Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 2. szám - Nagy Imre: Mátyás Flórián és a pécsi műveltség a 19. század második felében (Öttorony XVIII.)
MÁTYÁS FLÓRIÁN ÉS A PÉCSI MŰVELTSÉG egyetemtörténeti tanulmányként könyv formájában is megjelent, a pécsi Studium generale története kapcsán szóltunk róla.20 Békefi küldetésének tekintette a cisztercita apátságok historikumának feldolgozását. E tárgykörben írt könyvei közül kettő is Pécsett jelent meg: A pilisi apátság történetének két kötete 1891-92-ben, A czikádori apátság története pedig 1894-ben. Ez utóbbi jól példázza a szerző tudósi erényeit: a források gondos elemzését régészeti munkával társítva végzi, s így megfelelő érvrendszerrel támasztja alá következtetéseit, ebben az esetben azt, hogy az azóta elpusztult cikádori apátság Bátaszéken volt. Könyvének számtalan pécsi vonatkozása van.21 Békefi, rendjéről gondoskodó zirci apátként, 1924-ben vizitációs útra ment, amelynek során Egerben érte a halál. Ravatalánál a neves irodalomtörténész, Négyesy László búcsúztatta.22 Ágh Timót (*1862 –1941) szerzetestanár 1889-től 1900-ig volt a pécsi gimnázium földrajz- és természetrajztanára, később a fővárosban lett középiskolai igazgató, de ekkor már nem volt a rend tagja. Pécsi tanárként dolgozatokat publikált a város természeti adottságairól, viszonyairól (Adatok Pécs városa geológiájához, 1889, A pécsi artézi kút, 1891). Legfontosabb műve egy Pécsről szóló monog- 20 Nagy Imre: A magyar Athén. Pécs irodalmi műveltsége 1009-től 1780-ig. Különlenyomat a Pécsi Szemle 2007-2009. évfolyamainak számaiból. Pécs, 2010. 19-26. p. 21 Békefi Rémig: A czikádori apátság története. Pécs, 1894. 28-64. p. 22 Négyesy László r. tag búcsúbeszéde Békefi Rémig zirci apát, r. tag ravatalánál . Akadémiai Értesítő 1924. 1-6. füzet, 111-113. p.