Pécsi Ujlap, 1908. június (2. évfolyam, 126-147. szám)

1908-06-03 / 127. szám

II. évfolyam .. Szerda 1908. junius 3. c^-----------U­T^szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: LYCSUM­ UTCA 4. SZ. (PÜSPÖK­I NYOMDA.) :: TELEFON 222. .: S U I * Előfizetési ára a főlappal együtt: Helyben egy hóra . . . 1.60 K. Vidéken egy hóra ... 1.30 „ Legalább 4 egy csomagban 1.— „ Francia ünnep után. A „Kis Piszok“ miért ünnepelt? Francia szocialista városképe. Mondjunk igazat. Az a hiva­­tásunk! A pécsi francia ünnepség le­zajlott. Megállapítható, hogy az ünnepségnek nagyobb jelentő­séget igyekeztünk tulajdonítani, mint a­milyen jelentősége van tényleg. A kereteket is mester­ségesen tágítottuk ki, hogy a dolog kicsinysége el ne törpítse a francia idegenek megjelenését és a kormányok képviseletét. Szóval ünnepeltünk. Némelyek a franciákat, mások a kormány­embereket, sokan a francia kul­túra iránt való rokonszenvet af­­fektálták de azt hiszem, a legkevesebben ünnepelték az elhunyt francia közkatonák em­lékét. Elvégre az már csakugyan igazi magyar lojalitási furcsa-­­ság, hogy ellenséges indulattal­­ felvonult más nemzetbeli kato­naság kegyeletét őrizzük még­­ századok múltán is, sőt még­ lelkesedésünkben ellenségünk-­­ nek szobrokat állítsunk. Dehát­ megtörtént­­ és hisszük, hogy a francia előzékenység és figyelem viszonozni fogja ezt a fovalítást. Akad majd Frankhonban is egy­néhány meghalt Rákócy-emig­­ráns és akkor a magyaroknak is kijut majd az ünneplésből. Ünnepelt a szocialista szellem is. A Kis Piszok, amely a pol­gári és nemzeti társadalom min-­ den ünnepségét lerántja és a­ nemzetközi kozmopolita zsidó­szellem szemüvegén keresztül bírálja a világ folyását — ez egyszer szintén ünnepelt. Ün­nepelte a franciákban azt—a lel­kileg nyomorék, erkölcseiben és nemzeti szellemében agyonnyo­morított szabadkőmives-zsidó­­szocialista felfogást, amely Fran­ciaországban a katholikus Egy­házat megalázni, békéba verni akarta, de amely szellem csődjét már szerteszét viszi Európa államaiba a telegraf­dról. Erről a csődről nem ír a „Kis Piszok“, pedig ez most nagyon érdekelhetné a szocialista ál­lamért rajongó atyafiakat. Több nagy francia város ugyanis, mint Saint-Denis, Rou­baix, Marseille, Limoges az utóbbi időben szocialista és kol­lektivista városatyákat választott. De csakhamar csődöt mondott a városi gazdálkodás. Brest vá­ros is sínylette ezt a rendszert és csak nemrégen szabadult ki alóla. Brest város közügyeiről könyvet írt egy odavaló szó, ki érdekes képet ad arról, hogy milyenek lesznek a társadalmi állapotok, ha majd mindenhol a szocializmus uralkodik. Érde­mes néhány részletet kiragadni ■ tartalmából. Brestnek, mint hadikikötőnek, nagy arzenálja van. A városi hatóság mindjárt kinevezése után általános sztrájkot provokált , nemcsak a bresti, de a többi francia arzenálban is. A tou­­lousei arzenált föl is gyújtották. Három éven át Brestben min­denféle szakon napirenden vol­tak a sztrájkok. — JL város és környékének 1p8S”.S éS kereskedelme­tünk remek! Az adófizetők nyögtek a terhek­­ alatt, miket a szocialista város-­ atyák a középosztályra, a bor- i­zsuákra róttak, ak­kor a 819- es tlisták kormányra ju­tottak, első dolgok volt az összes mu­skásosztá­­lyokat felszabadítani a városi adók alól s az egész terhet a közép- és birtokos - osztályra hárí­tani. Tizennégyezer adó­fizető közül csak hatezer háromszáz fizetett városi adót. Egy ezerkétszáz frank lakásbért fizető család adóját 70 százalékkal emelték, de vol­tak olyanok is, kiknek adója 200 százalékkal növeke­dett, többnyire a klerikálisok. Az adókivetésnél általában a politikai szempontok voltak a dön­tők. Elvhű szocialista, ha a birtokos­ osztályhoz is tarto­zott, természetesen nem fize­tett semmiféle adót. Az adószabadítást a szocialista vá­rosatyák, igen bölcsen, magu­kon kezdték : tizenheten egyáltalán nem fizettek, a többiek tíz és húsz frankot , köztük a szocialista képviselő úrnak jutott a legnagyobb adó,­­ tizenötezer frank képviselői díj után hatvanhat frankot vetettek ki rá. A városi pénztárt köpeniki­­ módra kezelték. Mikor átvették­­ az uralmat, 1907-ben 9­­­462,842 frank volt a fö­lösleg- 1907. augusztusban a városi tanács ülésén már kije­lentették, hogy semmiféle mun­kát nem folytathatnak pénz­hiány folyton. A munkások megszabadultak ugyan az adófizetéstől, de mi­vel az iparosok és keres­kedők tönkrementek, nem kaptak mun­k­ét. 1905 ben 71,000 főre rugó lakos­ságból huszonháromez­­­ren éltek városi alamizs­nából. A segítséget, amit kap­tak, persze a korcsmában költötték el. Az óvatott vál­tók összege háromszáz­zal szaporodott, a hús, fű­szer és egyéb élelmicikk fo­gyasztása negyven-hatvan szá­zalékkal csökkent. A legkisebb segítségek ki­osztásánál is két frank fel­osztási és inspekciós költséget számítottak föl, a szocialista polgármester saját magamagának tíz­ez­er frankra javította há­romezer frankos fizetését, a városi urak Ingyen mentek egész családjukkal a vá­rosi színházba, ahol csak szocialista irányú darabot volt szabad adni. Így a színházban is negyvenezer frank volt a deficit. Ezt a szellemet ünnepli a „Kis Piszok.“ Jó volna a ve­zérlő Jakaboknak egy ily darab Franciaország. Csak sóhajtsa­nak utána — a magyar ember­nek mégis több esze lesz ám, mint a franciáknak volt. Ezt a tényt meg mi keresztény ma­gyarok ünnepeljük ! . . . Hírek. — Hadihajók Mohácson. Du­nai hajóhadunk két monitorja, a „Temes“ és „Bodrog“ egy cirkáló és egy torpedó hajóval m. hó 27-én d. u. 5 órakor Budapest felől Mohács alá érkezett. Alig hogy kikötöttek, a Duna-partot nagyszámú nézőközön­ség lepte el, amely nem tudott eléggé gyönyörködni a szép és pedánsan tiszta hajókban. Másnap reggel elin­dultak és óriási sebességgel futottak Eszék felé, a­hol gyakorlatozni fog­nak. — Baleset. Tornáni Viktor eszéki illetőségű pécsi mázoló segéd, teg­nap reggel 1128 órakor Munkácsy Mihály utca 9. számú háznál, hol az utcai részen dolgozott, a létrával fel­fordult és háttal az aszfalton elterült. Kisebb mérvű agyrázkódást szenve­dett. A baleset megtörténtekor azon­nal értesítették a rendőrséget és az a kórházba szállította a sérültet; mi­után Tománi a kórházban nem akart maradni, gyalog lakására ment, hol most ápolják. — Hivatalos rendelet: Bara­­nya megye alispánja hivatalosan ér­tesít­­te a siklósi járás főszolgabirá­­ját, hogy az illetékes kataszteri fel­ügyelőség, a nyár folyamán, Kissa- V­akfalva, Nagytótfalu és Vókány köz­ségben fogja foganatosítani a föld­adó sorozati munkálatokat. — Lövöldöző inas. Csütörtök este 9 óra tájban a Tettye utcában a Mindenszentek temploma tájékán 3 lövés dördült el. A szolgálatban levő rendőrök a hang irányába siet­tek és sikerült nekik a lövöldözőt Beck Márton mészáros inas szemé­lyében elfogni. A tanonc időközben azonban a fegyvert eldobta és így csak a töltényeket találták nála. A rendőrség most, mivel már több íz­ben jöttek e helyről panaszok, ál­landóan őrködik ott s remélhető, hogy az ily módon elzüllött állapotot sikerül majd helyreállítani. — A Kis Piszok viccei közül. Angszter - gyárat zárolták a vörös szocialisták. Ez a Kis Piszok legjobb vicce ! . . . Könnyű azt zárolni, a­honnan ki vagyunk ebrudalva ! Sa­vanyú a szőllő ! . . . — A­ki nem akar megja­vulni. „Botból nem lesz beretva“ ezen közmondás embere Bence József sellyei születésű, 21 éves csavargás­ból élő egyén. Sokszor volt már bün­tetve, de az nem használt, talán nem is tudna lopás nélkül megélni. Folyó hó 4 én is lopott a vajszlói tégla­gyárnál lakó Kuruc János téglagyári felügyelő lakásából egy 11 korona értékű ébresztő órát s megszökött. Múlt hó 21-én azonban "Csurgón elfogták és Baranyasellyére kisérték a csendőrségre, ahonnan a szent­lőrinci járásbíróságnak adták át. — Kívánunk újabb sikereket. — Gombamérgezés. Tudósítónk írja: Szolga Mihály mecsekszabolcsi lakos fiaival gombákat szedett és azokat megsütve, egy részét el is fogyasztotta. De a gomba között mérges is volt, aminek következtében mindhármukon erős mérgezési tüne­tek­­léptek fel és csak a rögtön igénybe vett orvosi segítség tudta őket az életnek megmenteni. Az eset után Bócz I. azon hitben, hogy Szol­gánál csak a gomba rossz elkészítési módja volt hibás és hogy más elké­szítési mód mellett a gomba maga ártalmas nem lehet, a gombából szin­tén evett és természetesen szintén Szolga és fiának sorsára jutott. Éle­tét hasonlóképen csak a mérgezési tünetek fellépésekor rögtön használt ellenméreg mentette meg. Felhívjuk mélyen tetett olvasóink tüvelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre !

Next