­­lázásban is tovább képezte magát, s állítólag játszott a pesti német operában is. Igazi pályafutása azonban 1829 körül kezdődött, amikor szülei akarata ellenére Bécsbe utazott, és húszévesen a bécsi Operaház első fuvolistája lett. 1835-ig foly­tatott konzervatóriumi tanulmányai mellett azonnal bekapcsolódott a bécsi koncert­életbe, ahol rendszeres fellépéseivel nagy sikereket aratott. Már első, 1829-es pesti hangversenyét is bécsi sikereivel hirdették: „Amtmann Prosper bécsi fuvola­virtuóz, november 14-én a Hét választófejedelemben nagy muzsikai akadémiát ad. Kiváló tehetsége, mely Bécsben már bebizonyosodott a zenebarátok előtt, itt is kel­lemes szórakozást ígér.” Bécsből rendszeresen hazatért. Első pécsi hangversenyét 1832. május 8-án adta, a következőt 1834. május 10-én, de fellépett Győrben, Székesfehérváron is.­ ­ Baranyai Helytörténetírás 1980. Pécs, 1981.81-151.p.

Next