Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 4. szám - Nagy Imre: A pécsi sajtó a 19. század második felében és a századfordulón. Gerő Ödön, Várady Ferenc, Lenkei Lajos, Thury Zoltán, Katona Lajos (Öttorony XX.)

--------------------------------------- A PÉCSI SAJTÓ A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ---------------------------------------- hajának „finomtörzsű exotikus növény lombozatára” emlékeztető leírását így váltja fel a hős változó hangulatának függvényében a vonat zakatolásának szakadatlan vibrációja, ahogy „a kocsik tántorogva repültek” a mozdony után. A lágy hullámzás és a vad repülés ellentétes élményének kulcsa a hős pszichéjében keresendő.10 A pécsi sajtó története német nyelvű lapokkal indul.11 Ezek közül a legjelentő­sebb a harminchét évfolyamot megért Fünfkirchner Zeitung, amely 1870-től jelent meg. Első szerkesztőjétől, Gerlai Vilmostól Guttmann Joakim vette át a lapot, a Len­kei fivérek apja. A szerkesztők a lap nevével tudatosan emlékeztettek Neuwirth Ernő korábbi újságjára. A lap hosszú élete igazolja a nívós szerkesztői munkát, a sokolda­lú tájékoztatást. Később Lenkei Lajos örökölte meg a lap irányítását, s 1906. március 22-én ő írta meg az olvasóktól búcsúzó írást. Ebben elmondja, hogy amikor a Fünfkirchner Zeitung indult, a város 20 000 lakosa közül csak ötezren beszéltek ma­gyarul.12 Most viszont, írja, a 47 000 lakosú városban már csak alig ezren vallják ma­gukat német anyanyelvűnek, de ők is értenek magyarul, így a lap immár betöltötte hi­vatását, s szerzőik a Pécsi Napló lapjain folytatják tevékenységüket.13 A fontosabb magyar nyelvű újságok sora a Pécsi Lapokkal indul 1860-ban. Felelős szerkesztője Bánffay Simon, a későbbi királyi tanácsos volt, aki a szabad­ságharc után a Pesti Naplót szerkesztette, míg folyamatos rendőri zaklatások után (négyszer haditörvényszék elé is állították) elmozdították állásából. A lap egyesíte­ni próbálta a szépirodalmi és politikai érdeklődést a „fejlődő míveltséggel” lépést tartva. Vasárnap és csütörtökön jelent meg elevenen szerkesztve, szép kiállítás­ban. 1862-ben megszűnt, de öt év után újra megjelent, 1871-ig. Tíz évvel később Bolgár Kálmán is ily címen próbált lapot létrehozni.14 15 Bolgárnak Egy kép a forrada­lomból címmel regénye is napvilágot látott Pécsett 1871-ben.13 Az 1873-tól szombatonként megjelenő Pécsi Figyelő életképesebb vállalkozás volt (1902-ig létezett), melynek főmunkatársa és egy ideig szerkesztője Várady Ferenc volt. A lap 1890-ben egyesült a Pécsi Hírlappal.16 Sajtótörténetünk során itt találko­zunk először Várady Ferenc nevével, aki később is fontos szerepet fog játszani e té­ren, portréjának megrajzolására most kerítünk sort. Kaposváron született 1860-ban, középiskoláit Pécsett végezte, a ciszterciták főgimnáziumában (közben két évet Baján tanult). Később mint megyei főlevéltáros lelkiismeretes munkát végzett. A város szerb megszállása idején több értékes dokumentumot mentett meg a pusztulástól. Közéleti férfiként elősegítette a Pécsi Nemzeti Színház, a múzeum, a Kossuth-szobor és a francia emlékmű létesítését. Tevékeny részese volt a Mecsek Egyesület munkájának. 10 Viharos-Gerő Ödön: Két világban. I-II. Budapest, 1905.1. h. II. 41,62. p. 11 Erről korábban már írtunk: Nagy Imre: A polgári irodalom kezdetei: pécsi biedermeier. Pécsi Szemle 2010. tél 20-37. 12 Ezt igazolja, hogy a Veréb Jankó című pécsi élclap még 1885-ben is a német szó túltengéséről panaszko­dó verset közölt Magyarosodjunk! címmel a Jankó álnéven publikáló Várady Ferenctől (I. évf. 7. sz.), amelyben ezt olvassuk: A sétányon, vendéglőben / Német beszéd járja mindig... / A magyarok Istenét is / Német szóval dicsőítik... / Pedig ami németnek Bécs: / Hajdan az volt magyarnak Pécs! 13 Máté Károly: A sajtó története Pécsett és Baranyában . Pécs-Baranyai Ismertető. Szerk.: Kalotai László. Pécs, 1934. 42-43. p. 14 Baranya megye sajtóbibliográfiája 1832-1984. Szerk.: Surján Miklós. Pécs, 1992. 282-285. p. 15 Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1886-1897. I. 420. p. 16 Surján... i.m. 1992. 263-266. p.

Next