Nevelők Lapja, 1952 (8. évfolyam, 1-23. szám)
1952-12-17 / 23. szám
A MI MUNKATERVÜNK Eredményes munkát csak előrekidolgozott terv alapján érünk el minden területen. Tervszerű munka nélkül szakszervezeti bizottságunk sem láthatná el feladatát, az ifjúság politikai és erkölcsi nevelésének segítését. Éppen ezért a legnagyobb gonddal igyekeztünk munkatervünket elkészíteni. A tervezéstől a 1 érvig Háromtagú bizottságot alakítottunk a munkaterv vázlatának érkesülésére. Megjelöltük általában a legfontosabb célkitűzéseket, a szakszervezeti bizottság részortfelelősei pedig ismertették saját munkaterületük feladatait, az előforduló problémákat. A bizottság tagjai az ismertetések és saját tapasztalataik alapján összeállították a tervezetet- Ezt a szakszervezeti bizottság ülésén megvitattuk, kiegészítettük, így készült el a munkaterv. Egy-egy példányt küldtünk a pártszervezetnek, a Pedagógus Szakszervezet központjának és a szakszervezeti bizalmiaknak. Fontosnak tartottuk, hogy a bizalmiak ismertessék a tervet csoportjukban. Ezt minden bizalmi meg is valósította: csoportgyűlésen ismertették a munkatervet, megvitatták az egyes részleteket, így került tervünk a taggyűlés elé. A taggyűlésen sokan mondták el észrevételeiket a munkatervvel kapcsolatban. Pl. kifogásolták azt, hogy aránylag kevés feladatot bízunk azokra, akik nem tagjai a szakszervezeti bizottságnak, nem mozgósítjuk eléggé a tagságot a szakszervezeti munkában való részvételre. Az elhangzott bírálatok és a központ észrevételei alapjain készítettük el végleges munkatervünket. A végleges munkaterv A munkaterv tartalmi felépítése a következő: A bevezető részben általánosságban megjelöltük a megoldásra váró feladatokat. Ilyen feladatok: a neveléssel való alaposabb foglalkozás, a nevelőmunka segítése, a szakérettségis hallgatók tanulmányainak segítése, végül a szakszervezeti tagság mozgósítása a szakszervezeti munkában. Munkatervünk második része részleteiben határozza meg a feladatokat. A jogi tér alapszervezetének tagsága munkakörét tekintve két csoportra oszlik: az oktatással foglalkozók csoportjára és az egyéb munkakört ellátó dolgozók (adminisztratív) csoportjára. Szakszervezetünknek más-más módon kell e csoportokba tartozó dolgozókkal foglalkoznia, s ezt a munkatervnél figyelembe vettük. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyek mindkét csoportra egyformán érvényesek, mint pl. a kulturális munka, az üdültetés, stb. Munkatervünk második része tehát ezek szerint három szakaszra oszlik: az oktató személyzet működésével kapcsolatos feladatok; a dékáni hivatal dolgozóinak munkája; és az egyéb feladatok meghatározása. Harmadik részben a munkamódszerekkel foglalkozunk. Az állami szervezeteikkel való kapcsolat elmélyítése, tagdíj beszedés, adminisztratív feladatok ebben a részben szerepelnek. Minden feladatot külön pontban tüntettünk fel, megjelölve a felelőst és a teljesítés határidejét-Munkatervünk elkészítésénél arra törekedtünk, hogy az reális legyen. Figyelembe vettük a kari munkatervet és vigyáztunk arra, hogy a két munkaterv összhangban legyen egymással. Munkatervünk értéke, helyessége, a végrehajtás során válik el. Megvalósítása a szakszervezeti bizottság és a tagság együttes munkájától függ. Ha mind a szakszervezeti bizottság, mind a tagság magáévá teszi a munkatervet és jó munkával törekszik megvalósítására, nem kell attól tartanunk, hogy a munkaterv csak terv marad. Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kari szakszerv, bizottsága. A dolgozók továbbtanulásáért A FELSZABADULÁS UTÁN nyílt első ízben lehetőség arra, hogy dolgozóink esti tanfolyamokon pótolhassák azokat az ismereteket, amelyeket az elmúlt rendszerben nem tudtak megszerezni. Dolgozóink közül mind többen ismerik fel az esti iskolák elvégzésének fontosságát. Nevelőink is igyekeznek ehhez minden segítséget megadni. A XXII. kerület Iskola utcai iskolájában a következőket tettük az esti általános iskolai tanfolyam megszervezéséért. MEGVIZSGÁLTUK, hogy területünkről milyen üzemekbe járnak a dolgozók. Ezután nevelőink felkeresték az üzemeket. Kérésünkre alkalmat adtak arra, hogy értekezleteken személyesen ismertessük a dolgozók iskolájának lényegét, fontosságát, a beiratkozás feltételeit. A gyűléseken megismert dolgozókat azután otthonukban is felkerestük. A jó felvilágosító munkának meg is volt a hatása, többen beiratkoztak a dolgozók esti iskolájára. Nem hanyagoltuk el az otthon dolgozó szülőket sem, bár ezen a területen nem volt elég eredményes a munkánk, közülük aránylag kevesen iratkoztak be. GONDOLTUNK arra is, hogy a beiratkozott tanulók számára megteremtsük a tanulás feltételeit. Értesítést küldtünk üzemükbe és kértük olyan műszakba való beosztásukat, amely lehetővé teszi a tanfolyam rendszeres látogatását. Indítványoztuk, hogy taxikönyvek, tanszerek beszerzésére juttassanak ezeknek a dolgozóknak segélyt. A legtöbb üzem eleget tett kérésünknek, s ezek a dolgozók — látva, hogy az üzemben is jelentőséget tulajdonítanak tanulásuknak — nagyobb kedvvel végzik munkájukat. SZERVEZÉSI MUNKÁNK sikere nem lenne teljes, ha nem segítenénk át a dolgozókat a kezdeti tanulás nehézségein. Korrepetálással sietünk segítségükre, megismertetjük velük a helyes tanulási és jegyzetelési módszereket, tanulócsoportokat szerveztünk. A közösségi szellem kialakítására tanulmányi versenyt indítottunk, most pedig kultúrműsorral egybekötött ismerkedési est rendezését vettük tervbe. A februárban induló új tanfolyam szervezését már most megkezdtük. Az eddiginél jobban bevonjuk munkánkba az MNDSZ-t és a Szülői Munkaközösséget. Mindent elkövetünk azért, hogy szeretettel és támogatással vegyék körül dolgozóink tanulótársaikat. Minden üzembe megküldjük majd a vizsgázott hallgatók névsorát azzal a kéréssel, hogy az üzemi újságokban s faliújságokon népszerűsítsék őket. El kell érnünk, hogy dolgozóink valóban igénybe vegyék azt a tanulási lehetőséget, melyet kormányunk számukra nyújt. Mohácsi Viola tanfolyamvezető A Nevelők Lapja nevelők lapja a Közoktatásügyi Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet lapja. Megjelenik havonként kétszer ,1-én és 16-én Felelős szerkesztő és kiadó: CSETERKI LAJOS Szerkesztőség: Gorkij-fasor al—36. Kiadóhivatal: Budapest, VH. Rákóczin Nyomatott 15.000 példányi 25210004. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Hírek a Nevelők Napjáról A TISZAFÜREDI JÁRÁSBAN november 23-án rendezték meg a járási Nevelők Napját. Nagy János tartott előadást, »A klérus a természettudományok ellen« címmel. Az előadás és vita után a járás nevelői határozatot fogadtak el, amelyből vállalták » klerikális reakció elleni fokozottabb harcot. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Nevelők Napján Bikfalvi elvtárs tartott előadást. Konkrét példákon mutatta meg a Slorthy-rendszer álhazafiságát. Rámutatott annak a fontosságára, hogy elsősorban a pedagógusoknak kell önmagukban kialakítani a szocialista hazaszeretetek hogy példát tudjanak mutatni. Majd részletesen foglalkozott az egyes tantárgyakkal, a haladó hagyományok szerepével a hazafias nevelésben. BÉKÉSCSABÁN igen nagy érdeklődéssel fogadták a nevelők Megyán György igazgató előadását a pályaválasztás kérdéséről. A vita során körülbelül 15 nevelő ismertette agitációs módszerét a továbbtanulás érdekében és így értékes tapasztalatcsere alakult ki. A CEGLÉDI Nevelők Napján Németh Ferenc gimnáziumi tanár tartott előadást .Az ifjúság politikai és erkölcsi nevelése az egyes tantárgyakon belül« címmel. Igen értékes kultúrműsor szórakoztatta itt a nevelőket, akik nagy lelkesedéssel beszéltek később is a Nevelők Napjáról. Különösen a jól sikerült értékes kiállítás ragadta meg figyelmüket. A SIÓFOKI Nevelők Napján nagy segítséget nyújtott Újhelyi Gyula elvtárs gyakorlati és emellett elvi szempontból is magas színvonalú előadása a szocialista hazafiságra való nevelésről. A MARCALI járási Nevelők Napján a nyelvtan tanításával kapcsolatos megbeszélést szerveztek. PÉTEN Karácsony Gyula Népköztársasági Érdeméremmel kitüntetett nevelő tartott előadást »Szemléltetés a történelemtanítás keretén belül« címmel. A hallgatókat valósággal lenyűgözte a sok bemutatott kép, tárgy, térkép. Sok új ötlet született az előadás hatására. A SOPRONI JÁRÁSBAN Kneisf József sopronkövesdi úttörőcsapatvezető az úttörőcsapat munkájával foglalkozott. Az előadás termékeny vitát váltott ki. A soproni járási Nevelők Napján a nevelők 96 százaléka részt vett. A SAJÓSZENTPÉTERI Nevelők Napján is lelkes hangulat alakult ki. Itt 3 előadás meghallgatása közül választhattak a nevelők. Rézműves János felsőzsolcai tanár a tanítási óra felépítéséről tartott előadást. Azori Zoltán alsózsolcai igazgató »Hazafias nevelés egy magyar irodalmi órán keresztül« címmel és Gaál Gyula bécsi nevelő »Szemléltetés szerepe a biológia tanításában« címmel tartott előadást. Az előadásokat sok hozzászólás, majd értékes kultúrműsor követte. A vitában felszólalt a bányász szakszervezet elnöke is. Egy előadás dicsérete jól fűtött, barátságos helyiség várta a tömegelőadásra érkező pedagógusokat a Pedagógus Szakszervezet V. ker. kultúrotthonában. A kultúrotthon igazgatója az érkezőket üdvözlés után azonnal az előadás témájával foglalkozó kiállítástoz kísérte. Szép volt ez a kiállítás. Láthattuk itt a Földalatti Gyorsvasút első útvonalának térképét, grafikonokat ipari termelésünk emelkedéséről, összehasonlítva a Szovjetunió és a kapitalista államok termelésével. Bemutatta a kiállítás a kulturális és szociális beruházások növekedését. Egy szemléletes rajz a szépirodalmi és tankönyvek számának emelkedését és azok árának csökkenését ábrázolta. Láthattuk néhány általános iskolai tanuló dolgozatát az ötéves tervről, iskolai füzeteket, amelyekben a beszélgetési és földrajzóra ilyen tárgyú anyagát jegyezték fel a tanulók. A kiállítás nagy érdeklődést keltett és vitát eredményezett. Lehetőséget adott a módszerek, tapasztalatok átadására. Sok idő azonban nem maradt erre, mert az előadást pontosan megkezdték. Az előadó közvetlen hangon ismertette a szocializmus nagy épít-*kezéseit hazánkban. Talán legérdekesebb része volt az előadásnak a Földalatti Gyorsrast építkezésének ismertetése. Szinte magunk előtt láttuk a széles mozgólépcsőt, a mögöttünk becsukódó önműködő ajtót, de lekötötte figyelmünket az illatai és kazincbarcikai építkezések története, a korszerű bányagépek működésének ismertetése is. A számszerű, összehasonlító szemléletes adatokat jól felhasználhatjuk nevelőmunkánkban. Erre egy-egy példán keresztül pontos átmutatást is adott. Az előadás végig lendületes, érdekes volt. Minden részvevő úgy érezte, hogy ezúttal nagyon sokat tanult, hogy rosszul járt, aki otthon maradt. A helyes pályaválasztás irányítása TANULÓINK helyes pályaválasztása nemcsak ifjúságunk számára jelent fontos feladatot, hanem a pedagógusok számára is. Tanulmányi éveink alatt, a nevelői pályára készülés folyamán erről a kérdésről alig tájékoztattak bennünket, pedig felelősségteljes feladat ez. Különösen azzá válik napjainkban, mert ettől is függ gazdasági terveink sikeres megvalósítása. Ezért hallgattuk kíváncsian és érdeklődéssel Radnai Béla előadását a tanulók helyes pályaválasztásának irányításáról. RADNAIelvtárs érdekesen mutatta meg, hogy mennyivel könynyebb és ugyanakkor mennyivel nehezebb is a helyes pályaválasztás irányítása ma, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Könnyebb, mert a tizennégy éves korig" kötelező iskoláztatás módot ad arra, hogy hoszszabb ideig nevelhessük tanulóinkat, jobban megismerjük képességeit, hajlamaikat s ezek alapján biztosabban irányíthatjuk őket. Nehezebb, mert minden út nyitva áll ma a fiatalok előtt, s a szakmák mindegyikéről nehezebb tájékoztatni a pályaválasztás előtt álló ifjúságot. De mindkét tényező csak egyre serkentheti a nevelőt, segíteni, hogy minden tanítványunk a neki legmegfelelőbb pályát válassza. Szélesítsük érdeklődési körüket, neveljük sokoldalúságra, győzzük meg őket arról, hogy nemcsak egy pályára alkalmasak. ILYEN IRÁNYÍTÁSSAL, tervszerű munkaerőgazdálkodásunkat is nagy mértékben segítjük. Különösen akkor, ha tanítványaink mindegyikével sikerül megértetnünk, hogy a pályaválasztás nemcsak egyéni, hanem közügy is. f-elhívta a figyelmet Radnai elvtárs arra is, hogy nem elég csal a tanulókkal foglalkozni. Ismertessük meg a szülőkkel is azokat a perspektívákat, amelyek gyermekeik előtt állnak. A ELŐADÁS sok gyakorlati példát tartalmazott, és sok értékes hozzászólást váltott ki. Az előadás részvevői értékes tapasztalatokkal gazdagodtak ezen az estén. A Pedagógus Szakszervezet Központi Kultúrotthona nagy segítséget nyújt számunkra azzal, hogy a továbbképzés érdekében előadássorozatot indított. Az előadásokon rendszeresen megvitathatjuk a munkánk során felmerülő nevelési kérdéseket. Pásztor József VI. ker. szakszervezeti bizottság elnöke. A kiskunfélegyházi sportkör jól dolgozik A kiskunfélegyházi sportkörnek kétszáznyolcvankét tagja van. Ez a szám azt mutatja, hogy a sportkör elnöksége megtalálta az utat a szakszervezettel való együttműködéshez és ez a jó együttműködés biztosítéka a tagszervezés sikerének, a példás tagdíjmorálnak, s nem utolsó sorban annak, hogy a sportkör tagjai sporteredményekben is kitűnőek. A sportkör elnöksége és areszortfelelősök jól látják el feladataikat, minden erejükkel a sportoló pedagógusok érdekeit szolgálják, vállalásaikat teljesítik. MHK-tervüket túlteljesítették, az Alapfokú Tornász Csapatbajnokságra az előírt négy csapat helyett nyolc csapattal neveztek be. Ezek a csapatok a felkészülést már megkezdték annak ellenére, hogy felszerelésük hiányos. Röplabda szakosztályuk négy mérkőzést játszott novemberben — mind a négyet megnyerte — az osztályozón túljutva, a megyei bajnokságba került. Kosárlabda csapatuk a megyei bajnokságban második helyen áll. November 23-án a Nevelők Napján, a sportkör háromórás sportműsort adott, szórakoztatta a város és a járás nevelőit. Mészáros István sportköri elnökben és a sportkör többi vezetőjében megvan a lelkesedés: segíteni, előrelendíteni a sportoló nevelés munkáját. Elért eredményeikkel nemcsak Kiskunfélegyházán, hanem az egész országban megbecsülést szereznek a Fáklya Sport Egyesületnek. Ki fizet: Paks vagy Enying ? Nevelő vagyok. Augusztus 1-vel áthelyeztek az enyingi járásból a Tolna megyei paksi járásba. Augusztus 28-án, mivel fizetést nem kaptam, elmentem a paksi pénzügyi osztályra fizetésem ügyében érdeklődni. Eredménytelen út volt. Az idő múlott, fizetést nem kaptam. Október 14-én végre megkaptam az illetményem visszamenőleg, 1300 forint kivételével. Levélben kértem felvilágosítást. Üzenet útján tudtam meg a következőket: a paksi pénzügyi osztály csak augusztus 12-től számfejtette illetményemet. Engem augusztus 1-vel helyeztek át, de az áthelyezési iratot csak 11-én kaptam meg és így 12-én jelentkeztem új állomáshelyemen, a 300 forint a tizenegy napra járó illetményem. Természetesen nem hagytam ennyiben a dolgot. Ismét elmentem Paksra, megmutattam az áthelyezési rendeletet. Október 15-én választ kaptam: abban az esetben tudja kifizetni a paksi pénzügyi osztály a 300 forintot, ha erről a tizenegy napról a megyei tanács oktatási osztálya igazolást ad, írtam a megyei tanácsnak. Válaszuk: a 300 forintot az enyingi járási tanács köteles kifizetni. zíz idő gyorsan telik. November 19. Írtam az enyingi járási tanács pénzügyi osztályának. December 10. Levelemre mai napig sem érkezett válasz. Újabb sürgetés Enyingre. Remélem, hogy mire az évnek vége lesz, addig a 300 forint történetének a végére is pontot tehetünk. Szabó János I. sz. áll. iskola Dunaföldvár. A Fáklya Sport Egyesület Győri területi elnöksége jelenti: A területi versenyen négy női és tíz férfi röplabda csapat vett részt. Eredmények: Női: 1. Győr, 2. Sopron, 3 Celldömölk. — Férfi: I. Győr, 2 Székesfehérvár, 3. Tatabánya. Az alapfokú tornászbajnokságra eddig tizenhárom női és tizenkét férficsapat nevezett be. Az MHK tervelőirányzatot 124 százalékra teljesítettük. Négy sportkör ISB- zászlót és oklevelet kapott