Pedagógiai Műhely, 1990 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám
helyett, a további leromlás, a dezorganizáció következhet be. Számot kell vetni azzal is, hogy jelenleg legfeljebb a változtatási törekvések egyértelműek, ezek azonban egyelőre nem állnak össze szakmailag megalapozott egységes egésszé. Nagyon is időszerű hát, hogy konzekvensen végiggondoljuk, valójában miként érinti a társadalmi rendszerváltás az iskola világát, és az oktatási rendszer működését miként lehetne összehangolni a mélyreható társadalmi, gazdasági változások szükségleteivel. Az állami monopólium lebontása Bizonyos lépések és feladatok teljesen kézenfekvőek. Nyilvánvaló például, hogy máris hozzá kell látni az iskolára nehezedő állami monopólium lebontásához. Ez alapvető, az iskola társadalmi megújítása szempontjából, hiszen az államszocialista rendszer működésének egyik pregnáns vonása éppen az volt, hogy az iskolát állami monopóliumként kezelte. Ez nem csupán az iskolák állami tulajdonát jelentette, hanem egyúttal az önfejlődéshez olyannyira nélkülözhetetlen szakmai autonómia szinte teljes hiányát is. Az állami monopólium valójában univerzális elvként érvényesült, az iskola birtoklásában éppúgy kifejeződött, mint a pedagógiai tevékenység tartalmának, az iskola belső munkarendjének, az értékközvetítés tartalmának és szervezeti formáinak rigorózus szabályozásában. Az állami irányítás egészen a nyolcvanas évek közepéig rendkívül konzekvensen működött és a hetvenes években — a 72- ben bevezetett tanácstörvény alapján — teljes körűvé vált az oktatási intézmények alávetése, a szakigazgatás bürokratikus uralmának. Az oktatási törvény elsősorban azáltal ütött rést ezen a monolit rendszeren, hogy lehetővé tette az iskolák korlátozott szakmai autonómiáját, továbbá jogilag megszüntette az iskolák szakmai tevékenységének közvetlen szakigazgatási irányítását. Valójában az állami monopólium felszámolásának teljes körű elvégzése — a törvény érvényesítése — csakis akkor lehetséges, ha felbomlik az állammonopolista iskolarendszer alapját képező hatalmi és uralmi rendszer. E változás voltaképpen elkezdődött. Ezért nemcsak indokolt, de egyúttal lehetséges is, hogy az oktatás területén is beinduljanak a rendszerváltás folyamatai. A kérdés most az, hogy az állami monopólium megszüntetését milyen egymásba kapcsolódó lépésekkel lehetséges az oktatási rendszerben előre vinni. A feladat távolról sem egyszerűsíthető az iskolaalapítás és fenntartás szabaddá tételére. Maga a jogi aktus, tehát az iskolaalapítói