Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 3. szám - Vargyas Gábor: Andrásfalvy Bertalan Pécs díszpolgára
-------------------------------------------------------------- VARGYAS GÁBOR -------------------------------------------------------------- ANDRÁSFALVY BERTALAN PÉCS VÁROS DÍSZPOLGÁRA A 2010. évben díszpolgárrá választott Andrásfalvy Bertalan neve fogalom Pécsett, mint ahogy fogalom az egész országban, sőt az országhatárokon túl is. Százféle arca van, zavarba ejtően szerteágazó a tevékenysége, ember legyen a talpán, aki akár csak nyomon is kívánja kísérni az idén 80. életévét betöltő, ám fiatalos lendületét és hevületét soha el nem vesztő néprajzkutató-egyetemi tanár-politikus-közéleti személyiség életművét. Egyike a legeredetibb magyar néprajzkutatóknak, társadalomtudósoknak, akinek nevéhez számos nagy „találat” fűződik. Jóllehet tudományos tevékenysége szinte az egész magyar néprajz, folklorisztika és társadalomnéprajz területét átfogja, témái közül különösen jelentősek az általa felfedezett „ártéri gazdálkodás”, a kadarka típusú borkészítés, a magyar gyümölcskultúra, az ökológiai néprajz, a táji munkamegosztás, az árucsere, a nemzetiségi és a néprajzi csoportok együttélése, a polgárosodás, az (összeütköző) értékrendek, illetve választott szűkebb pátriájának, a Sárköznek, Tolnának-Baranyának, Pécs városnak és környékének, a Dél-Dunántúlnak a néprajza. Tudományos publikációinak a száma meghaladja a háromszázat, magyar és külföldi tudományos társaságok és akadémiák tagja, számtalan díj és kitüntetés tulajdonosa. Ám mégis, ha Andrásfalvy Bertalan neve ma fogalom, akkor az talán leginkább annak köszönhető, hogy a szűken vett szaktudományos kérdések vizsgálatát sohasem öncélúan végezte, hanem mindig megkísérelte összekötni közéleti cselekvéssel. Néprajztudósként a „zöld”, ökológiai szemléletmód térhódításának előharcosa és szószólója volt, a természettel való harmonikus együttélés, az elpusztított természeti környezet rehabilitációjának kérdése, amihez többek között az ő tudományos felismerései adtak támpontot, illetve e kérdés társadalmi-gazdasági-politikai fontossága ma már különösen nyilvánvaló! Andrásfalvy a tudományos kutatást mindig is oktatással, az ismeretek egyetemi szintű vagy akár tudományos népszerűsítő továbbadásával ötvözte. A Pécsi Tudományegyetemen 1991-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Néprajz (ma: Néprajz - Kulturális Antropológia) Tanszék, amelynek két cikluson keresztül a vezetője volt. Az általa irányított „iskolateremtő egyéniségek” OTKA program, amelybe számos tanítványa és külső tisztelője kapcsolódott be, már a címével „Antropogén [azaz: ember okozta] ökológiai változások a Kárpát-medencében” is jelzi, hogy a 2001 114