Pedagógiai Műhely, 1986 (12. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - SZEMLE - Elek Emil: Zsák Zoltán 1917-1986
Zsák Zoltán (1917—1986) Nem villan a vaku, nem kattan a fényképezőgép többé Zsák Zoltán kezében — hallottuk a megdöbbentő hírt február 17-én. Zoli bácsi elment, életének 69. évében. Váratlanul hagyta itt családját, barátait, ismerőseit. Fiatal éveit a fővárosban élte. Nyári szabadságát azonban mindig Nyíregyházán töltötte. Végleg itt telepedett le, családot alapított, egzisztenciát teremtett. Előbb kereskedőként tevékenykedett később a TITÁSZ könyvelőjeként kereste kenyerét, majd a megyei biztosító alkalmazottja volt. Már túl volt a 40. évén, amikor igazából megtalálta szakmáját, amely élete végéig szenvedélye is volt, a fényképezés. A Nyíregyházi Fényszöv riportrészlegéhez került. A szakmában a nagy trió — Czékmann István, Tóth Kálmán és Zsák Zoltán — teremtette meg a megyeszékhelyen a színvonalas műszaki és tárgyfotózást, a színes riportkép készítést. Zoli bácsi hamar tekintélyt szerzett szakmai hozzáértésével, precízségével, segítő szándékával. Ebben az időben alakult ki a múzeumi régészeti tárgyak fotózása, a városképet meghatározó új épületek fényképezése, a gyógyító munkát segítő tudományos előadások illusztrációinak készítése, mindezekben jeleskedett, iskolát teremtett. Életében 1968 újabb fordulatot hozott. Szíve mérsékelt munkára figyelmeztette, nyugdíjaztatását kérte. Felépülése után lakásán rendezett be kis fotólaboratóriumot, itt készítette barátainak az amatőr képeket, teljesítette megbízásokat, amelyek más szakamabeliek nem szívesen vállaltak aprólékossága, igényessége miatt. 137