Pécsi Ujság, 1894. március (13. évfolyam, 51-76. szám)

1894-03-01 / 51. szám

2 kézi gyógyszertár tartására föl volt jogosítva 8 körorvos, 1 községi orvos és 1 bányaorvos. Vörösmarthon és Harkányban a kézi gyógyszer­­tárak, az ezen községekre engedélyezett nyilvános gyógyszertárak megnyitásával beszüntettek. Valamennyi gyógyszertár, a ráckozári körorvos kézi gyógyszertárának kivételével, a­melyre az alispáni engedély csak december hó második felében adatott ki, szabályszerűen megvizsgáltatott és kevés kifogással rendben is találtatott ; egyes falusi gyógyszertár for­galma azonban ez évben is oly csekélynek mutatko­zott, hogy nem csodálható, ha a gyógyszerész gyógy­szertárán mielőbb túladni igyekszik, vagy gyógyszer­­tára kezelésének nem épen előnyére, megélhetés végett más kereset után is kénytelen nézni. A 20 nyilvános gyógyszertár között 16-ban ma­guk a tulajdonosok teljesítik a felügyeletet; 4-ben, a­melyet gyógyszerész-özvegyek, illetőleg kiskorú gyer­mekek bírnak, gondnokok által történik a felügyelet és kezelés. A gyógyszertárakban összesen 7 okleveles és 1 nem okleveles segéd és 3 gyakornok volt alkalmazva; 12 gyógyszertárban a tulajdonos, illetőleg a gondnok egyedül volt kénytelen működni, minthogy a gyógy­szertár csekély forgalma segédet tartani nem enged. VIII. Közegészségi személyzet. Baranyavármegye törvényhatósága területén az 1893. évben működött egészségi személyzet a követ­kező volt: orvostudor 36 (1892-ben 32), sebész 9 (1892-ben 10), okleveles bába 50 (1892-ben 47). Megjegyzendő, hogy az orvostudorok számában a megyei tiszti főorvos és a pécsi járás orvosa, mint szab. kir. Pécs város területén lakók beleszámítva nin­csenek, úgy mint továbbá az is, hogy a vármegye lakossága nemcsak a fönt kimutatott személyzetre van utalva, gyógysegély végett, hanem a Pécsett lakó 32 orvos is tetemesen részt vesz a vármegye lakossága gyógyszükségletének kielégítésénél. Hivatalos állásban volt: Megyei főorvos 1, 1892. évben 5. Járásorvos 7, az 1892. évben 7. Községi orvos 3, az 1892. évben 2. Körorvos 23, az 1892. év­ben 21. Bányaorvos 3, az 1892. évben 3. járásorvos­ként 1 orvos volt alkalmazásban, Dr. Roth Markus Pécsváradon, az ott uralgó ázsiai kolera járványtar­tama alatt. Az orvosi karban az 1893. év folyamán beállott változások a következők voltak : 1. az újonan szervezett Maissi községi orvosi állást Dr. Molnár Elek foglalta el. 2. A magyar-mecskei közegészségi körorvosi állás megürülvén Dr. Hausner Józseffel. 3. A véméndi körorvosi állás Dr. Balogh Albin­nal töltetett be. 4. A nyugdíjba vonult Meittinger János helyébe Dr. Harmos Árpád alkalmaztatott mint bányaorvos, a Dunagőzhajózási társaság vasasi bányáira. 5. Dr. Grünbaum Sándor Dárdán és 6. Dr. Kovács Soma Mohácson telepedtek le, mint magánorvosok. Az összes 30 közegészségi körben év végével betöltetlen volt még 7 körorvosi állás. Kórházi kiképeztetés után sikkerrel tett vizsga alapján főorvosi engedélyt nyert az 1893. évben 12 szülésznő. Az orvostudorok, sebészek, gyógyszerészek, ok­leveles bábák és fogászattal foglalkozó egyéneknek, továbbá a hivatalos orvosi személyzetnek névszerinti kimutatásai az 1893. évi 112,121. szám alatt kelt bel­ügyminiszteri rendelet értelmében külön terjesztessék be. X. Közegészségi hatóságok működése. A bemutatott 5. 6. 7. 8. és 9. táblák adatai sze­rint : a) az egészségre ártalmas tápszerek és egyéb veszélyes tárgyakat illető hatósági szemle tartatott 1056 esetben, vegyvizsgálat 15, elkobzás 82 és lefog­lalás 18 esetben ; b) gyermekekre való felügyelet tár­gyában a f. évi szeptember hó 1-én megnyílt árva­házban 33 árva van gondozás és felügyelet alatt, azo­kon kívül még két gyermekre gyakoroltatott felügye­let. Dajkálásra engedélyt adni vagy megtagadni alka­lom nem volt. c.) Iskolák megvizsgálása közegészségi szempont­ból eszközöltetett 345-ször, tisztátlannak találáltatott 56, zsúfoltnak 102, rossz szellőztetésűnek 205, ragály vagy járványkor miatt bezáratott hatóságilag 25, megnyit­tatott 23. Közegészségi oktatásféle 368 iskolában adatott, tervszerűleg azonban egyetlen egy sem. A megyei közig. bizottság ezért feliratot intézet a nagyméltóságú közoktatási minisztériumhoz, melyben a közegészség­tan rendszeres és előírt tankönyv szerinti oktatás el­rendelését kérelmezi az ismétlő iskolákra nézve. d) A közhelyiségek megvizsgálásáról szóló 8. tábla szerint kifogásoltatott zsúfolás miatt 16, rossz szellőz­tetés miatt 138, tisztátlanság miatt 126. e) Lakás megvizsgálások száma 735 , kitisztitás és fertőtlenítés eszközöltetett 643, hatósági figyelmez­tetés történt 42 és kiürítés 3 esetben. f) A temetkezési eljárásnál több helyen rendelle­nesség tapasztaltatván, a vármegye alispánja a teme­tési ügyet az 1876. XIV. tc. 117. és 118. §§-ai által szabott határokban részletes rendelettel szabályozta. g) Iparüzletekről a közegészségre káros befolyás­sal bíró, fölmerült 2 eset kivételével, a­melynek egyi­kében Mohácson egy ottani timárüzlet, a másikban pedig Siklóson egy ottani rongyraktár ellen emeltetett panasz, egyéb a közegészségi szempontból fontosabb nem fordult elő. Nagyobb vállalatokból a vasutakon kívül csak a Duna gőzhajózási társasági és a magyar szénipar­társulati szénbányaműveletek léteznek a megyében, mely mindkétnemű vállalatnál, úgy a gyógysegély, mint a közegészség tekintetében a kellő gondoskodás megvan.­­) Az 1891. XIV. tc. által elrendelt betegsegélyző pénztárak ez évben tényleg életbe léptek ; működésük­ről a jelentés beterjesztetett. „Pécsi Újság“ XI. Gyógyfürdők. Baranyavármegye egyetlen gyógyfürdőjének a harkányi kénes hévfürdő 1893. idényéről a szabály­szerű jelentés annak idején beterjesztetett. A gyógyfürdőt az 1893-iki nyáron 1625 fürdő­vendég látogatta ; 117-tel kevesebb, mint az előző év­ben. A fürdő védterületének megállapítása végett meg­kezdett tárgyalás ez év végével még befejezve nem volt; nevezetesebb változás sem a fürdő körül, sem az intézményekben nem történt. Biedermannék a tengeren. (Saját tudósítónktól.) V. Ahogy megérkeztünk Messinába, azonnal fölke­restük Flores A. magyar-osztrák konzult és ennek fiát, Flores Mario alkonzult, kik mindketten igen sze­­retetreméltóan állottak rendelkezésünkre. Vasúton kirándultunk a világ legszebb kilátó­helyére, a Taorminára, mely körülbelül 500 méter­nyire van a tenger színe fölött, az Aetna közvetetlen közelében. Sűrű narancs és citrom­erdők között kí­gyózott utunk a tenger partja mellett a vasúti állo­másig, ahol a készen váró kocsikba ültünk. Ezeken aztán fölkerekeztünk a hegyen fekvő helyiséghez. A kilátás innen valóban meglepően szép. Egyik oldalon a hóval takart s még füstölgő Retna, aztán a nö­vényzet és alakulás dolgában fölöttébb változatos hegygerincek és nyúlványok, telerakva festőién szét­szórt, megszámlálhatatlan sok apró falvacskával és rommal;­elül a kék égboltozat emelkedik ki a hegyek fölé s alul az épp oly sötétkék tenger vetekedik az égbolt azúrjával; észak felé szép kilátás nyílik a hegy­­vidékes Calabria felé. A tengerben délfelé tekintve ott látjuk az Ariadne által is ismert Naxos szigetet és ott fekszik a tengerben a Cyelopsok által Odysseus után vonszolt sziklatönk is, mely két szárazföld-kép­ződmény egyenesen a tengerből kiemelkedő szigetet képez tele borítva kaktuszokkal és ciprusokkal. Há­tunk mögött gyönyörű hegyvidéki tájképek pompáz­nak, a hegyoldalakban ódon helységek, váracskák szi­lárd falakkal és romantikus tornyokkal. Mikor a Bella vedutta vendéglőben meg villás­reggeliztünk, a délutáni gyorsvonattal ismét vissza­repültünk Palermoba, ahol este a konzul által rendel­kezésünkre bocsátott páholyból néztük végig a Manón Lescanto előadását. Az opera-színház belseje meglepett bennünket, különösen nagy méreteivel és szemet gyö­nyörködtető berendezésével. Öt méteres magasságba­ emelkednek egymás fölé a páholysorok ; a színházat a legelőbbkelő közönség töltötte meg. Messinában naponta a Victoria-hotelbera érkez­tünk, amelynek olvasótermében a mindenféle­ német között — képzeljék — egy magyar könyvet is talál­tam : a magyar királyi államvasutak útmutatóját . A következő napon Leuchtburne-ba tettünk ki­­rándulást, ahonnan az Odysseá­ból ismert híres­ Scylla­­sziklára is esett fölséges kilátásunk. A kilátás Siciliára ép úgy, mint Siciliáról, minden­ünnen elragadóan szép. A legjobb benyomással vál­tunk meg Messinától és környékétől s vontuk föl 12-én reggel 6 órakor a horgonyt és ugyanazon nap­ este 6 órakor már elértük a pompás fekvésű Palermót, ahol egy torpedó­csónak között a régi kikötőben, a Porta Felicie közvetetlen közelében, ismét horgonyt ve­tettünk. Palermót tele találtuk katonasággal,é­s ahogy adatokat nyerhettem, úgy számítottam össze, hogy körülbelül 35,000 főnyi katonaság fekszik jelenleg Szi­cíliába és állandóan 9,000 Carabinier (csendőr) tartja fönn a katonasággal együtt a közbiztonságot Egész Szicíliát Itáliának legnagyobb hadihajói úszkálják kö­rül, különösen igen sok torpedó­csónak. Jelenleg Pa­lermo kikötőjében tartózkodik a legnagyobb olasz csatahajó, a „Lepantó” melyen egy admiral parancs­noksága alatt 40 tengerésztiszt és 700 ember végzi a szolgálatot; a hajón van két páncélos torony, mind­egyikben két-két óriási ágyú, melyeknek egyetlen éles­töltése az olasz hadikincstárnak 7,000­ franciába kerül. A hajónak négy kéménye van, 15,400 tonna a hordó­képessége és óránként 18 tengerölnyi sebességgel halad. Ott van a kikötőben még „Stromboli,“ a nagy páncé­los hadihajó 3,500 tonna súlylyal, aztán „Iridea 850 tonnás torpedó­hajó és négy torpedó­csónak. Itt különben jelenleg minden csendes és semmi sem árulja el, hogy rövid idővel ezelőtt polgári láza­dás volt; csupán annyit látunk, hogy minden nap nagyon sok bérkocsi érkezik ide a környékről, tele rakva politikai fogolylyal, körülvéve erős carabiniere­­eskorte-tal; s itt a foglyokat a hajókra szállítják föl, melyek aztán a kikötő mellett fölszállitják őket Trapa­­niba, a fegyházba. Itt mindenfelé úgy beszélik, hogy a kormány szi­gorú erélyességgel szállt szembe a fölkeléssel és nyomta el azt; ez erélyes föllépésben legtöbb érdeme van az ide küldött Mória tábornoknak és királyi biztosnak, aki kiváltképen erélyes és korrekt katona, s emellett a legfinomabb szalonember. A Hotel des Palmesban, ahol naponta reggeliztünk, alkalmunk volt őt megismernünk s a Table d’ hôte közben közelről megfigyelnünk, mialatt ő velünk s a többi vendégekkel kifogástalan franciasággal társalgott. Reánk ez a derék katona a legrokonszenvesebb hatást gyakorolta. Itt általában attól félnek, hogy a katonaság elvo­nulása után ismét kitör a lázadás. Ez időtájt itt igen viharos az időjárás és sok az eső, ami miatt még máig se határozhattuk el, mikor utazunk el innen. A Hotel des Palmes-ban, mely egyike a legkitűnőbb forgalmú vendéglőknek, most többnyire német családok tartózkodnak , magyar ember is van a fogadóban, a pompás humoráról és szeretetreméltásá­­ról ismert Hauzer György báró, akit — mivel Bieder­­mannéknak régi jó barátjuk —, kétszeres örömmel üdvözöltünk. A mi yachtunkon kívül itt horgonyoz a kikötőben még két angol és egy olasz gőz-yacht. A város igen szép s igen érdekes. Nagy fényűzést fejt ki a közön­ség a délutáni korzó-kocsizással, gyönyörű fogatokat láthatunk itten, a kocsi elé szép nagy, büszke neapo­­lizani fogva, a kocsis és a lakáj a legfényesebb livre­­ében a bakon. A város és vidék legkiválóbb látnivalói a híres katakombák, melyben a hullák minden balzsa­mozás nélkül fekszenek, mert az ezen katakombáknak uralkodó sajátságos légmérséklet mellett a hullák ma­guktól megszáradnak és konzerválódnak; látványos­ságok továbbá a pompás kertek és villák, a nagy dóm a katedrális Montreale-ban és a kolostor keresztfolyosója. A Montreali dóm, mely az olasz templomok között a legtöbb és legszebb mozaik munkákkal dicsekszik, na­gyon emlékeztet bennünket — a belsejét tekintve — a pécsi dóm belsejéhez, a pécsi azonban a művészi becsének magasabb fokával, régi mintájával harmo­nikusabb és tekintélyesebb hatást gyakorolt ránk mint emez. Igen mozgalmas nappali és éjjeli élet van ebbe:■» a városban. A szivar rossz és drága; a bor jó és mérsékelt az ára; az élelmi cikkek igen olcsók, külö­nösen a zöldség, a karfiol és a spárga ára annyi, mint nálunk a közönséges káposztáé. Vad, nem igen van a piacon, mert a szigeten nincs nyúl és a vadászok többnyire csak foglyokra, fürjre, vadgalambra és — mi­kor itt az ideje — nagyon kevés szalonkára vadász­hatnak. Mi is megkisérlettünk itt kis vadászatot a kör­nyéken és lőttünk is néhány fürjet, melyeket aztán még aznap a yachton fogyasztottunk el az estebéd alatt, Palermóban van két színház melyek közül a „ Viktor Emánuel“ színház még nem kész, mely azon­ban teljes befejezésekor Itália legnagyobb színháza lesz. A tengeren épp most oly hatalmas vihar dühöng, hogy egyetlen hajó sem hagyhatja el a kikötőt. Úgy mondják, hogy Palermo körül három vitorlás hajót dobott a parthoz a rettenetes­ orkán. A"Sziciliai közbizottsági viszonyok most olyanok, hogy egyes vidéken a földbirtokosok erős fegyveres fedezet nélkül a saját birtokaira sem utazhatnak, mert a brigantik annyira elszaporodtak, hogy a tartomány szivében veszedelem nélkül nem­ utazhatik az ember ; még a vasutakon sincs kizárva ez­ a veszedelem. 1894. március 1. HÍRROVATUNK. Pécs, február 28. — Pécs és a szabadelvű nagygyűlés. Tegnap délután 5 órakor Littke József gyáros meg­hívására közéletünk kipróbált jelesei jelentek meg há­zában, hogy ott megbeszéljék a módozatokat, miként vegyenek Pécs szabadelvű polgárai részt a március hó 4-én Budapesten megtartandó szabadelvű nagygyűlésen. Ez értekezleten mind megjelentek, kik a lapunk más helyén közölt fölhívás alá vannak írva*., csak O­p­r­i­s Péter posta és távirda-igazgató, Kovácssy Kálmán főmérnök és A­i­d­i­n­g­e­r János kir. tanácsos polgár­­mester mentették ki magukat, utóbbi azon megjegy­zéssel, hogy mint hivatalos személy nem tartaná he­lyesnek, ezen politikai kérdésben tüntetni, de meg­jegyzi, hogy az egyházpolitikai javaslatokat föltétlenü helyesli és azok diadalát óhajtja. Littke József az értekezletet megnyitván, meg­köszöni a megjelenteknek, hogy meghívásának elegt tettek. Majd előadja az egybegyűlés méltó okát, hogy t. i. a pécsi szabadelvű polgárok kötelességüknek is­merték, hogy ott, hol az egész ország, még a leg­kisebb falu is, ha­­gy szükségét érzi annak, hogy oly javaslatok mellett tüntessen, melyek a nemzet szabad­ságát, jogegyenlőség elvét hirdetik, Pécs sz. kir. város polgárai se maradjanak el és azért indítványozza mondja ki az értekezlet, hogy oly nagy fontosságú és messzeható reformok diadalát részéről elősegíteni. kötel­ességének ismeri, annál is inkább, mert ha e reformok elejtetnének, ez a legrosszabb konsequenciákat vonná maga után. A küzdelmet a pécsiek sem nézhetik tét­lenül, részt kérnek ők is a küzdelemben és hogy min­denkinek alkalom adassék e részét a reformok diada­lából kivenni, csütörtök délután 5 órára a nemzeti kaszinó nyári helyiségébe értekezlet összehivását ajánlja melynek hivatása, hogy határozati javaslat hozassák mely a központi bizottságnak táviratilag megküldetik mig a jegyzőkönyvet küldötség fogná átnyújtani. Littke József erre Blu­m Béla dr., Jobszt László dr. és Záray Károly dr. urakat kérte föl a lapunk élén közölt fölhívás megszövegezésére, melyet az értekezle egyhangúlag elfogadott. Majd áttért az értekezlet a részletek megbeszélé­sére és Jobszt László azt kérték föl, hogy az egyes­­ politikai javaslatokról nézetét mondja el. Az értekez­leten­ jelentkeztek a nagygyűlésen való részvételre Littke József, dr Krasznay Miklós, Stern Károly, Cs Schapringer Gusztáv, Forray Iván, Zsolnay Miki

Next