Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 3. szám - Vargyas Gábor: Andrásfalvy Bertalan Pécs díszpolgára

-------------------------------------------------------------- VARGYAS GÁBOR -------------------------------------------------------------- ANDRÁSFALVY BERTALAN PÉCS VÁROS DÍSZPOLGÁRA A 2010. évben díszpolgárrá választott Andrásfalvy Bertalan neve foga­lom Pécsett, mint ahogy fogalom az egész országban, sőt az országhatár­okon túl is. Százféle arca van, zavarba ejtően szerteágazó a tevékenysége, ember legyen a talpán, aki akár csak nyomon is kívánja kísérni az idén 80. életévét betöltő, ám fiatalos lendületét és hevületét soha el nem vesztő nép­rajzkutató-egyetemi tanár-politikus-közéleti személyiség életművét. Egyike a legeredetibb magyar néprajzkutatóknak, társadalomtudó­soknak, akinek nevéhez számos nagy „találat” fűződik. Jóllehet tudomá­nyos tevékenysége szinte az egész magyar néprajz, folklorisztika és társa­dalomnéprajz területét átfogja, témái közül különösen jelentősek az általa felfedezett „ártéri gazdálkodás”, a kadarka típusú borkészítés, a magyar gyümölcskultúra, az ökológiai néprajz, a táji munkamegosztás, az árucse­re, a nemzetiségi és a néprajzi csoportok együttélése, a polgárosodás, az (összeütköző) értékrendek, illetve választott szűkebb pátriájának, a Sár­köznek, Tolnának-Baranyának, Pécs városnak és környékének, a Dél-Du­­nántúlnak a néprajza. Tudományos publikációinak a száma meghaladja a háromszázat, magyar és külföldi tudományos társaságok és akadémiák tagja, számtalan díj és kitüntetés tulajdonosa. Ám mégis, ha Andrásfalvy Bertalan neve ma fogalom, akkor az talán leginkább annak köszönhető, hogy a szűken vett szaktudományos kérdé­sek vizsgálatát sohasem öncélúan végezte, hanem mindig megkísérelte összekötni közéleti cselekvéssel. Néprajztudósként a „zöld”, ökológiai szem­léletmód térhódításának előharcosa és szószólója volt, a természettel való harmonikus együttélés, az elpusztított természeti környezet rehabilitációjá­nak kérdése, amihez többek között az ő tudományos felismerései adtak támpontot, illetve e kérdés társadalmi-gazdasági-politikai fontossága ma már különösen nyilvánvaló! Andrásfalvy a tudományos kutatást mindig is oktatással, az ismere­tek­­ egyetemi szintű vagy akár tudományos népszerűsítő­­ továbbadásá­val ötvözte. A Pécsi Tudományegyetemen 1991-ben az ő kezdeményezé­sére jött létre a Néprajz (ma: Néprajz - Kulturális Antropológia) Tanszék, amelynek két cikluson keresztül a vezetője volt. Az általa irányított „iskola­teremtő egyéniségek” OTKA program, amelybe számos tanítványa és kül­ső tisztelője kapcsolódott be, már a címével „Antropogén [azaz: ember okozta] ökológiai változások a Kárpát-medencében” is jelzi, hogy a 2001 114

Next