Pécsi Szemle, 2012 (15. évfolyam, 1-2. szám)

2012 / 2. szám - Kaposi Zoltán: Pécs agrárrendszerének változásai 1945-1968 között. Földreform, államosítás, szövetkezetesítés

KAPOSI ZOLTÁN PÉCS AGRÁRRENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI 1945-1968 KÖZÖTT Pécs mezőgazdasága a második világháború előtt A két világháború közötti időszak nem tartozott a magyar agrárgazdaság sikerkorszakai közé. A mezőgazdaság részaránya csökkent a foglalkoztatottság­ban és a kibocsátásban. Az első világháború után az ország elvesztette korábbi vámvédett piacait. Hosszú távon káros volt az 1920-as években létrejött árdep­resszió, s nem utolsósorban az 1929-33 közti gazdasági válság, hiszen erősen szűkítette a külső keresletet. Az előrelépés országos szinten a termelékenység és a tőkeigényesség növelése lehetett volna, azonban az ágazatnak gyenge volt a jövedelemtermelő képessége, ugyanakkor értékesítési lehetőségei folyamato­san romlottak. Az állam intézkedései egy-két probléma orvoslására alkalmasak voltak, de szembe kellett nézni az ágazat szinte folyamatos térvesztésével.­ A fenti problémák jól tükröződnek Pécs mezőgazdaságában is. A városi népesség foglalkoztatási összetételében az egyik leglényegesebb hosszú távú változás az agrárnépesség arányának csökkenése volt, amely 1920-ban a lakosság 5,7%­­át, míg 1941-ben már csak 3,9%-át tette ki.1­2 Mindez nem volt egyedülálló, hi­szen hasonló csökkenő tendenciát láthatunk más hazai nagyvárosok esetében is: e téren Pécs a magyarországi iparosodó városok típusát mutatta ebben az időben. 1935-ben Pécs közigazgatási területe 12 500 kat. holdból állt, amelyből a mezőgazdaságilag használható terület 11 881 hold volt. Akkoriban Pécsett összesen 3582 a földbirtok, aminek 68%-a 1 holdon aluli birtok. Jelentős szá­mú még az 1-5 hold közötti birtok, amelyből 941 darabot találunk (26%), de természetesen voltak 5 holdnál nagyobb földek is a városban.­ Látható, hogy a két háború közötti időben a kisbirtokok túlsúlya jellemezte a város birtok­szerkezetét. A mezőgazdasági területből 5495 holdat birtokolt Pécs város. A városi birtok 76%-a erdő, valamint 212 hold szántó, 19 hold kert, 94 hold rét, 7 hold szőlő, 343 hold legelő és 652 hold földadó alá nem eső terület is. A városi földek üzemeltetése nagyban hozzájárult a város működésének fenn­tartásához.4­ ­ Az általános képhez lásd: Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920-1938. Bp. 1970.; Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Budapest-Pécs, 2002. 2 Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlődése 1867-2000. Pécs, 2006. 150-151. p. 3 Az adatok forrása: Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben törvényhatósá­gok és községek (városok) szerint . Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 105. kötet. Bp. 1938. KSH, 42-43. p. 4 Kaposi... i.m. 2006. 154. p. 76

Next