Pécsi Ujlap, 1908. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1908-05-01 / 101. szám
Villanygyári sztrájk. Szocialista bolondítás rossz vége. A villanygyári munkásság egy részét oktalan és rosszul előkészített sztrájkba lovalták bele. A talán jogos, de bolondul megcsinált sztrájknak szomorú vége van. Az igazgatóság az erőszakoskodást nem akarván tűrni, a zavargókkal szóba sem állt, hanem 40 munkásnak egyszerűen kiadta munkakönyvét és azokat elbocsájtotta. Helyükbe 40 új munkás lépett, kik állítólag nincsenek benne a szocialista erőszakkal összetákolt terrorszervezetben. Téved azonban az igazgatóság, ha azt hiszi, hogy evvel a kérdést eredményesen megoldotta. Ha a legerélyesebben meg nem védi a munkások egyéni szabadságát — nemsokára megint baj lesz. A főkolomposokat, a művezetőket, előmunkásokat kell kirúgni onnan, mert ezek csinálják titokban a legnagyobb zavarokat. — Az olyan Fuchs-féle urakkal kell elsősorban elbánni. Mert az még sem járja, hogy embereket azért üldözzenek, mert a legényegyletnek vagy a kér. Munkásegyletnek tagjai.’ Csodáljuk, hogy a kiváló erélyéről és okosságáról ismeretes igazgató nem tud elbánni a banda főkolomposaival és nem lát ezeknek a vörös-nyakkendős Fuchs-Rókáknak a kártyáiba." Ezektől a gyárat elsősorbanmegtisztítani, mert ezek csinálják a zavart. — Baranyavármegye szabályrendelete a közcsend és közrend háborítása által elkövetett kihágásokról. A legutóbbi hirlap közli a belügyminisztérium által 106528/1908. sz. a. jóváhagyott üdvös szabályrendeletet, melyre ez után is felhívjuk a figyelmet. — A községek belterületén, vagy többek által lakott pusztákon akár nappal, akár éjjel nyugalmat háborító botrányos zajt, vagy lármát okozni, veszekedni, a közönség szemléletének kitett helyen a közszemérmet sértő magaviseletét tanúsítani, szeméremsértő rajzokat készíteni, oly dolgokat írni, vagy ily kifejezéseket használni tilos. Egyes személyeket, vagy társaságot közbotrányt okozó cselekmények, mutatványok, vagy fenyegetés által durván megsérteni, nyilvánosság jellegével .bíró mulatóhelyek nyílt vagy zárt helyiségeiben a tisztességes mulatás határait meghaladó botrányos viselkedést tanúsítani, vagy ilyen cselekmények által csoportosulást, vagy csődületet okozni, vagy ugyanezt izgató kiabálás, vagy lármával felőidézni tilos. Tilos községekben s többek által lakott pusztákon, vagy azok közvetlen közelében lövöldözni, robbanó lövegeket (dinamit patron) fölrobbantani s a községi elöljáróság előzetes engedélye nélkül mozsarazni. — A jelen szabályrendelet által tilalmazott cselekmények kihágást képeznek, — amennyiben cselekményük súlyosabb beszámítás alá nem esik — 1 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntettetnek. — Felakasztotta magát. Varga Sándor napszámos tegnap délután 11 órakor teljesen részeg állapotban! Miklós utca 15. sz. alatti ház mosókonyhájában a földtől mintegy másfél méternyi magasságban feltérdelőhelyzetben egy ruhaszárító kötélre felakasztotta magát. Schmidt Zsigmond szerszámkészítő, ottani lakos azonban észrevette és levágta. Kórházba szállították. — A részeg ember szerencséje. Tudósítónk Írja: A sok szerencsétlenség mellett jól esik hallani, ha egy-egy szegény alkoholtól elhódított felebaráttal egy kis szerencse is történik. így volt ez a villányi állomáson, hol egy szegény elázott atyafi beleesett a vasúti sínek között levő gödörbe, hova a gépből a forró tüzes hamut szokták beleereszteni s ott eszméletlenül mélyen aludt. Ha nem vették volna észre, könnyen halálát lelhette volna, mert lehet, hogy éppen reá eresztették volna a vonat beérkezésekor a tüzes hamut, de így szerencsésen kiemelték, elkísérték a rétre, hol talán még most is alszik, hal van mindig, vásárolni is akart. Midőn az asszony észrevette a vigéc viselkedéséből, hogy miről van itt szó ? megmondta férjének, ki aztán egy nap otthon maradt. Az Icig abban a tudatban, hogy ma csak tán sikerrel köti meg az „üzletet“,, egészen fesztelenül lépett be a lakásba. Alig tette be azonban a lábát, két hatalmas csattanás hallatszott ki. Utána pedig egy óriási footbal repült ki ez ajtón, ki nem volt más, mint a mi Icigünk. Az utcára kiérve, hóna alá vette lábát és a környékből úgy eltűnt, mint a kámfor. — Nem is hisszük, hogy még egyszer azon a tájon látni fogják. — Lövöldöző férj. Kocsis Mátyás Barátúr környéki lakos szerdán este berúgott állapotban tért haza. Szülei és felesége, kik ezen rossz szokását ki akarják irtani, elkezdték tettéért dorgálni. Ez a leckézés azonban nem tetszett ő kelmének, mert a szekrényből elővette a forgópisztolyt és elkezdett a szobában lövöldözni. Apja azonban, ki még erőteljes ember, lefülelte és alaposan elagyabugyálta. — Ez valószínűleg jobban hat, mint a dorgáló szavak. Az ÚJ LAP Pécsi Melléklete. Brutális kocsis. A szesz hatása alatt. Szerdán este 6 óra után Csizmadia Károly és Kruskovics András több fuvaros társával a Mindszent- és Tettye-utca sarkán levő szatócsüzletben pálinkázott. A kocsit és lovat pedig kint hagyták felügyelet nélkül a ház előtt. Midőn Kruskovics András öcscse Kruskovics Mátyás megtudta, hogy bátyja pálinkázik, a lovakat pedig állni hagyja, elment, hogy haza hajtson. Alig fogott azonban hozzá, hogy az istrángot felvesse, Csizmadia hívására kirohan Kruskovics András, nekirohant öcscsének és ütlegelni kezdi. Azonban Kruskovics Mátyás sem volt rest és szintén jól elagyabugyálta bátyját, ez azonban erősebb lévén, dühében egy nagy emelőrudat fogott és azzal támadt öcscsére. Öccse félelmében elmenekült, idősb. Kruskovics pedig a kocsin utána hajtatott. Utól nem érhette, mert öcscse elbújt. Miután hazaért, nagy konyhakést fogott és az utcán kiabálva, öccsét halálra kereste, de nem találta sehol sem és így még elég szerencsés kimenetellel végződött a szesztől valóságosan őrjöngő Kruskovics András hőstette. — Repülő vigéc. Egy budai külvárosi gépszerelő feleségéhez több nap óta eljár egy bizonyos Orosz Izidor nevű házaló vigéc és erőszakkal kinálgatja megvételre részletáruit. Az asszony mit sem akart tudni a vásárról, de az Icig nem tágított. A furfangos zsidó azonban nemcsak árút akart eladni, hanem mivel látta, hogy az asszony egye t Csak a kér. szocialistákkal ..: dolgoztassunk. ::: (József utca 15.) Irodalom és művészet. A tanítónő. Falusi életkép 3 felvonásban. Irta Bródy S. Színházunkban ismét egy magyar darabbal arattak nagy sikert. Bródy Sándor darabjában abba a világba vezetett bennünket, amelyben élünk, jobban mondva tengődünk. Élethűen van benne megfestve a magyar falu, a paraszt iskola, a lelketlen iskolaszék, a gazdag paraszt gőgje, a kedélyes öreg plébános és a nyomorgó tanító. Bródy „Tanítónő“-jében egy humánus, kulturális társadalmi akciót látunk a tanítónők védelmére. Ez a darab a reális és romantikus vonásoknak bámulatos vegyüléke és dacára, hogy vannak hibái, mégis megnyerő. A darab cselekménye nem egészen új. Van benne sablon. A tendencia érvényesülése érdekében a jelenetek ismétlődnek. A hibák azonban elenyésznek a megrajzolás művészete mellett. A tanítónő igen nagy sikert aratott. A közönség, mely a színházat megtöltötte, lelkesen tapsolt és hívta a jelen nem volt szerzőt. A színház igen stílszerű kiállítást, rendezést és előadást adott hozzá. Mindnyájan jól játszottak, de Csige Böske, Túri, Heltai, Hajagos és Fehér kitűnően és művésziesen alakítottak. Szerkesztők: Virág F. és Müller K. Szerkesztőség kiadóhivatal: Magyar utca 20. szám. Telefon 222. sz. Hirdetések jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban. Az arany-hegyben egy 4 holdas szőlő a legjobb fajokkal beültetve, egészben vagy holdanként eladó. Cím a kiadóhivatalban. Bévárdy János épület- és műbátor asztalos mester PÉCS, Munkácsy Mihály utca 13. sz. (a kir. törvényszékkel szemben). Elvállal minden e szakmához tartozó épület munkákat, lakás berendezéseket és templommunkálatokat is ízléses kivitelben a legjutányosabb árak mellett. Megkeresésre - - vidékre is — személyesen megjelen. Kisasszony ki jelenleg irodában van alkalmazva, irodai, pénztárnői vagy elárusitónői állást keres. Cím a kiadóhivatalban. Alapittatott 1890. Kaufmann Gyula aranyozó Pécsett, Király utca 38. szám. Elvállal e szakmába vágó mindennemű munkálatokat, oltárok, szószékek stb. aranyozást, márványozást és fényezését. Valamint régi szobrok szinfestését is. ------Pontos és tiszta munka.-------Költségvetés ingyen. Halmos (Húgér) Edéné Pécsett Király utca 30. és Perczel utca 27. Festék és lakk árulás. Elvállal mindennemű mázoló, evező és fényező munkákat jutányos áron. Nyomatott Wessely és Horváth könyvnyomdájában Pécs, 1908. Könyvnyomdánkat Munkácsy Mihály utca 9. (a törvényszékkel szemben) beisvettüe át. Tisztelettel Wessely és Horváth