Pedagógiai Műhely, 2008 (33. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - SZEMLE - Szilágyi Péter: "Jövőm emléke, múltamnak árnya" - In memoriam Czóbel Minka
korában sem. Haját rendezett kontyban viselte, nőies, a kor divatjának megfelelő ruhákat viselt, sőt, többet maga is tervezett; arca merengő, telt, határozott vonalú volt [...]” (160.) Ha megnézzük a kötet címlapján álló portrét, a régi, megfakult fotókópia pontosan a visszaemlékező szavait tükrözi. Takács György szól a Czóbel kúriáról és az azt körülvevő hatalmas kertről is, melyet szintén megtekinthetünk korabeli fényképen is a könyv képtárában. Álljon itt kedvcsinálóként a visszaemlékezés még egy részlete: „Hatalmas könyvgyűjteménye volt a családnak, több ezer kötet, több száz éves gyűjtemény. Csodálatos borítók, Minka féltve őrzött kincsei. Az akkori ifjúsági szervezetnek a faluban szüksége volt egy teremre, ezért kihordták a könyveket az udvarra, mert foglalták a helyet, s elégették őket. Ezt az ablakból nézte...” (161.) Most állítsuk egymás mellé képzeletünkben a két, ablakból kitekintő portrét! Micsoda kontraszt! A szecesszió fiatal, merengő költőnője és a kibontakozó Rákosi-diktatúra könyvégetését apatikusan szemlélő idős hölgy. E visszaemlékezés, melyet Deák-Takács Szilvia jegyzett le s formált írott szöveggé, olyan vonásait rajzolja meg az egykori költőnőnek, melyek által szinte személyes ismerősünkként jelenik meg. A szerkesztők fontosnak tartották a könyvbe beemelni Margócsy József - először 1985-ben megjelent - Az anarcsi Czóbel család iratai című átfogó családtörténeti tanulmányát, mely számos értékes megállapítást tesz a költőnő életmódjára, mentalitására, lelki világára nézve is. A tanulmány első része részletesen beszámol a családi iratok sorsáról. Arról, hogy a költőnő halála után levelei, kéziratai és naplója hogyan s hova kerültek. Azzal szembesül a kutató s az olvasó, hogy a könyveknek, leveleknek, iratoknak is kalandos sorsuk, történetük van. E családi iratok nagyrészt a nyíregyházi levéltárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók. A hagyaték rendezése során az irodalomtörténész elsőrendű feladata az író Czóbel Minka alaposabb megismerése volt. A dolgozat második részében a család anarcsi ágának részletes nemzedéki sorrendjét olvashatja az érdeklődő, többek között a költő bátyjáról, Czóbel Istvánról, valamint Minka barátnőjéről, Büttner Helénről szerezhetünk fontos, érdekes információkat. A tanulmány harmadik része részletesen szólt Czóbelről úgy, hogy őt magát szólaltatja meg. Közli Minka Justh Zsigmondhoz írott levelének részletét, illetve a Szinnyey József számára 1892 februárjában írt életrajzot. Ezekből fontos információkat tudhatunk meg a költőnő művészi elgondolásairól, gondolkodásmódjáról. Álljon itt egy kis részlet az önéletrajzából. Vajon mit tart magáról fontosnak elmondani a harmincas évei derekán járó hölgy? „Családom minden ágában mutatkozott időrőlidőre a szenvedély a művészet s irodalom iránt. Legerősebben dédatyám, Orczy Lőrinczben. Én magam, mióta visszaemlékezem, mindig írtam, többnyire verseket, magyar, német, francia vagy angol nyelven. Később lefordítottam Madách Az ember tragédiáját németre s néhány költeményét Petőfinek angolra. Aztán leírtam mindent, amit éreztem, de azt már magyarul. Sohasem gondoltam, hogy irodalmi termékeimet valaha kiadhassam. Rajongásom a művészetért túl őszinte volt, igényeim az irodalom terén túl nagyok, semhogy a magam verseit nyomtatásra érdemesnek tartottam volna. Természetem megkövetelte az írást, egy benső szükségnek engedtem, ez volt minden.”(34-35.) Margócsy József részletes családfát is mellékel dolgozatához a Czóbel család anarcsi ágáról, azokról a személyekről, akiket tanulmányában is említ. Mercs István, a kötet szerkesztője Czóbel Minka és Henrik Ibsen üzenetváltása címmel írt izgalmas, érdekfeszítő tanulmányt a költő és a norvég drámaíró kapcsolatáról. E kapcsolat bizonyítéka egy Mednyánszky-festmény és a festményt megköszönő Ibsen-levél. Külön értéke a tanulmánynak, hogy első részében a szerző a Czóbel-filológia eredményeiről és a még kutatásra váró feladatokról is beszámol. 86