Pedagógiai Műhely, 1976 (2. évfolyam, 1-1. szám)

1976 / 1. szám - PEDAGÓGIA - Szabó Endre: A szabad idő hasznos eltöltésére nevelés napközi otthonban

dolgozhatnának. Ezzel szemben mi a helyzet? Nincs olyan nap szinte, hogy egy-egy csoport együtt tudna ebédelni a hatodik órák miatt, így az ebéd délután kettő és fél három között fejeződik be. Néhány gyermeknek még arra sincs ideje, hogy ebéd után kifújja magát, máris kezdődik a délutáni műszak, a tanulás. A tanulásról nem kívánok szólni, mert nem ez a témánk. Az viszont ide tartozik, és oka is annak amit csinálunk, hogy a jó tanulók, a szorgal­masak, a könnyebb nap előtt állók előbb végeznek a tanulással. Mi legyen ezekkel? Erre azt is mondhatnánk, hogy segítsenek a gyengébbeknek. Ez igaz és jó is, de azért örökké ezzel sem lehet „jutalmazni”, de „kötelezni” sem ezeket a gyermekeket. Ez előbb-utóbb oda vezetne, hogy ők sem „siet­nének”, végül leszoknának a lendületes munkáról. A jobbak tehát előbb végeznek a tanulással. A hazamenetelig mutatkozó időszakot ki kell tölteni valamivel. Mi legyen velük? Mit csináljanak? Az eddigi gyakorlat, az előre meghatározott kötött foglalkozások nem felelnek meg. Hiszen nem egyszerre végeznek a tanulással. Nem egyforma az érdeklődési körük. Van olyan nap, hogy egyesek fél hatig is tanulnak. Őket nem lehet zavarni. Még a játékfoglalkozások esetében is megtörtént, hogy az általunk előre megtervezett, bármennyire is érdekesnek ígérkező játék sem tetszett minden gyermeknek, abban nem szívesen vett részt mindenki. A sok fejtörés és gondolkodás után megszerveztük a fiatalok között oly népszerűvé vált „klubot” a napközinkben is. Hogyan lehetne megha­tározni, hogy mi is az a klub? Olyan szervezeti forma, amely összegyűjti a három csoportban szabaddá vált tanulókat, leköti őket, foglalkoztatja ér­deklődési körüknek megfelelően. Megtölti a szabad idejüket nemes tarta­lommal. Biztosítja mindenki számára a hasznos, értelmes és tartalmas idő­töltést. Nagymértékben csökkenti az unatkozás lehetőségét. Ugyanakkor elősegíti az azonos érdeklődésű kis csoportok kialakításának a lehetőségét. Felmértük a tanulók érdeklődését, majd a lehetőségeket egy leendő klub iránt. Az eredmény a következő: filmvetítésre jelentkezett 60 tanuló, fotózásra 15, ki mit gyűjtve 18, irodalmi színpadra 16, leány tornára 47, játék a betűkkel 16, sakkra 12, asztaliteniszre 18, labdarúgásra 52, társas­táncra 25, kézimunkára 15, barkácsolásra 18, történelmi társasjátékra 14, rajzra 14, társasjátékra 88 tanuló. A gyermekek átlagban 3—4 helyre jelentkeztek. Viszont akadt 15 olyan gyermek is, akik csak társasjátékra. Ezek után felmerült a kérdés, hogy kik vezessék a foglalkozásokat. Ennek érdekében felvettük a kapcso­latot volt napközisekkel, és akadt két ipari tanuló, akik hetenként egy na­pon el tudnak jönni hozzánk, és vállaltak felügyeletet egyes csoportoknál, köröknél. Ez a szerdai nap. Elmondtuk a művelődési ház vezetőjének is, hogy „napközis klub”-ot akarunk szervezni. Mivel tudnak ők segíteni, hozzájárulni? Hetenként egy 50

Next