Pécsi Ujság, 1894. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

1894-02-01 / 27. szám

2 érdeklődéséért és félszázados tagságának évfordulóján fogadja a közgyűlés forró üdvözletét. Kelt Budapesten, a Kir. Magyar Természettudományi Társulatnak 1894. évi január 17-iki közgyűléséből. Lengyel Béla, a K. M. T. Társulat e. titkára. Szily Kálmán a K. M. Természettudományi Társulat elnöke.“ — Mely üdvözlethez részünkről csak azt tesszük hozzá : „Isten tartsa még soká a derék veteránt. Éljen közkedveltségü Maxi bácsink !“ — Az orvosok és természettudósok vándorgyűlését Pécsett — tekintettel a fővárosban tartandó nagy nemzetközi közegészségügyi kongresszusra, a napokban megírtuk — a folyó évben július 2-tól 6-ig tartják meg. E vándorgyűlés központi bizottsága Konrád Ernő drt, a nagyszebeni tébolyda igazgatóját megbízta egy embertani munka szerkesztésével, melynek czélja a magyar nép koponyaviszonyainak vizsgálata és meghatározása. Elismerés illeti e munka meglátásáért a 1. központi bizottságot, mert végre is nagyon itt az ideje annak, hogy a magyar faj, vagy Magyarország lakói egyáltalán anthropológiai szempontból is komoly megfigyelés tárgyaivá legyenek. Nemcsak a tudománynak, a közegészségügynek volna ebből nagy haszna, hanem egyúttal képessé tenne bennünket nemzetünk jövőjébe bepillantani, t. i. ami testi és szellemi fejlődését illeti és ennek alapján azt megítélni, hogy mily feladatok megoldására képes. — Pécsi orvosi kamara. A belügyminiszter elkészítette az orvosi kamarák fölállítására vonatkozó törvényjavaslatot, mely minden orvosra kötelezővé teszi, hogy egy orvosi kamara tagja legyen. Mint értesülünk, a törvényjavaslat Pécsre is tervez orvosi kamarát, úgy hogy az ügyvédi, kereskedelmi, közjegyzői kamara mellé most orvosi kamarát is kap Pécs városa. — Wosinszky Mór esperes Pécsett. Az apari fáradhatatlan kutató, kinek érdemeit nemrég az akadémia méltatta, mikor megválasztotta levelező tagjának, ma Pécsre ért, hogy itt szerezzen magának elégtételt azon meghurcoltatásokért, melyekben az utóbbi időben a „Magyar Állam“ és a bonyhádi kerületi papság által részesült. Tudósítónknak alkalma nyílt, hogy Wosinszkyval beszéljen. Nagyon és méltán van a tudós pap elkeseredve, hogy becsületes és tisztességes eljárását paptársainak egy része szántszándékkal félre magyarázta és már Budapestről táviratilag kért audienciát a pécsi püspöknél, hogy magának főpásztorától kérjen elégtételt. Elhatározása az, hogy addig esperesi kerületében vissza nem tér, mig ezen elégtételt meg nem kapja. Wosinszky Mórnak Szegzárd belvárosi plébánossá való kinevezése alá van már ugyan írva, de ha elégtételt nem kapna, úgy ezen állást nem foglalja el, hanem külföldre megy. Reméljük, hogy a pécsi egyházmegye ezen egyik legkiválóbb tagja, kinek korrekt eljárásához szó nem fér és ki tudományos kutatásai és sikerei által az egyházmegye büszkeségét képezi, nem eredménytelenül keresi a pécsi püspöknél igazát. — Müvész-estély. A pécsi jogakadémia polgárai 1. évi március hó 3-án müvészestélyt szándékoznak rendezni. A müvészestély sikerének előmozdításához közreműködésüket eddig a Pécsi Dalárda, a 44-ik gyalogezred zenekara, Haksch Lajos és Várady Ferenc urak ígérték meg. Az estély annál is élvezetesebbnek ígérkezik, mert a derék jogászok ugyanez alkalomra még műkedvelő előadást is terveznek, amikor is Andreanszky Jenő „Katonásan“ című műve kerülne színre. — A pécsi bankfiók. Az osztrák magyar bank 1893. évi zárószámadása a napokban került ki a sajtó alól s ebből látszik, hogy a bank 1893. évi összes műveletei 2.190.892,493 frtra emelkedtek, ami az 1892-iki évhez képest 276.818,160 frt szaporodást mutat; az összes tiszta jövedelem pedig 7.108.629 frtot tett ki, mely nyereményből a magyar állam részére — a törvény értelmében a 80 millió adósság törlesztésére fordítandó — 104.160 frt, Ausztria javára pedig 243.041 forint esik, teljesen megfelelően a 70 , 30°/p kvóta arányában ; 103.933 frtot a nyugdíjalapra adnak s 12,494 frtot 1894-re visznek át, az ezután tisztán fennmaradó 6,645.000 frt elosztásra kerül. E szerint a 90 millió forintnyi részvénytőke 150,000 drb, egyenkint 600 frttal befizetett részvényei után 44 frt 30 kr. osztalékot fizetnek, ami 7,38 százaléknak felel meg. Az előző évben csak 42 frt 40 kr. volt az osztalék. Óriási volt a bank giró-forgalma, mely 1893-ban 6.828.817.047 frtra terjedt s az 1892-ik évi forgalmat 1.567.274.499 frttal meghaladja. Mikor a bank a giróüzletet megnyitotta, nagyot lendített a kereskedelem forgalmán, annak megélénkitésén, amit az évről-évre mutatkozó tetemes szaporulat mind fényesebben igazol. Igazi áldás ez kereskedőinkre s annál inkább dicséretre méltó a banknak ez irányban kifejtett tevékenysége, mert emez üzletből kifolyólag nem igen nagy haszon háramlik a bankra. Az osztrák-magyar bank 1893. évi pénztári forgalma 16.170.565.493 frtra terjedt, mely összegben a pécsi fiókintézet 52.275.000 írttal szerepel. E szerint Pécs az 55 magyar és osztrák fiók között 18-ik helyen áll, ami a rövid fennállási időt tekintve, rohamos fejlődésre mutat s beigazolja azt az annak idején mindig hangoztatott nézetet, hogy sok más korábban létesített fiókintézet helyett Pécset illette volna meg az elsőség. A pécsi fiókintézet által leszámítolt váltók összege 1892. dec. 31-én 1.368.215 frtot tett ki, az 1893. évben leszámítolva lett 7.468.109 frt, beszedve 7.431.561 frt, maradt tehát a leszámítolt váltók állománya az elmúlt év végével 1.404.763 frt. Leginkább ez év szeptember havában vették igénybe a pécsi bankfiókot, amikor is a hó végén 1.698.563 frtra nőtt fel a váltótárca. A kézi zálogokra adott kölcsönök a pécsi fióknál 1892 óta 15.800 frtról 38.010 frtra emelkedtek. Ugyanitt kiállítottak 183.833 frt értékű bankutalványokat s a giró-forgalom meghaladta a 37 millió forintot. A pécsi fiók összes műveletei 1893-ban 7.838.521 frtot tettek ki, mely műveletek után 65.594 frt nyers jövedelem mutatkozott. Levonva ez összegből a felmerült kezelési költségeket, továbbá az adó, államilletékek és más egyéb költségeket, melyek 24.852 frtra rúgtak, marad a pécsi fiókintézet által elért tiszta nyereség : 40.742 frt. Összehasonlitva ezt az 1892-iki eredménynyel, a műveletek összege 970.097 írttal, a nyereség 4111 írttal szaporodott. Ennél nagyobb tiszta jövedelmet csak 10 magyar és 6 osztrák fiók tudott kimutatni s igy a mi bankfiókunk, nyereség dolgában 17-ik helyre jutott. Hogy a pécsi fiók ily tekintélyes intézetté fejlődött, ennek csak örvendhetünk és meg- nyugodottan tekinthetünk annak további fölvirágzásaelé, különösen most, mikor a vezetésében oly lényeges változások mentek végbe. Levitzky Gyula, az új bankfőnök, kit a bécsi központból léptettek elő pécsi főnökké, uj életet és a mi a fő, igaz magyar szellemet is hozott magával. Ezért őszintén üdvözöljük emez új hatáskörében s kívánjuk, hogy munkássága úgy a támogatásra szorult iparunknak, mint kereskedelmünknek javára szolgáljon. Mint uj embert, de régi ismerőst, üdvözöljük fiatal helyettesét is, Böhm Ferencet s meg vagyunk győződve, hogy ugyanegy irányban, ugyanattól az egészséges szellemtől áthatva, mely főnökét vezérli, ő is minden igyekezetével iparkodik az eléje tűzött szép célnak teljes mértékben megfelelni, ts. — A honvédség köréből. A király elrendelte, hogy az alább megnevezett közös hadsereg tényleges állományába tartozó tisztek február hó 1-vel az honvédség hason állományába helyeztessenek át . Adámy Rezső a Ferenc Ferdinand nevét viselő 19. gyalogezredtől a pécsi 19. honvédgyalogezred 3. zászlóaljához ; garamszegi Géczy Kálmán a III. Frigyes Vilmos porosz király nevét viselő 10. sz. huszárezredtől a kecskeméti 5. honvéd huszárezred 1. osztályához. A honvédség kötelékéből 1894. évi februárban elbocsáttatnak Brzorád Gyula, pécsi 19. ezredben tartalékos hadnagy és Fehér József, pécsi 8. honvédhuszár ezredben tartalékos állatorvos gyakornok. — Eljegyzés: Saághy János, végzett joghallgató és tartalékos honvédhadnagy eljegyezte néhai Kovácsics József és nejének, szül. Plichta Teréznek leányát, Arankát. — Egészségi viszonyok. A betegek száma még mindig igen nagy ; az influenza még mindig uralkodik úgy a városban, mint az egész megye területén; a difteritisz sem szűnik meg teljesen és csak legújabban Kóros községben oly nagy mértékben jelentkezett, hogy a vármegye alispánja egyéb óvintézkedések mellett az iskola bezáratását is szükségesnek találta elrendelni. — Valami új. Nem hiába, hogy az ember újításra törekvő faj. Alig múlik el nap, hogy valami a régitől elütő ne bukkanna föl a mindenség tengeréből. Míg az emberiség egy nagy része örül, ha élte napjait úgy folytathatja, mint azt Istenben boldogult nagyapái tették, a másik rész azon töri fejét, hogy miként lehetne minden órát változatosabbá tenni, mint volt az előbbi. Így azután nem csoda, ha folyton új és újabb dolgokról írhatnak az újságok, akiknek egyéb dolguk sincs, mint hogy naponként és hűségesen jelentsék azt, ami uj , ami különben sokszor nem is olyan új már. Ilyen újítások nagyon üdvösek, különösen a szabadalom terén. Kevésbé örvendetes azonban, ha a kormány tesz valami újítást, mert már rég bebizonyosodott, hogy reformellenes kormányok a legdrágábbak szoktak lenni, — ha azonban valamely kormány nagy nehezen reformokra határozza el magát, azok a reformok — méregdrágák" szoktak lenni. A leglélekemelőbb újítások azok, midőn a hadügyminiszter elhatározza, hogy pl. — mától fogva a katonanadrágok nem pirosak lesznek, hanem kékek, az oldalfegyverek nem szuronyok, hanem bicskák, a lábbeli nem bakkancs, hanem csizma és megfordítva. De még ez is gyerekség ahoz képest, midőn az adóhivatal kezd nyitgatni. Itt aztán megszűnik minden baj és földi nyomorúság és az adófizető hazafiak egész gyönyörűséggel adhatják át magukat a boldog bizonyosságnak, hogy adójuk semmi esetre sem lett — kevesebb, hanem — probatum est — több, több és mindig csak több. És ha a kormánynak szabad reformjavaslatokat hozni, ha a gyárosoknak szabad minduntalan nyugatni, ha az újságoknak szabad újabb és újabb híreket kieszelni és egyáltalában, ha szabad napról napra újabb botrányokat előidézni, miért ne szabadna — gondolta magában Pécs sz. kir. város pénztára — neki is valami újítással meglepni a világot és úgy tett, miként gondolt és megszülettek az új városi adókönyvecskék. Igenis, tisztelt városi polgárság, mi oly boldogok vagyunk, hogy január 1-je óta új és javított kiadású adókönyvecskékkel dicsekedhetünk, melyeknek más az alakjuk, más a beosztásuk és mások lesznek év végére a beléjökört tételek is, mint az eddigi adókönyvecskékben. Az új adókönyvecskék alakja nagy negyedrét ugyan, hanem azért mégis csak adókönyvecske az. A régiek fölött előnyük, hogy 5 évre szólnak és így, mire 5-ik évi adóját is kifizeti az ember, bizonyos, hogy az előző évekről szóló részből rég még csak hírmondó sem lészen. Sebaj, legalább elfelejtjük — búmarasztó nélkül. Második nagy előnye a régiek fölött, hogy a terjedelmes rubrikákban nemcsak külön osztályozva találjuk az összes fizetendő adónemeket, amelynél üdvösségesebb olvasmány egy szabad haza szabad polgárára nem képzelhető, hanem a lerótt fizetésekről és a még lerovandó hátralékokról is világos áttekintést nyerhetünk, ami szintén nem kicsinyelhető élvezet és nagyban járul a felnőttek oktatásához és a fölvilágosultság terjesztéséhez. És nehogy valaki azt mondhassa, hogy tréfacsinálók vagyunk, hát ideírjuk, amit az adóstatisztikára vonatkozólag az új adókönyvecskékből tanultunk. E szerint a pécsi polgárok által fizetendő: 1. A múlt évi hátralék. 2. Földadó. 3. Házbéradó. 4. I. és II. osztályú kereseti adó. 5. III. oszt. kereseti adó. 6. IV. oszt. kereseti adó. 7. Nyilvános számadásra kötelezett egyletek adója. 8. Tőke-kamat adó. 9. Bányaadó. 10. Általános jövedelmi pótadó. 11. Városi pótadó. 12. Legelő-adó. 13. Szemétkihordási díj. 14. Vizadó. 15. Vizbér. 16. Tisztasági pótlék. 17. Szőlő-át csinálás. 18. Árok tisztítás 19. Törvényhatósági útadó. 20. Igás minimum. 21. Kézi minimum. És hogy a 22-ik adórovat is kikerüljön, 22-szerre jön az adót nem fizetők útadója. A fizetésre tehát — amint látjuk — bőséges ok és alkalom van Pécsett az új adókönyvecske szerint is, melyet méltán megillet az „adókönyvecskék királya“ cím és melynek uralkodása az idők végtelenéig biztositva van. Csörgő siska. — Színészet Baranya-Sellyén. Mint lapunknak írják Füredi Miksa színtársulata jelenleg Baranya- Sellyén működik. Színre került eddig : Próbaházasság, Becsületszó, Czifra nyomorúság, Ne hagyd magad Schlesinger. A társulat kiválóbb erői Füredi, Fürediné, Szilágyi Julia, Kardos, Kardosné, Újvári Alajos, Lévai, Lévainé, — Róma felé. A folyó évi márczius hó folyamán Rómában megtartandó nemzetközi orvosi kongresszuson részt vesz megyénkből dr. Veres Zoltán, uradalmi s tiszt, járási orvos is Baranya-Sellyéről , kik netán még megyénkből e valóban érdekesnek ígérkező tanácskozmányon részt venni szándékoznak szíveskedjenek címeiket ismeretség céljából vele tudatni. — Leányszöktetés Villányban. Villányi levelezőnk Írja: Egy itt lakó Ilia Dobre családjáná lakott egy csinos ráczleány, annak testvére Ilia Bazilka ki a múlt héten lett eljegyezve egy gácsfalusi legénynyel. Ma a vőlegény apja átjött Gácsfaluból a leányhoz, s itt arra a szomorú tapasztalatra jött, hogy gyorsabb kezű legény is van az ő fiánál, mert mi délután, mielőtt az após átjött volna, egy dunaszekcső legény elszöktette. S még azt mondják, hogy nem kapósak a lányok — Villányban. — Képviselőtestület rendkívüli ülést Mohácson. Mohács nagyközség képviselőtestülete 1 hó 29-én — mint a „Pécsi Ujság“-nak Mohácsról írják — rendkívüli ülést tartott, amelynek tárgyát tizenegy pont képezte. A napirend előtt Csöngő Mihály biró sajnálkozással emlékezett meg arról a halladai incidensről, mely vele f. hó 21-ik napján történt. (Paulovics Lukács és vagy húsz társa a mondott napo éktelen lárma és szitkozódás között betört a bíró hivatali helyiségébe és felelősségre vonta, amiért a sziget védgát építésénél felmerült költségekre a már meghatározott összegeken felül holdankint még 75 krt szedet be. Ezt az eljárást bitangságnak, gazemberségnek, bírót, az elöljáróságot csalóknak nevezték, akik a maguk zsebe gazdagítására a szegény népet zsarolják , agyonütéssel fenyegették a bírót, aki csak személye bátorságával és félelmet nem ismerő lélekjelenlétévé kerülte ki a bántalmazást. Ez az utóbbi 75 kr. ls szedése különben is jogos volt, mert a védgát építés az előirányzott 96.264 frt helyett 112.674 frt 28 krt került és az ekképen fölmerült hiány pótlására a képviselőtestület az 1893. évi március hó 3-án tartó ülésén utasította az elöljáróságot, hogy holdankér minden szigeti birtokosnál még 75 krt teljes szigorú szedjen be. A bíró tehát csakis ezen utasításnak te eleget.) A nagy számban összegyűlt képviselők megilletődve vettek tudomást e sajnálatos eseményről, bírónak és az elöljáróságnak bizalmat és köszönet szavaztak és a rakoncátlankodók szigorú megbüntetés követelték. Ezután következett a napirend, amely kövekezőleg tárgyaltatott le : 1) Olvastatott a honvédelmi miniszter leirata, amelyben tudomásul adja, hogy a várost távozó huszárok helyett nem hajlandó honvédség adni. A képviselőtestület utasítja az elöljáróságot, hog az ekkor megüresedő laktanya értékesítése iránt intézkedjék. 2) Az iparosok olvasóköre kérvénye a Bár Eötvös-utca kikövezése iránt — az 1895. évi költsévetésbe fog felvétetni. 4) Az 1894. év I. felében fizendő árvatári kamatláb 5V2°/o-ban állapittatik me 4) A kellő biztosítás nélkül magánosoknál el ne helyezhető árvapénzek felében a mohácsi takarékpéntárnál, felében a mohácsi általános takarékpénztárt fognak gyümölcsözőleg elhelyeztetni. 5) A járdák rakásáról alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában hozott megyei határozatok tudomásul vétettek az elüljáróság utasittatott azon legelőbb járdával ellandó utcák kijelölése iránt javaslatot megtenni. 6) 1893. évi községi alapítványi számadások jóváhagyá tárgyában hozott megyei határozatok tudomásul vetnek. 7) Az iparostanonciskola bizottság előterjeszté a tandijak beszüntetése iránt, tudomásul vétetett. Az 1893. évi községi és alapítványi számadások mevizsgálására bizottság kiküldetett.. 9) A szegfűi selyemtenyésztési felügyelőség megkeresése szedett, „Pécsi Újság“ 1894. február 1.