Pécsi Tőzsde, 1923 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1923-09-22 / 1. szám

2. áru és értéktőzsde is. Ennek je­lentőségét és a helyi közgazda­­sági életre kiható előnyeit feles­legesnek tartom részletesen kifej­teni. Szükségességét­­a napi élet adja meg. Mert mindazok a tőzs­dei ügyletek, amelyek a hivatalos tőzsde körébe esnek eddig is meg­vannak. Vételek, eladások, köté­sek ez idő szerint is történnek, az­zal a különbséggel, hogy mind­azok a nyilvánosság ellenőrzése nélkül folynak. A pécsi tőzsd­e hi­vatása volna a már meglevő üzleti életnek keretet adni, az ellenőriz­hetetlen üzleti életet központosí­tani és ellenőrizni, az árfolyamo­kat egészségesen szabályozni. A tőzsdei élet egészséges kialakulá­sához a helyi közgazdasági té­nyezők, pénzügyi férfiak összemű­­ködésére és munkájára lesz szük­ség. — Mikorra várható a tőzsde felállítása? — A közel­jövőben. Az idő­pontot ma még nehéz volna fod­rozni. A tőzsde megindulásáig még sok és kitartó munkára lesz szük­ség.* Ezzel a beszélgetéssel a pécsi tőzsde terve már a nyilvánosság elé is került. A terv a megvaló­sulás ú­tján van, Pécs közgazda­­sági életének vezetői foglalkoz­nak a kérdéssel és azt hisszük rö­videsen már eseményekről szá­molhatunk be, külföldi kölcsöntől várni. Olyan volna ez, mint ha a gazda termé­sének sikerét egyedül a májusi esőtől várná és nem igyekeznék saját kitartó munkájával, szakér­telmével és szívósságával megadni a földnek mindazt, a­mi a termelés­hez szükséges. Sajnos a könnyű kereset utáni vágyódás mindjob­ban miért hódít nálunk és ennek nyomában jár a könnyelműség, az önzés és a köz iránti érzék kipusz­tulása. Igaz, hogy soha annyit mint mostanában nem hallunk és nem olvasunk arról, hogy ennek a sze­rencsétlen megcsonkított ország­nak miogikus, dolgos kezekre, fá­radhatatlan tevékenységre és mér­hetetlen takarékosságra van szük­sége. Ámde mindez csak írott ma­­laszt marad és mindenki ezt a többire érti, ő maga nem jár elő jó példával. Épen a legtehetősebbek­nek kellene megmutatni, hogy miképpen kell takarékoskodni; azoknak akik tán nincsenek ráutal­va arra, hogy elméjük vagy kezük munkájával keressék meg kenye­rüket, kellene példát adni arra nézve, hogy ebben az országban mindenkinek hazafias kötelessége az órához nem kötött munka. Mégegyszer annyit termelni és félannyit fogyasztani! ez legyen a jelszó. Minél többet fogunk dolgozni és minél takarékosabbak leszünk, an­nál kisebb kölcsönre lesz szüksé­günk és minél kevésbé fogunk hi­telezőinktől függni, annál nagyobb lesz a hitelünk, de annál szaba­dabban is fogunk fejlődni. Abban a nagy gazdasági küzdelemben, a­melyet ma az egész világ kényte­len megvívni, az a nemzet fog leg­hamarabb boldogulni, amely ház­tartását a legszűkebbre tudja re­dukálni és amely a m munkaerejét és termelőképességét a­ legmagasabb fokig tudja fejleszteni. Tőzsde, konjunktúra, kedvező helyzetek kihasználása, ideig-óráig kisegít­hetik egy ország lakóit, de állan­dó kenyeret nem biztosítanak és ami ennél rosszabb, megmételye­zik a fejlődő generációt és kompro­mittálják a jövőt. A fentebbi ha­sonlattal bebizonyítottuk, hogy mily nagy fontosságot tulajdoní­tunk a külföldi kölcsönnek, de az csak­ úgy lehet ránk nézve értékes, ha ehez a tőkéhez megadjuk azt a munkát, amely elengedhetetlen kelléke minden egészséges terme­lésnek. Nem­. OO 090000 KJOO OsO 000 000 Magyar kölcsön felve aggodalommal és remény­kedéssel tekintünk mindnyájan Genf felé, ahol a magyar kormány képviselői válságos helyzetünk szotm­orú tudatában, igyekeznek az ott gyülésező Népszövetség tagjai között a magyar kölcsön számára híveket szerezni. Aggódunk, mert a kis­ántant a farkas és a bárány meséjére emlékeztető módon a legképtelenebb vádakkal illet ben­nünket és reménykedünk abban, hogy miniztereinknek sikerül a nyugati államokat meggyőzni hi­telképességünkről, becsületes tö­rekvéseinkről és arról, hogy Ma­gyarország talpraállítása egyúttal záloga is Közép-E­urópa békés fej­lődésének. Azonban végzetes hiba volna boldogulásunkat kizárólag ettől a PÉCSI TŐZSDE 1923. szeptember 22 Az 1922-1923. jövedelmi­­ vagyonadóról A napokban vette kézhez az adózó polgárság ,az 1922 és 1923. évi jövedelmi és vagyonadóra vo­natkozó fizetési meghagyást, mely elég részletes útmutatásokat tar­talmaz, úgy hogy a közönség tá­jékoztatása végett elegendő, ha amn­ak félre nem érthető rendel­kezéseit ismertetjük. A szóbanforgó évekre az adó­kivetés elmarad. Az 1922-ik­ évre az 1921-ik év­re kivetett jövedelmi és vagyon­adó ötszöröse, az 1923 évre ugyan­annak­ a húszszorosa fizetendő és pedig az 1922 évi egész adó és az 1923 évi adó 3/4 . része 1923 évi október hó 31-ig az 1923 évi adó negyedik negyede 1923 évi decem­ber 31-ig, aki ezentúl fizeti az adó­ját, a hátralék után havi 10% adópótlékot is tartozik fizetni. Ház- és szőlőbirtokosok arányo­san kisebb adót fizetnek­, ha 1921 évi adójuknak legalább 20%-a a ház- és szőlőbirtok jövedelméből származik. Ha több mint 90% volt 1921-re a ház- és szőlőbirtok utáni adó, akkor az 1921. évi adónak csak az egyszeresét fogják fizetni. Ezeknek az adóknak a helyes­bítését lehet kérni 1924 január 15-ig, részletes bevallás alapján, ha a tényleg igazolható jövedelem kevesebb, mint az 1920 évi jöve­delem ötszöröse, illetőleg húsz­szorosa. Ezt azonban a folyamodónak hitelesen igazolnia kell. (Mérleg, leltár, forgalmi adókönyv, ható­sági bizonyítvány stb. stb.). A helyesbítésre indokul szolgál­hat egy üzletág megszűnése is. A fizetési meghagyásban kiírt összeg 60% -a azonban még helyes­bítés kérése esetén is lefizetendő. Ha utólag alaptalannak bizonyul a helyesbítés iránti kérelem, ak­kor a 60%-ot meghaladó hátralék után a havi 10% adópótlék fize­tendő lesz, sőt ebben az esetben, ha az derülne ki, hogy a folya­modónak" jövedelme az­ ötszörösit Előnyösen öltözködni csak PÁLL ÖDÖN-nél lehet Pécs, Széchenyi-t­ér 18.

Next