Pedagógus Értesítő, 1947 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1947-02-15 / 4. szám

PEDAGÓGUS ÉRTESÍTŐ színházi szemle Újabban színre került darabok: Jegor Builesov és a többiek] (Nemzeti Színház.) Színmű 3 fel­vonásban. Irta : Gorkij Maxim. Rendkívüli író végig feszültség­gel telített darabja, amelyben be­mutatja az orosz középosztályt a cárizmus bukásának időpontjában, 30 évvel ezelőtt. Gorkijnak ez a darabja minden más művénél több­ször kerül színre szerte a világon. Az orosz középosztály áll a prob­lémakör középpontjában. Bu­csov magasabb intellektusával tisztán látja osztálya bukásának tragédiá­ját. Csupa kételkedés, olyan ebben a társaságban, mint egy üldözött vad, aki azonban óriássá nő a sok epigon között. Vitái az egyházi személyekkel, püspökkel és apáca­főnökkel, kíméletlenül leleplezik az evangéliumi magaslatra emelkedni nem tudó egyház nagyon is földön járó törekvéseit. Látja, hogy egész társadalmi rendszerük rossz, kor­hadt, el kell buknia, hogy tisztább, őszintébb társadalmi rend jöjjön helyébe. A menthetetlen, más rák­kal küszködő Bulicsov akkor ismeri meg az új világot, amikor a szaba­don énekelt forradalmi dal, mintegy új világprogram­m megnyilatkozása, kérlelhetetlenül pontot tesz társa­dalmi osztályának reménységeire. A Nemzeti Színház előadása és Major Tamás rendezése méltó a nagy íróhoz. A címszerepben Sonn­­tag Arthur rendkívüli teljesítményt nyújt. Méltó társai Major Tamása püspök, Várady Aranka, a feleség, Ladomerszky Margit, az apátnő, Görbe János, a fiók­ Rasputin sze­repében. Fel kellene sorolnunk a többieket is, akik valamennyien áhítattal állnak az író és az elő­adás szolgálatában. Kétségtelenül erős vizsgája lesz ez a darab a közönségnek. Meg tudja-e érteni teljes elfogulatlan­sággal azokat a kérdéseket, ame­lyeket az író felvet benne? Meg­­érzi-e belőle a nagy társadalmi át­alakulás bekövetkezésének igazi okait, meglátja-e okozóit és egyes kérdések transzponálása nélkül el­fogulatlan és belátó tud-e maradni a felvetett »kényes« kérdésekben? [Hall&mnző vőlegény (Nemzeti Kamara­ Színház,) Ta­mási Áron 3 felvonásos színjátéka. Tiszta irodalom, amelyben sza­badon csapong az író fantáziája. A székely nép életébe ágyazott dara­bot különösen azok fogják élvezni, akik ismerik a székely ember csupa ész, furfangos egyéniségét, nép­szokásait. Tamási Áron darabjai­nak báját nyelvezetén kívül azok meseszerűsége biztosítja. És ha a dolgok és lelkiek mélyére nézünk, ott meg is találjuk az igazságot, amely mindig igaz, emberi igazság. Így azután megértjük mondani­valóinak földöntúli értéknél, bölcs megnyilatkozását. A szereplők közül messze ki­magaslik Bihari Józsefnek, ennek a nagy, magyar színésznek öreg székelylegény alakítása. A szokott gondos előadás főerőisségei még: Uray Tivadar, Gőzön Gyula, Litkey Irén, Balázs Samu, Tompa Sándor, Vízvári Mariska, Olty Magda, Bartos Gyula, Szőke Éva, Ungvári László.­ ­ Váraikra ven­dég) . (Pesti Színház.) Színmű 3 fel­vonásban. Irta: J. B. Priestieg. Prieslegban egesül a költő és a nagy színpadi technikus. Az excentrikus beállítású kérdéseket különösen kedveli, s minthogy a megoldásig vezető út és maga a megoldás is bővelkedik bravúros fordulatokban, a közönség világ­szerte kegyeibe fogadta az angol írót. Új darabjában egy textilmillio­mos családjának kollektív felelős­ségét állítja szembe egy munkás­­leány öngyilkosságával. A bravú­ros nyomozás során megismerjük az angol tőkés társadalmat, kissé talán torzító tükörbe állítva. A darab csattanója, hogy az öngyil­kosság valójában meg sem történt, de a felelősség előli hanyat-homlok menekülés lerántotta a leplet a textiles családtagjainak lelki be­állítottságáról. A rendező, Egri István szigorúan alkalmazkodik az író intencióihoz. Nagy tehetségére vall, hogy mindvégig biztosítja a kapcsolatot az író és a nézők között. A detektív szerepében Somló Ist­ván tökéletes, mint mindig, Leho­­tay Árpád a textilgyáros megsze­mélyesítője, mintha a gyárjából lé­pett volna a színpadra.­ ­ Nemzeti drogéria] (Víg Színházi Színmű 3 felvo­násban. Irta: Zsolt Béla. A kitűnő tollú politikai író a tisztességes, de konzervatív kis­kereskedői osztály tragédiáját raj­zolja meg darabjában. Az alkal­mazkodni nem tudó, saját társa­dalmi helyzetét félremagyarázó kis­kereskedőnek el kell buknia a ke­reskedelem új irányzatának váloga­tást nem ismerő módszerei között. A szereplője — egyik-másika — a mai időkben már papírosszű, azok az igazságok, amelyeket az élet nem szentesített. Az előadás gör­dülékeny. Főerősségei: Mihályi Ernő, Tolnai Klári, Orsolya Erzsi, Keleti László, Pálóczi György. Mimóza­­ (Magyar Színház.) Zenés vígjá­ték 3 felvonásban. írták : Szántó Armand és Szécsén Mihály. Zenéjét szerezte : Csanak Béla. Aligha igé­nyel komolyabb kritikát a darab, amelyen azonban ásítozás veszélye nélkül el lehet szórakozni. Szere­pel benne zárdanövendék-menyasz­­szony, trónkövetelő vőlegény - meg­felelő körítéssel. Mindenesetre ízlé­sesebb darab, mint a »Fekete liliom«, és ez már magában véve is haladás. Urak, költők, gyilkosok (Művész Színház.) Burleszk 3 fel­vonásban. Irta: Gádor Béla. Kevésszámú humoristáink kö­zött Gádor Béla kimagaslik közön­ség- és színpadismeretével. A fő­ként szórakozásra vágyó közönség nem fog csalódni most­ bemutatott darabjában. Az amerikai milliár­dos osztály hígveset­őségét figurázza ki sokszor sziporkázó, ragyogó szel­lemességgel. Ez a réteg szívesen lát asztalánál egy rablógyilkost, aki érdekes, mert »rablógyilkos«, de unalmassá válik és kinézik, mi­kor kitűnik, hogy nem rablógyilkos, hanem csak egy »szimpla« költő. Az előadás jól pereg.­­ Lalu és Beáta] (Belvárosi Színház.) Komédia 3 felvonásban. Irta: Balázs Béla. Az ismert színpadi író az anya­giakkal nem rendelkező feltaláló és a mindent kihasználni kész tőke találkozását szatirizálja. Ebből adódnak a különböző helyzetek, melyek során felvonulnak a — sajnos — kelleténél jobban túl­rajzolt és kiélezett, sokszor papi­­rosítő alakok. Balázs Béla darabjai között van és hisszük, lesz is jobb a most bemutatottnál, melynek főbb szerepeiben Mezey Mária, S­imor Er­zsi, Tapolczay Gyula, Krisztián Fe­­renc és Dénes György jeleskednek­.Okos m­amá] (Fővárosi­­O­pere­te sz­ính­á­z.) Laj­­tay Lajos 3 felv. operettje. Az »Okosmama« címen 16 évvel ezelőtt bemutatott operett — az utóbbi időben a Fővárosi Operettben színre került bárgyúságok után — szinte üdítőleg hat. Végre egy épkézláb operett, melódiadús zenével, kitűnő előadásban, melynek főerőssége: Honthís Hanna, Fodor Endre IS

Next