Pécsi Ujlap, 1915. szeptember (9. évfolyam, 200-224. szám)
1915-09-05 / 204. szám
IX. évfolyam — 204. sz. Vasárnap 1915. Szeptember 5« „Az UJLAP“ melléklete. POLITIKAI NAPILAP. A pesti „Ujl AP“ és „PÉCSI UJIAP“Egyfittesen | Szerkesztőség és kiadóhivatal: 2?2. negyedévre helyben. K 3— Negyedévre vidékre . K 4-88 1 ee 8 szer esz . Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs Egy hóra . . K 1— | Egy hóra . ^ KW I LINDER ERNO. Lyceom.tc. 4. szám. : Telefon 222. A .PÉCSI UR LAP külön vidékre küldve 1 hóra KI'—_______g] A felelős szerkesztő telefonszáma 450. Legyen hát ünnep... (*) Ha ünnep, hát legyen igazán ünnep. Visszhangja hangozzon harmadnapon is és azután örökkön örökké szívünkben. Tudjuk meg mit, tudja meg Ausztria, tudja meg a széles egész világ, kik a magyarok, és micsodái Magyarország. A magyarok Európa legvitézebb törzse, fejedelmüknek leghűségesebb alattvalói, Magyarország pedig a Habsburgi dinasztia gerince. A magyar faj a bajorokkal, a tiroleiakkal, a poroszokkal egy ivásu hős katona, bátor, erős és kitartó. A politikai nemzet melyet ahynyiszor megtiport idegen hatalmi vágy, megrágott a sanda irigység, kifosztott kalmárszámitás megbocsátó, jóságos, bizakodó, s igy áll királya trónja előtt. Homlokán a babér mellett sebek, mély sebek, vállán a párduc kacagány mellett nehéz terhek, lába nyomában nehéz emlékezet, de aranyos mentése mellén s az aranyos mente mögött arany szive. S ebben a szívben elül a keserűség. A nagy elfeledkezés mögül kitör napsugáros meleg fénnyel a magyarkedély, magyar hűség és a magyar akarat: együttműködnek, együtt élni a fejedelmi házzal; vérkeresztséges hűséggel szövetségben élni Ausztriával, de szabadon. Mint szövetséges ai szövetségesével, mint a testvér a testvérrel, mint egyenjogú az egyenjogával. Ez a magyar lényegében, ilyen természetében, ilyen vágyaiban, és jogaiban. Valjon megértik-e? A történelem adja meg a választ, de úgy érezzük, ahogy ennek a válasznak igenlőnek kell lenni, mert itt a feladatot most magunk írjuk véres, tüzes, erős s irányt szabó betűkkel Ausztria és Magyarország történetébe. Nélkülünk vagy ellenünkre pusztulás, veszés romhalmaz lett volna a Monarchia. Mikor Nikolajevics nagyherceg októberben először szórta lázító röpiratait, akkor azt remélték, hogy szövetségesei ellen tör a magyar. Csalódtak bennünk ellenségei és valljuk meg, boldogan csalódn kellett bennünk Ausztriának is. Az oroszok véres fejjel futnak a Kárpátok utolsó láncolatától is. Nyomukban már orosz földön a magyar. Ausztria büszke császárvárosai pedig ezer zászlót, magyar zászlót lobogtat palotai ormán. A szél beléjük csókol, messze lengeti elénk. Ausztria hódol a magyar erénynek, így marad-e mindig? Megértik-e a Monarchia népei, megérti-e a királyi ház, hogy Magyarország mint a hétéves háborúban vérével s hűségével mentette meg a Monarchiát? Mert nélkülünk elveszett volna. Ez bizony, végleg elpusztult volna. És bizony, aménysége a megértés, az érvényesülés és.... és, erre csak történelmi idők tudnak fölemelni, békejobbot nyújtó szeretet. Jól tette Tisza István, hogy az ország bíboros hercegprímásával tette minden lépését. A háború véres munkáját a hadsereg végzi a kormányzat oldalán — a béke alkotásait a nemzet ugyanazon gyermekei Isten áldásával az egyház és a közhatóságok együttes munkájával fogják végezni. Amíg az ország első méltósága ajkán és szivében Isten szent nevében karját a primás karjába öltve indul alkotó útjára, minket maga mellett fog találni. A fedezék mögött. — Édes komám, mondjad, mi van a levélben, Mit az imént kaptál? Láttam a könnyeket szemed szögletében, Míg olvastad — sírtál. ■— Semmi különös, csak azt írja a nászom, Újszülött fiával Tegnap temették el a szerető párom Nagyszerű pompával. A szabadulást, lásd, nincs már miért várnom. Avtovac (Hercegovina), 1915. Matkó Géza: szakaszvezető, érdekes dolgok. Közli: Frater Emericus. A katonai rendjelek. A polgári közönség körében meglehetős a tájékozatlanság a katonai kitüntetések dolgában. Ezért nem lesz érdektelen ismertetni az egyes rendjeleket. A legénységi állományhoz tartozó katonák a zászlósig bezárólag a háborúban a következő kitüntetéseket kaphatják: II. vagy I. osztályú ezüst vitézségi érem és arany vitézségi érem. Békében ezüst vagy arany érdemkereszt járhat. Ugyanezeket kaphatják nem szorosan vett kombattáns legénységi egyének háborúban, ez esetben azonban a vitézségi érem piros- Tisza István méltó kifejezője volt a történelmi időknek. És Tisza István mellett jó helyet foglalt magyarország hercegprímása. Tisza beszédében bent volt a jelennek minden ereje, a jövőnek minden fefehér szalagján kell viselni, míg békében piros szalag jár hozzájuk. Tisztek részére a legkisebb kitüntetés a legfelső elismerés, a „signum laudis“, mely békében piros szalagon, háborúban a vitézségi érem szalagján viselendő. Rendszerint hadnagyok, főhadnagyok kapják. Következik a katonai érdemkereszt, melyet ha hadi érdemekért adják, hadi diszitménnyel (babérkoszorúval) látnak el. Kapitányok, őrnagyok szokták kapni. Alezredeseknek, ezredeseknek, sőt Vezérőrnagyoknak is a vaskoronarend szokott jutni, magasabb tábornokoknak pedig a Lipót-rend. Nagyjából ez a rendszer uralkodik, de ettől sok eltérés is van, nevezetesen a katonai érdemkeresztnek, vaskoronának és Lipót-rendnek több osztálya van. Ezenkívül igen sork alantas tiszt kapja kiváló tettekért a katonai férfidémkeresztett. Sőt Lerchsorhajóhadnagy (századosi rangban) a Courbet elsülyesztéséért Lipót-rendet kapott, tehát tábornoki kitüntetést. A legmagasabb katonai rendjel a Mária Terézia-rend. Ezt azonban a mostani háborúban még egy tisztünk sem kapta meg. Olvasunk azonkívül a koronás arany érdemkeresztről. Ezt háborúban katonai érdemkereszt szalagján nem kombattáns tisztek és hivatalnokok, tehát orvosok, hatibirák, hadbiztosok stb. szokták kapni századosi rangig, a Ferenc József-rendlovagkeresztjét pedig ugyanezen a szalagon magasabb rangú ily tisztek és hivatalnokok. Békében a Ferencz József-rendet katonai állományú törzstisztek A Dardanellák első ágyúja. A Dardanellák ostroma alkalmából fölelevenedik annakaz óriási ágyúnak az emléke, amelyet II. Mohamed szultán alkalmazott 1452-ben Konstantinápoly megvételénél. Az ágyút a magyar Orbán mester öntötteés abban a várban állította föl, amelyet Mohamed a Bosporus partján építtetett, hogy az ostromlott városnak segélyt vivő hajókat távoltartsa. A roppant hadigép erejét egy velencei hajón próbálták ki, melynek parancsnoka, Ricci kapitány, megállás nélkül akart elhaladni az erőd mellett. Az óriási ágyú lövedéke nyomban elsülyesztette az olasz gályát. Mohamed azonban még ennél is hatalmasabb ágyút akart, mire Orbánkészített is akkorát, amelyhez foghatót aháborús krónikák eddig nem ismertek Ez az ágyú óriási köveket lövell ki iszonyú erővel. Mohamed a „Dardanellák ágyuszörnyét“ —• Így nevezték Orbán mester hadigépét — DK- Egy 19-es zászlós hangulatai. Ismét szemben állunk a muszkákkal, mert be vagyunk vetve a vonalba. Hiszen ez érdekesebb, mozgalmasabb élet, mégis mindannyian bosszankodtunk, hogy jönni kellett, mert a pihenő utolsó napjára nagy ünnepség készült. Te Deum a nagy győzelmekért. Gyönyörű erdőtisztáson mesés szép kápolna épült, hogy a magyarok Nagyasszonyának napján, ezer meg ezer csukaszürke mell alól lobogó, pirosvérű szívekből, fehér, tiszta hála szálljon a nagy Istenhez, a magyarok Nagyasszonyához, hogy igy segíté fegyvereinket. De előtte való nap délben, jött a parancs. Fölszerelni, menet, így is jó. Majd jönnek mások, akik elfoglalják a mi nyaralóhelyünket, hálát adnak majd ők, így hát bekerültünk a rajvonalba. Kezdődik a rendcsinálás. A sok árok elnevezése, a lakóhelyeknek házszámokkal való ellátása, is kapják, ez esetben azonban, nem piros-fehér, hanem piros szalagon viselendő. A vitézségi érmeket, signum laudist, a katonai érdemkeresztet és a Mária Terézia-rendet polgári egyén nem kaphatja meg. Az ezüst és arany érdemikeresztet, Ferencz József-, vaskorona- és Lipót-rendet katonai és polgári egyaránt elnyerheti. A katonai lelkészek számára külön érdemérem van. A legénységi állapotban kapott kitüntetést tiszt korában is viseli az illető.