Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1. szám - Fedeles Tamás: In memoriam Tímár György (1932-2010)
FEDELES TAMÁS IN MEMÓRIÁM GEORGII TÍMÁR (*1932 -2010) 2010. november 27-én, életének 79. évében elhunyt dr. Timár György, nyugalmazott kővágószőlősi plébános, tiszteletbeli esperes a történelemtudomány kandidátusa. A sokak által tisztelt és szeretett tudós papot 2010. december 14-én kísértük utolsó útjára. Timár György 1932. május 25-én született Pécsett. A városban végezte alsó fokú tanulmányait, majd a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában tett érettségi vizsgát. Kiváló zenei tehetsége révén (klarinéton, zongorán, orgonán játszott, ez utóbbi hangszeren a neves művész, Halász Béla irányításával csiszolta technikáját) ugyan megkezdhette volna tanulmányait a budapesti zeneakadémián, azonban ő a papi hivatást választotta. Hivatástudata kialakulásában jelentős szerepet játszott mélyen hívő családja. Két nagybátyja szintén katolikus pap, egyik nagynénje pedig apáca volt. Példaképe anyai nagybátyja, Hajós György teológus professzor, akiről mindig nagy szeretettel beszélt. Pécsett kezdte meg teológiai stúdiumait, majd miután az államosítások következtében összevonták a szemináriumokat, Győrben folytatta tanulmányait. 1956. június 17-én szentelte pappá Virág Ferenc püspök a pécsi székesegyházban, első szentmiséjét július 1-jén mutatta be az Ágoston téri templomban. A következő évtizedben káplánként működött Márokon, Nagydorogon, Mágocson, Pakson és Szigetváron. 1966-ban kapta meg első plébánosi diszpozícióját Ibafára. Egészen az ibafai plébánia 1973-as megszűnéséig működött a faluban, majd dr. Cserháti József megyéspüspök Pécsre nevezte ki segédlelkésznek a Szt. Ferenc- és a Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébániákra egyidejűleg. Nem kapott önálló plébániát, mivel egyházmegyei tervezőként is számítottak munkájára. A II. Vatikáni Zsinat reformjainak megfelelően ugyanis folyamatosan zajlott a templomok liturgikus terének átalakítása egyházmegye-szerte, ő pedig remek fantáziája, és kitűnő rajztudása révén csodaszép szembenéző oltárokat tervezett. 1986-ban Kővágószőlős plébániájára kapott kinevezést. Közel két évtizedig látta el a plébánia és a hozzá tartozó filiák, Cserkút és Kővágótöttös lelkipásztori feladatait. 2006 januárjában vonult nyugállományba. Egyházmegyéje története iránti fokozott érdeklődése a 60-as években alakult ki. Pécsi működése idején aktív tagja volt annak a hely- és egyháztörténészekből álló közösségnek, melyhez olyan ismert emberek tartoztak többek közt, mint Petrovich Ede, Horváth J. Gyula, Fricsy Ádám, Borsy Károly - hogy csak néhányat említsek. 1969-től folyamatosan publikálta tanulmányait a Pécsi Egyházmegye történetének elsősorban közép- és hódoltságkori időszakáról. Élete főművét, a szigetvári várgazdaság iratait közreadó Királyi Szigetet, 1989-ben vehette kézbe a történész szakma és az érdeklődő közönség. Szakály Ferenc bátorítására, messzemenő támogatásával nyújtotta be e munkát a Magyar Tudományos Akadémiához, s 1993 januárjában nyerte el a történelemtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. Utolsó tudományos munkáját 2005-ben publikálta, melyben egyik kedvelt témájának, a templomtitulus kutatásnak egy újabb szeletét dolgozta fel. Nem csupán munkáival tanított, hiszen nagyon szívesen vállalt tudományos és tudománynépszerűsítő előadásokat is. Tudását szívesen megosztotta a fiatalabbakkal is, amint e sorok írója is tanúsíthatja. Személyes varázsa, humora, vendégszeretete révén szívesen és gyakran látogatták meg a szőlősi plébánián, ahol az elmaradhatatlan pálinka, majd testes borok és finom ételek mellett beszélgettünk történelemről, művészetről, teológiáról, zenéről. Kedves Gyuri bácsi köszönöm, hogy megtiszteltél barátságoddal, nyugodj békében! Fedeles Tamás 96