Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 2. szám - Fedeles Tamás: Pécsi püspökök a késő középkorban II.

FEDELES TAMÁS érte a kezén, egy másik esetben pedig saját kezűleg vágott le öt törököt. A korszak főpapjaihoz hasonlóan bandériumai élén János püspök is több hadjáratban vett részt. 1413-ban nagybátyjával, testvérével, Petermann horvát, Garai János volt temesi és Csupor Pál szlavón bánokkal Hervoja ellen vonult csapatai élén a király parancsára. 1420-ban és 1425-ben Csehországban vett részt a husziták elleni hadjáratokban, 1430-ban Pozsony környékén harcolt a cseh eretnekek ellen.11 Az Albeni rokonság lojalitását és szolgálatait elismerendő az uralkodó a birtokadomá­nyok mellett címerbővítést is engedélyezett számukra (1426), mely a család tekin­télyét tovább növelte.12 Mályusz Elemér megítélése János papi hivatástudatával szemben vélemé­nyem szerint talán kissé túlzó. A kiváló historikus megfogalmazása szerint ugyanis pályafutásából „mindaz hiányzik, ami a papi hivatástudattal kapcsolatban lehet. Az egyházi tisztségeket csak azért halmozta, hogy az értelmiségi pályán gátlástalanul előre törjön. Könnyű szívvel cserélgette a szerzetesrendeket, magát a szerzetessé­get pedig a világi papsággal, a püspökségeket pedig jövedelmezőségük szerint érté­kelte.”13 A püspök 1433-ban, Pécsett kelt végrendelete nézetem szerint az idézett megállapításnál sokkal árnyaltabb képet tár elénk. A pécsi és a zágrábi székesegy­ház, s az ott működő székeskáptalanok, a csázmai társaskáptalan, a dombrói egy­ház, a bélai, a topuszkói monostorok, a zágrábi ferences, domonkos, a garicsi pálos, a csázmai domonkos kolostorok, a zágrábi és a csázmai ispotályok számára kegy­szereket, liturgikus ruhákat, könyveket és kézpénzt hagyott. Több kegyes alapít­ványt is tett saját, illetőleg elhunyt családtagjai lelki üdvössége érdekében. Mise­alapítványai közül e helyütt a pécsi székesegyház prebendáriusai számára létrehozottat említjük meg. Eszerint a konfraternitásba tömörült prebendáriusok minden újhold csütörtökén szentmisét mutattak be, a testvérületen kívül élők pedig a gyászzsolozs­mát végezték el a püspök lelki üdvéért.14 Albeni Henrik (1421-1444) Eberhard unokaöccsei közül vélhetőleg Henrik volt a legfiatalabb. Jánoshoz hasonlóan ő is a Szt. Benedek-rend tagja lett: a trieri egyházmegyében lévő, a 10. században Szt. Móric és Szt. Péter tiszteletére alapított Tholey monostorának volt a szerzetese.15 A família ismert tagjai közül egyedül az ő esetében tudok egyetemi tanulmányokról beszámolni. 1398 júniusában a heidelbergi egyetem artes fakulta­ 11 Süttő-Engel... i.m. 1995. 33-35. p.; Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez . Századok 142. 2008. 416. p. 12 1426. máj. 1.; Altmann, Wilhelm: Die Urkunden Kaiser Sigismunds. Bd. II. Innsbruck, 1897-1900. ( Regesta Imperii XI.) Nr. 6629. Az alább ismertetetendő címert egy arany koronával egészíthették ki. Az ok­levél szövegét Id. Süttő­ Engel... i.m. 1995. 46-47. p. 131. jegyzet. 13 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. 58. p. 14 A márc. 14-én kelt testamentum kiadásai: Codex diplomaticus Regni Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I—XI. Ed. Fejér, Georgius, Budáé, 1829-1844. X/7. 436-438. p.; Koller... i.m. Ili. 347-350. p.; Povjestni spomenici slob. kralj. Grada Zagreba priestolnice kraljevine dalmatinsko-hrvatsko-slavonske. Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiae metroplis regni Dalmatiea, Croatiae et Slavonie I—XVII. Collegit et sumptibus ejusdem civitatis edidit Joannes Baptista Tkaléié, Emilius, Laszowszki. Zagreb, 1889-1941. II. 72-74. p. 15 Hebler, Makarius: Tholey = Die Männer- und Frauenklöster der Benediktiner in Rheinland-Pfalz und Saarland. In Verbindung mit Regina Elisabeth Schwerdtfeger bearbeitet von Friedhelm Jürgensmeier. St. Ottilien, 1999. = Germania Benedictina, Bd. IX. 849-894. p.

Next