Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 2. szám - Nagy Imre: Mátyás Flórián és a pécsi műveltség a 19. század második felében (Öttorony XVIII.)

NAGY IMRE­ rafikus áttekintés: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából, jelenéből, amelyet a Taizs nyomda jelentetett meg 1894-ben. Ebben Ágh Timót elődjének, Haas Mihály­nak hagyományát folytatja. A könyv földrajzi, történelmi és természetrajzi részét közegészségügyi fejezet követi, majd kultúrhistóriai szakasz zárja a művet. Ez utóbbiban kitér a Mecsek Egyesület, az Athletikai Klub és a Kerékpár Egyesület te­vékenységére, ez utóbbinak elnöke Zsolnay Vilmos volt. Ismerteti a pécsi templo­mokat, de az irodalmi és művészeti életnek kevés figyelmet szentel.23 A Mecsek bővizű forrásainak leírása, vagy a lakosság korosztályok szerinti áttekintése (ebből megtudjuk, hogy a népesség harmada 15 éven aluli, míg a 60 éven felüliek aránya 7% volt), valamint a kórházak szemléje megbízhatóan tájékoztatja a mai olvasót a város korabeli viszonyairól. Forrásértékűnek tekinthető egy Pécs vidéki betlehe­­mes játék közlése és más környékbeli népszokás ismertetése.24 A 19. század második felének kétségkívül legnagyobb, egyszersmind legvita­tottabb pécsi tudósa Mátyás Flórián, aki élete végéig megmaradt pécsi polgárnak, ezért tüzetesebb leírást kell adnunk róla. 1818. május 3-án született Felső-Detre­­hemben,25 Torda-Aranyos vármegyében. Alsóbb iskoláit Kolozsvárott végezte. A fel­jegyzések szerint Szepesy Ignác Pécsre helyezése hatására került ő is Erdélyből ide. Itt végezte el a gimnáziumot. Ezután a lázas keresés időszaka következett nála. Mint egyik méltatója, a fentebb már idézett Szőnyi Ottó írta, ő volt „az utolsó koldusdi­ák”.26 1834-ben gyalogosan Itália felé indult, a pécsi humanisták nyomában. Útjáról naplót vezetett, amely a pécsi levéltárba került.27 Ebből idézzük fel a viszontagságos vándorút sajátosan szűkszavú leírásának egy részletét. „Károlyvártól Fiuméig csinált út van, amelyet én még nem láttam. A legnagyobb kövekből vagyon rakva, a felett öszvetört apró kövek vannak hintve. Mindenütt hegyek közt mék és az út mellett, ahol meredek fal van építve, a mérföldek 15 részre felosztva és mindenütt felírva hány mérföld Fiume és hány Károlyvár, és mily magas a hegy a tenger­szinthez. A víz igen szűk, a hegyek kősziklások, gyalog utasnak meleg időben kínszenvedés utazni, nem találni árnyékot. A lakosok szegények, és ha az utazó erre a szakaszra nincs elegendő költséggel ellátva, igen nehéz állapot.”28 A vándor Fiuméból Triesz­ten, Aquileán, Udinén át Velencébe érkezett, majd onnan indult Padova irányában csff^ A/ C^-crr , Z'At / 1 7 k(­f /I / FV * J r ~1 23 Ágh Timót: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából [sic!] és jelenéből. Az orvosok és természetvizsgálók XXVII. vándorgyűlése tagjainak felajánlja Pécs város közönsége. Pécs, 1894. 190-193, 208-215. p. 24 Ágh Timót... I.m. 1894. 11-12, 25-28. p. 25 Szőnyi Ottó szerint 1817. május 3-án. 26 Szőnyi Ottó: Mátyás Flórián emlékezete. Pécs, 1909. 2. p. 27 A hagyatékot leírta: Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevé­kenységéhez. Különlenyomat a Baranyai Helytörténetírás 1974-75. c. kötetéből. Pécs, 1976. 28 Mivel a napló kéziratát a BML hagyatéki leltárában megjelölt dobozban nem találtam, a kéziratot jelenleg lappangónak kellett tekintenem, így kénytelen voltam szekunder forrásból idézni: Szilágyi Erzsébet 1976. 221. p.

Next