Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1. szám - Tüskés Tibor: Pál József (1923-1997)
TÜSKÉS TIBOR PÁL JÓZSEF (*1923 -1997) „ Vagyok aki voltam / leszek aki vagyok / kérésre tárult tenyér / adni kinyújtott kéz” - írja Önarckép 1967-ből című négysorosában a negyvennégy éves költő. Rokonszenves életprogram: a múlt, a jelen és a jövő közös vállalása, a kérés teljesítése, az adakozó szeretet. Sajnos, akik Pál Józsefet közelről ismerték, egy másféle, problematikus, nem éppen belső harmóniában élő, rejtőzködő, kettős személyiségre emlékeznek. 1923. október 6-án született Zalaegerszegen. A Keleti Kereskedelmi Főiskolát a háborús években Újvidéken végezte. Visszatér szülővárosába, és a gumijavító iparban helyezkedik el, tanonc, majd segéd. 1948 és 1951 között súlyos beteg, idejét jórészt Zalaegerszegen és Dobronhegyen, egy göcseji hegyközségben tölti. Első verse (Hajnali munka előtt) a Válaszban jelenik meg. (1948. 8. sz.) A lapot Illyés, a versrovatot Szabó Lőrinc szerkeszti. A fiatal kötőnek Szabó Lőrinchez írt és Szabó Lőrinc 1949-ből fennmaradt kéziratos hagyatékában talált három levele mintegy jelzi azt a tájékozódást és igényt, ami ekkor Pál Józsefet jellemezte: a Szabó Lőrinc-i lírában látta a mintát, a követendő eszményt. „Csak maradj hű magadhoz, csak írj valóságos érzéseket és igaz gondolatokat, pontosan, tömören, reálisan (a maga hihetetlen gazdagságában és titokzatosságában értelmezve ezt a realizmust)” - adta a tanácsot leveleiben Szabó Lőrinc a fiatal kötőnek. A költő újabb verseket is küld, de a Válasz irodalompolitikai kényszerűségből 1949-ben beszüntette működését. Költői pályája és élete egyaránt jobbra fordul. 1951 -ben megjelenik a Szépirodalmi Kiadó gondozásában a Három fiatal költő című kötet, amely Kövesi Endre és Tímár György mellett Pál József több versét tartalmazza. (Egy időben szokás volt, hogy a ki