Pécsi Ujlap, 1908. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1908-05-01 / 101. szám

Villanygyári sztrájk. Szocialista bolondítás rossz vége. A villanygyári munkásság egy ré­szét oktalan és rosszul előkészített sztrájkba lovalták bele. A talán jo­gos, de bolondul megcsinált sztrájk­nak szomorú vége van. Az igazga­tóság az erőszakoskodást nem akar­ván tűrni, a zavargókkal szóba sem állt, hanem 40 munkásnak egysze­rűen kiadta munkakönyvét és azokat elbocsájtotta. Helyükbe 40 új mun­kás lépett, kik állítólag nincsenek benne a szocialista erőszakkal össze­tákolt terror­szervezetben. Téved azonban az igazgatóság, ha azt hiszi, hogy evvel a kérdést ered­ményesen megoldotta. Ha a legeré­lyesebben meg nem védi a munká­sok egyéni szabadságát — nemso­kára megint baj lesz. A főkolomposokat, a művezető­ket, előmunkásokat kell kirúgni on­nan, mert ezek csinálják titokban a legnagyobb zavarokat. — Az olyan Fuchs-féle urakkal kell első­sorban elbánni. Mert az még sem járja, hogy embereket azért üldözzenek, mert a legényegyletnek vagy a kér. Munkásegyletnek tagjai.’ Csodáljuk, hogy a kiváló erélyé­­ről és okosságáról ismeretes igaz­gató nem tud elbánni a banda fő­kolomposaival és nem lát ezeknek a vörös-nyakkendős Fuchs-Rókáknak a kártyáiba." Ezektől a gyárat elsősorban­­meg­tisztítani, mert ezek csinálják a zavart. — Baranyavármegye sza­bályrendelete a közcsend és közrend háborítása által elkö­vetett kihágásokról. A legutóbbi hir­­lap közli a belügyminisztérium által 106528/1908. sz. a. jóváhagyott üdvös szabályrendeletet, melyre ez után is felhívjuk a figyelmet. — A községek belterületén, vagy többek által lakott pusztákon akár nappal, akár éjjel nyugalmat háborító bot­rányos zajt, vagy lármát okozni, ve­szekedni, a közönség szemléletének kitett helyen a közszemérmet sértő magaviseletét tanúsítani, szemérem­sértő rajzokat készíteni, oly dolgokat írni, vagy ily kifejezéseket használni tilos. Egyes személyeket, vagy társa­ságot közbotrányt okozó cselekmé­nyek, mutatványok, vagy fenyegetés által durván megsérteni, nyilvános­ság jellegével .bíró mulatóhelyek nyílt vagy zárt helyiségeiben a tisz­tességes mulatás határait meghaladó botrányos viselkedést tanúsítani, vagy ilyen cselekmények által csoporto­sulást, vagy csődületet okozni, vagy ugyanezt izgató kiabálás, vagy lár­mával felőidézni tilos. Tilos közsé­gekben s többek által lakott pusz­tákon, vagy azok közvetlen közelé­­­­ben lövöldözni, robbanó lövegeket (dinamit patron) fölrobbantani s a­ községi elöljáróság előzetes enge­délye nélkül mozsarazni. — A jelen szabályrendelet által tilalmazott cse­lekmények kihágást képeznek, — amennyiben cselekményük súlyosabb beszámítás alá nem esik — 1 koro­nától 100 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntettetnek. — Felakasztotta magát. Varga­ Sándor napszámos tegnap délután 1­1 órakor teljesen részeg állapotban! Miklós­ utca 15. sz. alatti ház mosó­konyhájában a földtől mintegy más­fél méternyi magasságban feltérdelő­­helyzetben egy ruhaszárító kötélre felakasztotta magát. Schmidt Zsig­­mond szerszámkészítő, ottani lakos azonban észrevette és levágta. Kór­házba szállították. — A részeg ember szeren­cséje. Tudósítónk Írja: A sok sze­rencsétlenség mellett jól esik hallani, ha egy-egy szegény alkoholtól elhó­dított felebaráttal egy kis szerencse is történik. így volt ez a villányi állomáson, hol egy szegény elázott atyafi beleesett a vasúti sínek között levő gödörbe, hova a gépből a forró tüzes hamut szokták beleereszteni s ott eszméletlenül mélyen aludt. Ha nem vették volna észre, könnyen ha­lálát lelhette volna, mert lehet, hogy éppen reá eresztették volna a vonat beérkezésekor a tüzes hamut, de így szerencsésen kiemelték, elkísérték a rétre, hol talán még most is alszik, hal van mindig, vásárolni is akart. Midőn az asszony észrevette a vigéc viselkedéséből, hogy miről van itt szó ? megmondta férjének, ki aztán egy nap otthon maradt. Az Icig ab­ban a tudatban, hogy ma csak tán sikerrel köti meg az „üzletet“,, egé­szen fesztelenül lépett be a lakásba. Alig tette be azonban a lábát, két hatalmas csattanás hallatszott ki.­­ Utána pedig egy óriási footbal re­pült ki ez ajtón, ki nem volt más, mint a mi Icigünk. Az utcára kiérve, hóna alá vette lábát és a környék­ből úgy eltűnt, mint a kámfor. — Nem is hisszük, hogy még egyszer azon a tájon látni fogják. — Lövöldöző férj. Kocsis Má­tyás Barátúr­ környéki lakos szerdán este berúgott állapotban tért haza. Szülei és felesége, kik ezen rossz szokását ki akarják irtani, elkezdték tettéért dorgálni. Ez a leckézés azon­ban nem tetszett ő kelmének, mert a szekrényből elővette a forgópisztolyt és elkezdett a szobában lövöldözni. Apja azonban, ki még erőteljes em­ber, lefülelte és alaposan elagya­bugyálta. — Ez valószínűleg jobban hat, mint a dorgáló szavak. Az ÚJ LAP Pécsi Melléklete. Brutális kocsis. A szesz hatása alatt. Szerdán este 6 óra után Csizma­dia Károly és Kruskovics András több fuvaros társával a Mindszent- és Tettye-utca sarkán levő szatócs­­üzletben pálinkázott. A kocsit és lovat pedig kint hagyták felügyelet nélkül a ház előtt. Midőn Krusko­vics András öcscse Kruskovics Má­tyás megtudta, hogy bátyja pálin­­kázik, a lovakat pedig állni hagyja, elment, hogy haza hajtson. Alig fo­gott azonban hozzá, hogy az istrán­got felvesse, Csizmadia hívására ki­­rohan Kruskovics András, nekiro­hant öcscsének és ütlegelni kezdi.­ Azonban Kruskovics Mátyás sem volt rest és szintén jól elagyabugyálta bátyját, ez azonban erősebb lévén, dühében egy nagy em­előrudat fogott és azzal támadt öcscsére. Öccse fé­lelmében elmenekült, idősb. Krusko­vics pedig a kocsin utána hajtatott. Utól nem érhette, mert öcscse elbújt. Miután hazaért, nagy konyhakést fo­gott és az utcán kiabálva, öccsét halálra kereste, de nem találta sehol sem és így még elég szerencsés ki­menetellel végződött a szesztől való­ságosan őrjöngő Kruskovics András hőstette. — Repülő vigéc. Egy budai külvárosi gépszerelő feleségéhez több nap óta eljár egy bizonyos Orosz Izidor nevű házaló vigéc és erőszak­kal kinálgatja megvételre részlet­­­áruit. Az asszony mit sem akart tudni a vásárról, de az Icig nem tágított. A furfangos zsidó azonban nemcsak árút akart eladni, hanem mivel látta, hogy az asszony egye­­ t Csak a kér. szocialistákkal ..: dolgoztassunk. ::: (József­ utca 15.) Irodalom és művészet. A tanítónő. Falusi életkép 3 felvonásban. Irta Bródy S. Színházunkban ismét egy magyar darabbal arattak nagy sikert. Bródy Sándor darabjában abba a világba vezetett bennünket, amelyben élünk, jobban mondva tengődünk. Élethűen van benne megfestve a magyar falu, a paraszt iskola, a lelketlen iskola­szék, a gazdag paraszt gőgje, a ke­délyes öreg plébános és a nyomorgó tanító. Bródy „Tanítónő“-jében egy hu­mánus, kulturális társadalmi akciót látunk a tanítónők védelmére. Ez a darab a reális és romantikus voná­soknak bámulatos vegyüléke és da­cára, hogy vannak hibái, mégis meg­nyerő. A darab cselekménye nem egészen új. Van benne sablon. A tendencia érvényesülése érdekében a jelenetek ismétlődnek. A hibák azon­ban elenyésznek a megrajzolás mű­vészete mellett. A tanítónő igen nagy sikert ara­tott. A közönség, mely a színházat megtöltötte, lelkesen tapsolt és hívta a jelen nem volt szerzőt. A színház igen stílszerű kiállítást, rendezést és előadást adott hozzá. Mindnyájan jól játszottak, de Csige Böske, Túri, Heltai, Hajagos és Fehér kitűnően és művésziesen alakítottak. Szerkesztők: Virág F. és Müller K. Szerkesztőség kiadóhivatal: Magyar utca 20. szám. Telefon 222. sz. Hirdetések jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban. Az arany-hegyben egy 4 holdas szőlő a legjobb fajokkal beültetve, egészben vagy holdanként eladó. Cím a kiadóhivatalban. Bévárdy János épület- és műbátor asztalos mester PÉCS, Munkácsy Mihály­ utca 13. sz. (a kir. törvényszékkel szemben). Elvállal minden e szakmához tar­tozó épület munkákat, lakás berendezéseket és templom­munkálatokat is ízléses kivitel­ben a legjutányosabb árak mellett. Megkeresésre - - vidékre is — sze­mélyesen megjelen. Kisasszony ki jelenleg irodában van alkal­mazva, irodai, pénztárnői vagy elárusitónői állást keres. Cím a kiadóhivatalban. Alapittatott 1890. Kaufmann Gyula aranyozó Pécsett, Király­ utca 38. szám. Elvállal e szakmába vágó minden­nemű munkálatokat, oltárok, szó­székek stb. aranyozást, már­ványozást és fényezését. Valamint régi szobrok szin­­festését is. ------Pontos és tiszta munka.-------­Költségvetés ingyen. Halmos (Húgér) Edéné Pécsett Király­ utca 30. és Perczel­ utca 27. Festék és lakk árulás. Elvállal mindennemű mázoló, evező és fényező munkákat jutányos áron. Nyomatott Wessely és Horváth könyvnyomdájában Pécs, 1908. K­önyvnyomdánkat Munkácsy Mihály­ utca 9. (a törvényszékkel szemben) b­­eisv­et­tü­­e át. Tisztelettel Wessely és Horváth

Next