Pedagógiai Szemle, 1982. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
1982-04-01 / 4. szám
A felvilágosodásról A francia materialista filozófusok pedagógiai nézetei címen írt kismonográfiát (1965), Helvétius és Diderot munkásságát mutatva be. A neohumanizmus és a német idealizmus pedagógiája c. kötete (1971) Herdertől Wilhelm von Humboldton át Goethéig, Kanttól Sahleiermacherig ábrázolta az eszmetörténeti mozgást. Mindkét kötet által kitűnően informált kutató, önállóan ítélő szerző vezeti be a tárgyiba az olvasót. Herbartnak, a köznevelést szinte világszerte mélyen befolyásoló, nagy pedagógiai rendszerezőnek történetiés elméleti és a praktikumot is illető) értékelése évtizedeken át mindenütt konfúziók áldozata volt. Konzervatívok, reform, pedagógusok, s marxisták is, többnyire csak megkonstruált, félreértett Herbart-képeket védtek vagy támadtak.. Időközben több országban megindult egy új, valósabb Herfoart-értékelés kialakítása. Dénes Magda, csaknem hetven évesen, vállalta, hogy e kérdésben a magyar tudomány voksát letegye s azt világosan alátámassza. Herbert pedagógiája című munkájában (1979) tükröződik mindaz, amit munkásságában tisztelünk, amit tőle ösztönzésül kapunk. Mint más írásaiban is — de most explicite — tudományos etikai kötelességnek tartotta „a valóságot eltorzító, helytelen megítélésekr’ leküzdését. Munkáját ezért a teljes és valóságos, az eredeti Herbart-életmű tanulmányozására építette, gondos kritikával mérlegelve a későbbi történeti feldolgozásokat is. Szembeszállt világtekintélyek — így Claparéde — sommásan elítélő véleményeivel, cáfolta a Herbart-követők torzításait és uniformizáló módszertani sematizmusát. Genetikus ábrázolásai, elemzései szintetizálva értékelő, záró fejtegetései — úgy gondolom — tartós érvényűek. Hivatalosan is aktív életének utolsó szakaszában (1960—1967) a Kossuth Könyvkiadó egyik szerkesztőjeként a Marx—Engels összkiadás munkálataiban vett részt. Engels Anti-Dühringjének és A német parasztháború című munkájának fordítói és interpretátori minőségben ő alakította ki végleges magyar nyelvű változatát. Dénes Magda egyéniségét nem feledni, örökségét számon tartani, abból igényességet tanulni, új ösztönzéseket meríteni mélyen átérzendő, szép feladata a hazai neveléstörténet, neveléstudomány munkásainak. Ravasz János 373