Pécsi Ujlap, 1909. március (3. évfolyam, 48-72. szám)

1909-03-02 / 48. szám

III. évfolyam — 48 szám Kedd, 1909. március 2. Az „Ujlap“ melléklete.­ Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefon­száma 484. Előfizetési árak: az Ujlappal együtt helyben kiélsz évre . .­­. 7.20 Fél évre . . . , 3.60 Negyedévre . . .1.80 1 hóra . . . „ 7.60 Vidékre. Egész évre . . K. 15.60 Fél évre .... 7.80 Negyedévre. . . 3.90 1 hóra ... , 1.30 Csak a »Pécsi Urlap, vidékre 1 hóra K. 1.— MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP. Böjti táncolók. Az egész vá­ros katholikus társadalma meg­botránkozással vette tudomásul, hogy az idén a honvédhadap­ródiskoláé volt a kétes dicsőség, hogy megzavarta a nagy böjti hangulatot, hogy vakmerően át­hágta a kath. egyház tiltó pa­rancsát. Kabaréztak a fiuk és utána a böjt első vasárnapja hajnaláig tartott a tánc, mely­ről a P. N. megjegyzi, „hogy siker dolgában felvehette a ver­senyt böjti mulatság volta mel­lett is, akármelyik farsangi táncestével, bállal." Szépen va­­gyunk! A katonaiskolában ta­nítják a hittant, súlyt fektetnek a katonaság vallásos nevelésére, magyarázzák az anyaszentegy­­ház 5-dik parancsát és még a katonai szellem a legkisebb, formai szabványok pontos be­tartását is valóságos . Tatárjá­rás" -i komikummal sürgeti, ad­dig a honvédhadapródiskola túl­nyomó számú katholikus növen­dékeiben gyakorlatilag azt a felfogást szilárdítják meg, hogy csak az így, meg úgy törté­nendő szalutálásra kell a fősúlyt fektetni, a hit csak theoria, pa­rancsainak gyakorlati alkalma­zásán túltesszük magunkat. És ez a felfogás egy nevelő­intézet kör­ében nyer kifejezést. Minden felhozható mentség semmis, mi­kor biztos értesülést szereztünk arról, hogy a nagyváradi honvéd­­hadapródiskola mulatsága farsang­ban volt. A pécsi Keresztényszoc. Egyesület közgyűlése. Vasárnap délután 4 órakor kez­dődött a közgyűlés. A keresztény­­szocialisták nagy számmal jelentek meg és egészen megtöltötték az egyesületi helyiségeket. Hegedűs Károly elnök felkéri Komócsy Ist­ván alelnököt a közgyűlés vezeté­sére. A közgyűlést a dalárda a Hymnus­sal nyitotta meg, mely után az elnök felhívta Ruzsinszky Béla főtitkárt a titkári jelentés meg­tételére. A jelentés lelkesedéssel és tárgyilagossággal emeli ki, hogy a keresztény-szocialisták a helybeli katholikus mozgalmakban mindig a lege­lső sorokban vettek részt. Az egyesület gazdasági eredményeket is ért el, amint az építőmunkások jelentése mutatja. Mindig szivén viselte a keresztény, hazafias mun­kásság igaz anyagi érdekeit, azokért síkra szállt és ha a pécsi keresz­tény magyar társadalom nagyobb öntudatossággal és érdeme sze­rint karó­ná fel ezen oly fontos és jelentős egyesület érdekeit, csak­hamar jótékonyan érezné a keresz­tény társadalom ezen pártolás er­kölcsi és anyagi eredményeit. Ápolta az egyesület a munkásság művelő­dését, igen hasznos és szociális irányú előadásaival és felolvasásai­val. A pénztáros jelentése szerint bevétel volt 3543 kor. 10 fill., ki­adás 3511 kor. 13 fill. Pénztári maradvány 31 tor. 97 f Takarék­tári tőke 492 kor. 41 f. A pénz­tárosnak köszönettel megadja a közgyűlés a fölmentvényt. Horváth János könyvtáros jelentése szerint az egyesületnek van 318 kötet könyve. A könyvtárt gyakran vet­ték igénybe a tagok. Horváth János az építőmunkások szakcsoportjának igen érdekes és eredményekben gazdag jelentését adta elő, amelyet a közgyűlés éljenzéssel és lelkese­déssel fogadott. A jelentésből ki­emeljük : A szakcsoport a szervezkedés terén sokkal nagyobb lépéseket tett, mint az előző években. A szak­csoport minden hónapban tartott választmányi ülést, amelyen tárgyal­ták a munkások és munkaadók között felmerült viszonyokat. Szi­gorúan betartották a munkaadókkal kötött szerződést, hogy a szervezett munkásokat a szerződés szerinti díjakkal űzessék. Megköveteltek, a­hol dolgoztak, hogy a munkások beiratkozzanak : kőművesek, ácsok, napszámosok és nők egyaránt. Meg­történt egy munkánál, ahol a szer­vezetlen munkások és szociálde­mokraták dolgoztak, többen, mint kér. szoc. kőművesek, a vezetőség és a bizalmi férfiak erélyes fellé­pése folytán be kellett nekik irat­kozni az egyesületbe. Egy más vál­lalatnál, ahol kisebbségben voltak a kér. szociális ácsok, ott is erős erkölcsi pressziót gyakorolt a veze­tőség. Horváth János, az akkori szakcsoport elnöke, a szakcsoport megbízatása útján em­ent az illető munkára és felszólította az ács­munkátokat, hogy iratkozzanak be az egyesületbe. Ezek mind vérbeli szociáldemokraták voltak, összesen kilencen. Hét azonnal beiratkozott, kettő pedig rögtön otthagyta a munkát. Hasonlókép történt egy munka­adóval is. Ez egyházi munkát vál­lalt és szociáldemokratákkal akart dolgoztatni. Ámde szakcsoportunk erélyes fellépésére keresztényszo­­cialistákat alkalmazott és ma is azokkal dolgoztat. A szakcsoport­­ szakkönyvtárt is létesített. Rendezett­­ a csoport szaktanfolyamot, hogy a munkások kiképzését előmozdítsa. A munkákon mindenütt ott voltak a bizalmi férfiak, akik ellenőrizték és megvédték a munkásság érde­keit. A vezetőség megkövetelte, hogy a tagok részt vegyenek testü­letileg az egyházi körmeneteken, ünnepélyes isteni tiszteleten. A szakcsoport tagjai a múlt év­ben számos épületet végeztek be, közte két nagy st­la­­iskolát, nyolc bányatársasági épületet, azonkívül számos kisebb-nagyobb épületeket és átalakításokat végzett, a­mi azt jelenti, hogy a jövőben nem kell Istent és h­­át tagadó szociálde­mokratákkal a templomokat felépít­­tetni mert tisztességes és öntudatos keresztény munkások is el tudják végezni. A múlt évi bevétel és ki­adás a következő: Bevétel össze­sen 1094 korona 72 fillér. Kiadás : központnak küldetett 543 K 16 fi, szakkönyvtárra 84 K. 17 f., vegyes 60 korona, agitációra 56 K. 44 f, segélyre 20 K. 10 f., irodai célokra 8 K. 62 f., összes kiadás 772 K. 49 f. Pénzmaradvány 1908-ból 322 K. 43 fi­­. Január 10-én tartotta a szakcsoport rendes évi közgyűlését. A tisztikar következőkép választ­­tatott meg : Elnök : Horváth István, II. elnök: Őri András, titkár: Hor­váth János, pénztárnok: Grájcs Márk, II. pénztárnok: Márics And­rás, jegyző : Kneip Lipót, II. jegyző : Kocsis György, ellenőrök : Koppányi János és Paulovics József, választ­mányi tagok: Horváth János, Kop­pányi János, Horváth István, Zámbó Flórián és Ösi András ; választmányi póttagok : Gadó József, Grécsi La­jos, Jurisics Imre, Márics György, Pilgermajer Ferenc, Petrovics Já­nos, Péter Kristóf, Radocsay Gyula, Kreszán András és Schrek György. Felszólaltak Bence Péter, Wiezer Lajos, Müller Károly, Angyal József, Hegedűs Károly, Smira Károly. A tisztikar és választmány leköszönt. A megejtett választás után (alapsz. 20. §. szerint) a következőképen alakul meg a választmány. Elnök jön egyhangúlag Komócsy István. (A választmány és számvizsgálók névsorát lapunk holnapi számában hozzuk.) Komócsy István elnök beszél és óriási lelkesedéssel fogadták ama kijelentését, hogy a keresztényszo­ciális mozgalom nagy erővel fog továbbfejlődni. Ruzsinszky Béla méltatja Hegedűs Károly volt elnök érdemeit és ennek elismeréséül a közgyűlés Hegedűst örökös választ­mányi tagul választja meg Hegedűs K. meghatott­an mond köszönetét. Miután még a közgyűlés a keresz­­tényszociális mozgalom iránt ro­­konszenvvel viseltető gr. Zichy Gyula megyéspüspököt és Erőss Károly díszelnököt üdvözölte, emel­kedett hangulatban véget ért. Hírek. Uj főreáliskolai tanár. Vallás- és közoktatásügyi miniszter Benisch Arthur dr. újvidéki kir. kath. fő­­gimn. rendes tímárt a pécsi állami főreáliskolához helyezte át. — 25 éves jubileum. A pécsi posta- és távirda hivatal egyik köz­kedvelt és ügybuzgó tisztviselője, Laky Gyula posta- és távirda ellenőr, tegnap ülte meg 25 éves szolgálati jubi­lumát. Hivataltársai, a főnökkel élén, tiszteletére tegnap este ban­kettet rendeztek a Zidarics-féle vendéglőben. — Eljegyzés: Ifj­ Wessely Károly, a Püspöki könyvnyomda bérlője, lapunk kiadója eljegyezte Kovács Margit urleányt, Kovács István vá­rosi tisztviselő leányát. — A munkásbetegsegélyző pénz­tár vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlését a városháza nagy tanácstermében. — Napirend előtt Ruzsinszky Béla asztalosmes­ter erős támadást intézett azon hir kapcsán , mely a nyár folyamán lapunkban látott napvilágot s a melyben lelepleztük, hogy a de­mokrata szájhősök mily alattomos módon akarták a betegsegélyző­­pénztár tisztviselőit, kik a mesterek 506/- os hozzájárulásából kapják fizetésüket, a mesterek elleni sztrájk szervezésére megnyerni. Interpel­lálta a vezetőséget, hogy miért nem szünetelt a munka a betegsegély­­zőben Szent István nemzeti ünne­pen, ha május elsején hivatalszünet volt ugyanott. Sarokba lett szoritva ezzel a rola gyerek s azzal vágta ki magát, hogy ez az ügy már ér­demleges elintézést nyert. Ruzsin­szky a választ egyelőre ugyan tu­domásul vette, de kijelentette, hogy ha ez a válasz nem egészen fedi az igazságot, az ügyet egész a belügyminiszterig viszi. Ruzsinszky felszólalását természetesen nagy el­lenszenvvel fogadta közgyűlés de­mokrata része, sőt mikor R. Szent István napját említette, akkor az a fékevesztett csorda zajos abcugo­­lásban tört ki. (Ajánljuk az illeté­kes hatóság figyelmébe ezt.) Leg­­elszomorítóbb volt az, hogy mikor Ruzsinszky az iparosság érdekében állott fel szólásra, a mesterek ér­dekében beszélt, akkor a jelenvett iparos­mesterek egyenesen és tün­tetőleg magára hagyták s tétlenül­­nézték, mint fröcsögtek feléje a­­ demokrata hóbort kiszólásai. A na­­­­pirend minden különösebb érdek­lődés nélkül morzsoltatott le. Egy érdekes indítvány azonban volt. Felállt Szabó József céhbeli vörös kőműves és indítványozta, hogy a titkár, a­hol a gyerek fizetését emelje Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető keresztény cégekre!

Next