Pécsi Ujlap, 1908. október (2. évfolyam, 224-249. szám)
1908-10-02 / 225. szám
II. évfolyam — 225. szám Péntek, 1908. október 2. Az „Ujlap“ melléklete. Előfizetési árak: az Ujlappal együtt helyben Egész évre . . K. 7.20 Fél évre .... 3.60 Negyedévre . . „ 1.80 1 hóra . . . „ 1.60 Vidékre: Egész évre . . K. 16.60 Fél évre .... 7.80 Negyedévre. . . 3.90 1 hóra ... ,1.30 Csak aPécsi Urlap, vidékre 1 hóra K. 1.— Vasárnap délután 4 órakor népgyövetségi gyűlés lesz a Katholikus Legényegyletben. .. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefonszáma 484. A betegsegélyezés csődje. Beteg a munkásbiztosítás. A betegsegélyző pénztárak múlt évi reorganizációja, melynek üdvösséges voltát sippaldobbal adták tudtul a világnak, nem vált be. Nemcsak be nem vált, hanem egyenesen és elháríthatatlanul csődöt mondott Akkora deficittel dolgozik, hogy a végleges katasztrófától csak sürgős és alapos intézkedés mentheti meg. Nincs más hátra, mint visszatérni a régi rendszerhez, mely bevált, mely sem munkásnak, sem munkaadónak nem okozott elviselhetetlen anyagi gondokat, mely egyszerűbb adminisztráció mellett sokkal több anyagi haszonnal járt az intézményre nézve és sokkal nagyobb előnyöket biztosított a tagoknak, mint a mai drága és többé-kevésbbé önző haszonból szocialista vezérséget játszó zsidólegényekkel meghivatalnokosított pénztárak. Ha összehasonlítjuk a régi rendszer mellett fenállott betegsegélyzők 1907. első félévi működését és pénztárviszonyait, az új törvény szellemében vezetett mai pénztárak viszonyaival , szenzációs meglepetésre bukkanunk. Mert, míg 1907. évben a régi rendszer mellett a kiadások összegéből 65,6 százalék jutott a betegek ápolására, addig 1908-ban az új rendszer mellett csak 54 8 százalék, tehát 104 százalékkal kevesebb, mint az előző esztendőben. Ez oly óriási különbség, mely méltán kelthet feltűnést, de egyszersmind azt a kérdést is provokálja, hogy mi e különbségnek az oka és hova lett a 104 százalékos különbözet ? Egyszerű rá a felelet : felemésztette az adminisztráció, a kezelés ! Legalább is nagy részben ez, mert az új törvény a betegsegélyezési hivatalok fentartására jóval magasabb öszszeget emészt fel. Ez természetesen az ápolási költség rovására, tehát világosabban mondva, a szerencsétlen betegek terhére megy. Felemésztették a különbözetet a megduplázott szocialista tisztviselői és orvosi fizetések. A felesleges állások fentartása, aminek például a titkárságok, évenként 4—6000 korona költséggel. Kell-e, szükséges-e ez, a két-három órai irodai munkálat elvégzéséhez ? De nem is arra kell a betegsegélyző titkárság akárhány helyen, hanem, hogy a nép bolondítás munkája némi jutal-mat és elismerést nyerjen, hogy azoknak, akik dolgozni nem akarnak, hanem facéroskodásból és népcsalásból élni, egyegy gondnélküli állásba jusson busás jövedelemmel. Persze a pártkassza tartalma, meg egyéb sápok már nem elég a megélhetésre Az csak bükk szivarra, meg pezsgőre elég ! . . . Ez azonban a kisebb baj volna ! Nagyobb baj az, hogy bár a törvény egyesíti a munkásság minden rétegét, nem gondoskodott arról, hogy a napszámosok csekély járulékát valami módon arányosan pótolja a bevételekből s igy beállott az az az előrelátható tény, hogy a kereskedők és iparosok betegsegélyezési kiadásai tetemesen növekedtek. Fogyatékosak a kiadott rendelkezések, fogyatékos a törvény is. Eklatáns példája ennek a gyermekágyi segélynyújtás, amelyre semmi közelebbi megszorítás nincs, sőt a kérdés teljesen nyitva van hagyva. Ilyen fogyatékos s úgy orvosi, mint pénzügyi szempontból érthetetlen, hogy a bujakór és tuberkulózis gyógyítási költségei teljesen a betegsegélyzők terhére íródnak, holott főleg az előbbi kérdésnél elsősegítő forrásul az államkincstárnak kellene jelentkeznie a rendelkezésére álló országos betegápolási alap teljes bevételével. Hozzájárul a kezelés költségeinektetemes emelkedése, mely ép a nyomtatványkezelés miatt felesleges munkát ró a hivatalnoki karra épúgy, mint az iparosok és kereskedőkre.) Betetőzi a bajt a jelenlegi ke-zelés anyagi oldala. Eddig minden munkaadó két százalékkal járult a betegsegélyezés alapjához, ma 3 százalékkal, összegezve a kiadásokat, a kereskedők és iparosok nehéz többlete 50 százalékos volna a paritás elvén. Kérdezzük, kivánatos-e ily körülmények között a betegsegélyezés mai törvényes formáiba belenyugodni s ez esztelen munkát tétlenül nézni. Nem ! Sőt az ellenkezőjét minden eszközzel elő kell mozdítani. A debreceni kamara legutóbbi ülésén részletesen foglalkozott e kérdéssel s most kerületében adatgyűjtést indított, hogy megismervén a bajok teljes komplexumát, a kereskedelmi miniszternél az alig egy esztendős törvény revízióját megsürgesse. Erről izgasson a „Jakab úrfi“ Pécsett, ne apácák, meg más tisztes intézmények ellen. Hírek. — A „Nemzeti Szabadtanítás“ pécsi egyesületének szakosztálya, a „Nemzed Szabad Iskola” szerdán, szept. hó 30-án tartotta választmányi ülését a Pécsi Nemzeti Casinóban, az ez évi előadási Programm megállapítása, illetőleg előkészítése céljából. Az ülés folyamán a választmány elhatározta, hogy az idén is tart sorozatos népszerű előadásokat, valamint nyit rendes tanfolyamokat is, melyeknek tárgyai a szép- és helyesírás, a számtan és ha a körülmények megengedik, a gépirás lesznek. A szakosztály működését lehetőleg már f. hó vége felé megkezdi. — Meghaltak : Pap Sámuelné sz. Balogh Teréz (Turony) 71 éves, Hetinác Katalin (Rókus u. 16.) 3 hónapos. — Százéves jubileum. Vasárnap volt a beremendi templom szentelésének százéves jubileuma, amelyet nagy ténynyel ünnepeltek meg. — A megyéspüspök képviseletében résztvett dr. Wurster József kanonok. Az ünnepség maradandó emléket fog hagyni a nagyszámú hivek lelkében. — Cikói plébános. Mint illetékes helyről értesülünk, Rausz Alajos, bellyei plébánosnak a cikói plébániára a Percei család által történt bemutatása még alapos megerősítésre vár. — A zentai szociáldemokraták kudarca, úgy hazudnak a jakablapok, akár csak könyvből olvasnák. Hogy ilyen, meg amolyan siker koronázta az ő vasárnapi tüntetésüket. Pedig a vidéken mindenütt a legáltalánosabb kudarcot vallottak. Az a sajnálatos csak, hogy a vidéki elferdített jakabtudósításoknak még a kath. fővárosi lapok is felülnek. Zentáról is írják többek között, hogy a vasárnapra tervezett vörös tüntetés csúfos kudarccal végződött. — Oroszországi zsidók Dárdán. Egész karaván oroszországi zsidó vonult át Dárdán a múlt héten, asszonyostól, gyerekestől és a helybeli nagyvendéglő udvarában töltötték az éjszakát. Érthető megbotránkozást keltett mindenfelé ennek a lerongyolódott, piszkos csöcseleknek a megjelenése épen most, mikor az ázsiai kolera Oroszországban oly nagy mérvben dühöng. És nem elégedtek meg azzal, hogy ellepték a korcsma udvarát, hanem, hogy szennyes utazásukat minél könnyebben folytathassák, gyűstülvekkel a községben még koldultak is. Este azután, hogy jelenlétükről a község még hangosabb tudomást vegyen, parázs verekedést is rendeztek maguk közt, úgy, hogy a női sikoltozás a szomszéd háztulajdonosok és lakosok között valóságos ijedelmet okozott. Nem tudjuk eléggé kárhoztatni az illetékes hatóságok és egészségügyi községi közegek indolenciáját, hogy az országon keresztül engedik vonulni az ily csürhe népséget, mely a legnagyobb veszedelmet zúdíthatja reánk. A községbe nem volna szabad őket beengedni, hanem ha már másfelé nem tudnak eljutni Argentiniába, mint csak Dárdán keresztül, akkor tereljék őket a falun kivül valami köztérre, ott őrizzék őket, hogy a községbe be ne tolakodjanak s igy meneszszék aztán tovább más község nyakára. A legközelebbi jövevények érkezésénél reméljük, hogy a községi elöljáróságok és a körorvosok tudni fogják kötelességüket. — A kuruzslás áldozata. Egy végzetes babonás esetről ad hírt tudósítónk. Miklós Józsefné, gyöngyösmelléki csordás neje a múlt szombaton este egy tüskébe lépett Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre !