Pécsi Ujlap, 1908. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1908-05-01 / 101. szám
II. évfolyam Péntek, 1908. május 1. 101. szám. ■- SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MEGYE UTCA 20 SZ. :: TELEFON 222. :: Május 1-én. A munka a keresztény álláspontról. A szocializmust s az egész társadalmi kérdést „kenyérkérdésnek“ is nevezik. Az egyén földi jólétének kiküzdése, a szükséges s megfelelő létföntartás biztosítása mindenki számára, — általánosságban ez képezi a kérdés tárgyát, a tömegmozgalmaknak indító okát s egyszersmind elérendő célját. E cél megvalósításában mint főeszközt, — e kérdés megoldásában mint kizárólagos kulcsot kell tekintenünk a munkát, amely nem más, mint az egyes erriberek közreműködése saját sorsának javítására. „Aki nem dolgozik — ne is egyék“ — mondotta szent Pál. Tehát ha boldogulni akarsz, ha kenyered nincs, ha enni akarsz — dolgozzál ! ! A munka — minthogy fáradságba kerül s erőkifejtéssel jár — önmagában terhes valami ! A régi pogány világban szégyen volt a munka. Plátó szerint a munkások osztálya, a dolgozó iparos „másodrendű“ ember! Miért ? ! A megszégyenítő s meggyalázó munka degradálja az embert! A munka megbélyegző, amely csak a rabszolga-hadnak való ! Cicero — a nagy római szónok — a műhelyben dolgozó iparost nem tartja tisztességes, becsületes embernek. Ez volt a régi pogány felfogás a munkáról s a munkásról. A keresztény világnézet, Krisztus evangéliuma egészen mást tanít. — Kárhoztatja a renyhe, lusta életet s amit a római arisztokrata gyalázatnak tartott — azt erénynyé emelte, s mit erénynek vélt — azt a semmittevő uralkodást bűnnek minősítette. A kereszténység általános, mindenkire kiterjedő kötelességet állít fel. Szerinte minden embernek kell dolgozni — nemcsak a föld gyomrában meggörnyedt bányásznak vagy annak a gyári munkásnak, utcaseprőnek, hanem a szalonok lakóinak, a kabátos embereknek is. Keresztény életelv, kötelező parancs, hogy „imádkozzál és dolgozzál !“ — Mily kirívó ellentét a pogány világ felfogásával. A kereszténység fölemeli a munka értékét, megszenteli, megnemesíti, s azt erkölcsi tartalommal, értékkel ruházza fel. Maga Krisztus egész életén át dolgozik s evangéliumában a munka apológiáját és szentesítését adja. Krisztus nevelő-atyja Szent József a munkás, az iparos-osztály védőszentje, kiben a kereszténység által megszentelt munka példaképét leírjuk, ki mint a „műhely embere“ élte át egész életét. Erkölcsi indító okokat állít fel a kereszténység s egyszers mindenkorra érvényes elvként jelenti ki, hogy azért élünk, hogy dolgozzunk. „A madár repülésre, az ember munkára van teremtve!“ A kereszténység önzetlen munkát sürget, önerejének felhasználását, az egyéni tehetségnek, a talentumoknak kamatoztatására ; áldozatot is kíván, midőn a közjót munkáltatja s elítéli a haszonleső önzést. — A keresztény munkás nem tisztán azért dolgozik, hogy éhen ne halljon ; más szempontokból indulva ki : jót, erényt akar gyakorolni, Istennek tetsző kötelességet teljesíteni. Tehát a keresztény felfogásban a munka felemel s boldogít. A munkás nem megvetett rabszolga ! Maga az Isten Fia nyújtja kezét annak a meggyötört munkásnak s a testvérinek szólítja, munkáját tiszteli és jutalmazza. Új világ ez ! Az evangélium világa. A munka életfeltétel, nem kínlódás, hanem öröm. Örül a munkás, mig két kezével dolgozhatik. S ezek az erkölcsi indító okok, ezek a természetfeletti szempontok a szociális kérdések megoldásában nagy szerepet játszanak. — A munka az evangélium felfogásában a keresztény világnézetben a haladás, a reform, a jó irányban megoldott társadalmi kérdés első s elengedhetetlen, de egyszersmind leghatásosabb emeltyűje, míg az az „államilag parancsolt és rendőri felügyelet alatt végzett kényszermunka“, amelyet a szociáldemokrácia kollektivizmusa hirdet, az visszaesést jelent, sülyedést egész a rabszolgaságig. Mi hirdetjük, hogy a munkás nem gép, nem emberanyag, erőforrás, amelyet pénzen vesznek, nem árucikk, amelynek értéke a kínálat és kereslet esélyeinek van kitéve, hanem „erkölcsi tényező**, kinek munkája tiszteletre s jutalomra méltó ; nem rabszolga, hanem szabad, ki tehetségét hűen felhasználva, önálló tevékenységet fejt ki. Ez az evangélium hangja. — Ez a kereszténység titkos ereje ! Ezt hirdetjük ma fennen, május 1-én, a Vörösök polgári ünnepén !3y. Hírek. Lapunk legközelebbi száma — tekintettel május 1-jére — vasárnap reggel jelenik meg. — A Szentháromságszoborra a pécs-belv. plébánia - hivatalban folytatólagosan adakoztak: özv. Greksa Józsefné 4 kor., Finta testvérek, Kernyák Vince 5 kor., Locsteiner József, özv. Karlovics Mária 3 kor., Parti Anna2 kor., Ferblicsky Ferenc 1 kor. — A budai külvárosi plébánia újabb gyűjtése : 14 korona 12 fillér. — A pécsi lóversenyekre, melyek május 2. és 3-án fognak lezajlani, egyre-másra érkeznek a magánosok által fölajánlott szép versenydíjak, melyeket az intézőség ki is fog állítani. A bérkocsik tarifája a versenypályára és versenypályáról 4 koronában van megállapítva. A belépő jegyek a versenyig özv. Tausz Vilmosné különlegességi árudásában páholy 20 koronáért, 1 hely az egyik versenyre 3, a kettőre 5 koronáért váltható. A belépőjegy ára 60 fill. A pécsi lóversenyek iránt ezúttal a távoli vidéken is szokatlan nagy érdeklődés mutatkozik, hihetőleg ezen évben a pécsi közönség is nagyobb érdeklődést fog tanúsítani, mint más években. — Otthagyta a kabátját a betörés színhelyén Bosszantásból-e vagy véretlenségből, midőn elvittek két hektoliter bort a szorgalmas németmároki gazdák villányi pincéjéből. A csendőrök szorgosan mennek a zsíros kabát szaga után, de eddig még nincs gazdája. Előfizetési ára a főlappal együtt: Helyben egy hóra . . . —.60 K. Vidéken egy hóra. . . 1.30 „ Legalább 4 egy csomagban 1.— „ Jakab nap. Miért ünnepük a vörösek május 1-ét ? Május 1. Fülöp és Jakab. Sok ember kérdezősködött már, hogy miért is ünnepük a vörösek május elsejét ? Felelet:A. : Akkor van a természet feltámadásának ünnepe ! amely jelképezi a megszakadásig várakozó vörös munkásság által sejtett, a khosorrú vezérek által szívből óhajtandó új társadalmat ! amikor ők lesznek a népek nyakán ülő oreságok. 173. : Akkor lehet a zöldbe menni már, — ott pedig jobban esik a szakszervezeti ivás. C. : Dehogy, dehogy ! Nézzétek meg a kalendáriumot.. . Milyen nap van akkor ? Jakab, Jakab, Jakab napja ! — ezért a vörös ünnep !A.,33. : Az ám! erre nem is gondoltunk ! — A bányatelepi iskolák tanulói kedden délután igazgatójuk vezetése mellett vagy 400-an megtekintették az „Uránia bioskop“ remek Oberammergaui passiójátékát „Jézus életét!“ — Százhat évet asszony. Zselickislakról írják, hogy ott a napokban halt meg 106 éves korában Vajda Katalin. — Az öreg asszony 1802-ben született, mindig egészséges volt és még életének legutolsó hetében is dolgozott. — A leintett néplázító Kurdról írják: Már hetek óta valósággal elárasztja a szakcsi kerületet a népszerűséget hajhászó Szemere Kálmán félkegyelműségre valló plakátjaival. — Állítólag a munkásházak érdekében buzgólkodik — persze minden megbízatás nélkül — de úgy látszik rejtett céljai vannak. Mindenfelé megjelenik a falvakon és ahol szóhoz engedik, ott logikátlan handa-bandázásaival valósággal elcsavarja az egyszerű nép fejét. Hétfőn ápr. 27-én Kurdon is megjelent már másodízben, ahol előre bejelentett látogatására nagy néptömeg verődött össze. A helybeli csendőrőrsvezető igazolásra szólította fel, de engedélye a népgyűlés megtartására nem lévén — a szenvedélyes szónok ezúttal nem szónokolhatott Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre!