Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Márfi Attila: Veszett háború és forradalmak után. Arató Jenő visszaemlékezései 1921-1945. I. rész
ARATÓ JENŐ VISSZAEMLÉKEZÉSEI 1921-1945. I. lám által kibocsátott új magyar államjegyeknek, és eltűnnek a sikerek, a sok gyanús és furcsa egzisztencia, akik ellepték a várost és velük meghal a Jardin bár is.1 2 Lassanként megszűnnek az utazási és egyéb korlátozások, amelyek a Magyarországhoz visszacsatolt területekre vonatkozólag kezdetben fennállanak. Berendezkednek a régi állami hivatalok, új hivatalok is kerülnek a városba, sok új tisztviselőcsaláddal szaporodik meg a város lakossága, ami meglehetős nagy lakásínséget idéz elő. 1921. október 10-én Baranya vármegye és Pécs város új főispánt kap dr. Fischer Ferenc ügyvéd személyében. 1921. október 30-án megejtődnek a nemzetgyűlési választások. Az I. kerületben gr. Ráday Gedeon belügyminisztert, a II. kerületben a pártonkívüli liberális Baumann Emilt választják meg. Az első választás ez, amelyen titkosan szavazunk, s amelyen a nők is szavaznak. Alig egy fél év múlva, 1922. június 1 -én újra választunk - az országos választások zajlanak le ekkor - az I. Kerületben Oberhammer Antal egységespártit, a II. Kerületben a szociáldemokrata Esztergályos Jánost választják meg. 1921 októberében keresztülesünk a Károly puccs izgalmain, bennünket pécsieket különösen érint. Alig pár kilométerre a határon nagy szerb erőket összpontosítanak, készen minden pillanatban a bevonulásra. A csapatokat elviszik Budaörs alá és egy-két napig újra a szerb megszállás réme lebeg fejünk felett. Izgalmaktól vonaglik a város, vadabbnál-vadabb hírekkel teli a levegő - aztán ez is elmúlik, újra beáll a csend és nyugalom. Éljük a vidéki magyar városok egyforma, színtelen, s a vesztett háború és a forradalmak utáni viszonyok között rettentő nehéz életét. Elviselhetetlen lakásínség uralkodik, amelyet még fojtogatóbbá tesz a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése, számos egyetemi családnak és diáknak a városban való letelepedése. A pénzünk folyton romlik, lassanként hozzászokunk az ezres tízezres, százezres bankjegyekhez, a nagy számokkal való számoláshoz és állandóan a zürichi jegyzést lessük, amely lázmérő módjára mutatja a beteg korona állapotának rosszabbodását. A drágaság nőttön nő, a megélhetés különösen a rosszul fizetett tisztviselők számára egyre nehezebbé válik. A fizetéseket állandóan emelik, én például 1921 októberében 2000 korona havi fizetést kapok, amely 1922 januárjában 3400 koronára, 1923 januárjában 20 000 koronára, augusztusában 420 000 koronára, decemberében 700 000 koronára emelkedik. De ezek a fizetésemelések csak nagyon lassan és elkésetten követik a pénzromlással kapcsolatos általános drágulást. A pénz romlása következtében az árak szakadatlanul ugrálnak felfelé, s bárhogy is emelik a fizetést, abból megélni nem lehet. A helyzetre jellemző, fizetési napon anyósom mindig a törvényszék előtt várakozik, megkapom a fizetést, szaladok ki vele anyósomhoz. 1 Tiltott valuta és pénzcsempészést űzök, korabeli, német eredetű zsargonnal kifejezve. 2 A Deák utcában (ma a Jókai utca északi része) nyílt meg 1921 februárjában, de nyáron nem működhettek, ezért a társulat a Jardin Bár kerthelyiségében játszott, az ún. Japánkertben. A kabaré művészeti vezetője Hunyady Emil volt. Alig fél éves működésük alatt a „két kabaréban” bohózatok, operett-részletek, akrobaták, táncosok és dizőzök léptek fel. Szerződtetett tagokat alkalmaztak, állandó személyzetük is volt: Erdélyi-Ernster Dolly zongorista, Simonyi Dezső szóló táncos és öt táncos személyében. 3 Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja. 4 IV. Károly király 1921. október 20-án indított trónvisszafoglaló akciója az október 23-án a királypárti és a nemzeti hadsereg Budaörsnél történt összecsapásnál elszenvedett vereséggel ért véget. A sikertelen puccsot követően az Antanthatalmak 1922 április elsején Madeira szigetére száműzték a Habsburg családot. 85