Nevelők Lapja, 1952 (8. évfolyam, 1-23. szám)

1952-12-17 / 23. szám

A MI MUNKATERVÜNK Eredményes munkát csak előre­­kidolgozott terv alapján érünk el minden területen. Tervszerű munka nélkül szakszervezeti bizottságunk sem láthatná el feladatát, az ifjú­ság politikai és erkölcsi nevelésének segítését.­ Éppen ezért a legnagyobb gonddal igyekeztünk m­unkatervün­ket elkészíteni. A tervezéstől a 1 érvig Háromtagú bizottságot alakítot­tunk a munkaterv vázlatának érke­sülésére. Megjelöltük általában a legfontosabb célkitűzéseket, a szak­szervezeti bizottság részortfelel­ősei pedig ismertették saját munkaterü­let­ük feladatait, az előforduló pro­blémákat. A­ bizottság tagjai az ismerteté­sek és saját tapasztalataik alapján összeállították a tervezetet- Ezt a szakszervezeti bizotts­ág ülésén megvitattuk, kiegészítettük, így ké­szült el a munkaterv. Egy-egy pél­dányt küldtünk a pártszervezetnek, a Pedagógus Szakszervezet köz­pontjának és a szakszervezeti bi­zalmiaknak. Fontosnak tartottuk, hogy a bizal­miak ismertessék a tervet csoport­­jukban. Ezt minden bizalmi meg is valósította: csoportgyűlésen is­mertették a munkatervet, megvitat­ták az egyes részleteket, így ke­rült tervünk a taggyűlés elé. A taggyűlésen sokan mondták el észrevételeiket a munkatervvel kap­csolatban. Pl. kifogásolták azt, hogy aránylag kevés feladatot bí­zunk azokra, akik nem tagjai a szakszervezeti bizottságnak, nem mozgósítjuk eléggé a tagságot a szakszervezeti munkában való részvételre. Az elhangzott bírálatok és a központ észrevételei alapjain készítettük el végleges munkater­­vünket. A végleges munkaterv A munkaterv tartalmi felépítése a következő: A bevezető részben általánosságban megjelöltük a meg­oldásra váró feladatokat. Ilyen fel­adatok: a neveléssel­ való alaposabb foglalkozás, a nevelőmunka segí­tése, a szakérettségis hallgatók ta­nulmányainak segítése, végül a szakszervezeti tagság mozgósítása a szakszervezeti munkában. Munkatervü­nk második része részleteiben határozza meg a fel­adatokat. A jogi tér alapszerveze­­tének tagsága munkakörét tekintve két csoportra oszlik: az oktatással foglalkozók csoportjára és az egyéb munkakört ellátó dolgozók (admi­­nisztratív) csoportjára. Szakszerve­zetünknek más-más módon kell e csoportokba tartozó dolgozókkal foglalkoznia, s ezt a munkatervnél figyelembe vettük. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyek mind­két csoportra egyformán érvénye­sek, mint pl. a kulturális munka, az üdültetés, stb. Munkatervünk második része tehát ezek szerint három szakaszra oszlik: az oktató személyzet működésével kapcsola­tos feladatok; a dékáni hivatal dol­gozóina­k munkája; és az egyéb fel­adatok meghatározása. Harmadik részben a munkamódszerekkel foglalkozunk. Az állami szervezeteikkel való kap­csolat elmélyítése, tagdíj beszedés, adminisztratív feladatok ebben a részben szerepelnek. Minden felada­tot külön pontban tüntettünk fel, megjelölve a felelőst és a teljesí­tés határidejét-Munkatervünk elkészítésénél arra törekedtünk, hogy az reális legyen. Figyelembe vettük a kari munkater­­vet és vigyáztunk arra, hogy a két munkaterv összhangban legyen egymással. Munkatervünk értéke, helyessége, a végrehajtás során válik el. Meg­valósítása a szakszervezeti bizott­ság és a tagság együttes munkájá­tól függ. Ha mind a szakszerve­zeti bizottság, mind a tagság ma­gáévá teszi a munkatervet és jó munkával törekszik megvalósítá­sára, nem kell attól tartanunk, hogy a munkaterv csak terv marad. Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kari szakszerv, bizottsága. A dolgozók továbbtanulásáért A FELSZABADULÁS UTÁN nyílt első ízben lehetőség arra, hogy dolgozóink esti tanfolyamokon pótolhassák azokat az ismereteket, amelyeket az elmúlt rendszerben nem tudtak megszerezni. Dolgo­zóink közül mind többen ismerik fel az esti iskolák elvégzésének fontos­ságát. Nevelőink is igyekeznek eh­hez minden segítséget megadni. A XXII. kerület Iskola­ utcai iskolájá­ban a következőket tettük az esti általános iskolai tanfolyam meg­szervezéséért. MEGVIZSGÁLTUK, hogy terüle­tünkről milyen üzemekbe járnak a dolgozók. Ezután nevelőink felke­resték az üzemeket. Kérésünkre al­kalmat adtak arra, hogy értekezle­teken személyesen ismertessük a dolgozók iskolájának lényegét, fon­tosságát, a beiratkozás feltételeit. A gyűléseken megismert dolgozókat azután otthonukban is felkerestük. A jó felvilágosító munkának meg is volt a hatása, többen beiratkoztak a dolgozók esti iskolájára. Nem hanyagoltuk el az otthon dolgozó szülőket sem, bár ezen a területen nem volt elég eredményes a munkánk, közülük aránylag keve­sen iratkoztak be. GONDOLTUNK arra is, hogy a beiratkozott tanulók számára meg­teremtsük a tanulás feltételeit. Ér­tesítést küldtünk üzemükbe és kér­tük olyan műszakba való beosztá­sukat, amely lehetővé teszi a tan­folyam rendszeres látogatá­sát. In­dítványoztuk, hogy taxikönyvek, tanszerek beszerzésére juttassanak ezeknek a dolgozóknak segélyt. A legtöbb üzem eleget tett kérésünk­nek, s ezek a dolgozók — látva, hogy az üzemben is jelentőséget tu­lajdonítanak tanulásuknak — na­gyobb kedvvel végzik munkájukat. SZERVEZÉSI MUNKÁNK sikere nem lenne teljes, ha nem segíte­nénk át a dolgozókat a kezdeti ta­nulás nehézségein. Korrepetálás­sal sietünk segítségükre, megismer­tetjük velük a helyes tanulási és jegyzetelési módszereket, tanulócso­portokat szerveztünk. A közösségi szellem kialakítására tanulmányi versenyt indítottunk, most pedig kultúrműsorral egybekötött ismer­kedési est rendezését vettük tervbe. A februárban induló új tanfolyam szervezését már most megkezdtük. Az eddiginél jobban bevonjuk mun­kánkba az MNDSZ-t és a Szülői Munkaközösséget. Mindent elköve­tünk azért, hogy szeretettel és tá­mogatással vegyék körül dolgo­zóink tanulótársaikat. Minden üzembe megküldjük majd a vizsgá­zott hallgatók névsorát azzal a ké­réssel, hogy az üzemi újságokban s faliújságokon népszerűsítsék őket. El kell érnünk, hogy dolgozóink valóban igénybe vegyék azt a tanu­lási lehetőséget, melyet kormá­nyunk számukra nyújt. Mohácsi Viola tanfolyamvezető A Nevelők Lapja nevelők lapja a Közoktatásügyi Minisztérium és a Pedagógus Szakszervezet lapja. Megjelenik havonként kétszer­ ,­1-én és 16-én Felelős szerkesztő és kiadó: CSETERKI LAJOS Szerkesztőség: Gorkij-fasor al—36. Kiadóhivatal: Budapest, VH­. Rákóczi­n­­ Nyomatott 15.000 példányi 2­5210004. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) Hírek a Nevelők Napjáról A TISZAFÜREDI JÁRÁSBAN november 23-án rendezték meg a járási Nevelők Napját. Nagy János tartott előadást, »A klérus a termé­szettudományok ellen« címmel. Az előadás és vita után a járás neve­lői határozatot fogadtak el, amely­ből vállalták » klerikális reakció elleni fokozottabb harcot. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Ne­velők Napján Bikfalvi elvtárs tar­tott előadást. Konkrét példákon mutatta meg a Slorthy-rendszer ál­­hazafiságát. Rámutatott annak a fontosságára, hogy elsősorban a pedagógusoknak kell önmagukban kialakítani a szocialista hazaszere­tetek hogy példát tudjanak mutatni. Majd részletesen foglalkozott az egyes tantárgyakkal, a haladó ha­gyományok szerepével a hazafias nevelésben. BÉKÉSCSABÁN igen nagy ér­deklődéssel fogadták a nevelők­ Megyán György igazgató előadá­sát a pályaválasztás kérdéséről. A vita során körülbelül 15 nevelő is­mertette agitációs módszerét a to­vábbtanulás érdekében és így érté­kes tapasztalatcsere alakult ki. A CEGLÉDI Nevelők Napján Né­meth Ferenc gimnáziumi tanár tar­tott előadást .Az ifjúság politikai és erkölcsi nevelése az egyes tan­tárgyakon belül«­ címmel. Igen ér­tékes kultúrműsor szórakoztatta itt a nevelőket, akik nagy lelkesedés­sel beszéltek később is a Nevelők Napjáról. Különösen a jól sikerült értékes kiállítás ragadta meg fi­gyelmüket. A SIÓFOKI Nevelők Napján nagy segítséget nyújtott Újhelyi Gyula elvtárs gyakorlati és emellett elvi szempontból is magas színvonalú előadása a szocialista hazafisá­gra való nevelésről.­­ A MARCALI járási Nevelők Nap­ján a nyelvtan tanításával kapcso­latos megbeszélést szerveztek. PÉTEN Karácsony Gyula Nép­köztársasági Érdeméremmel kitün­tetett nevelő tartott előadást »Szem­léltetés a történelemtanítás kere­tén belül« címm­el. A hallgatókat valósággal lenyűgözte a sok bemu­tatott kép, tárgy, térkép. Sok új ötlet született az előadás hatására. A SOPRONI JÁRÁSBAN Kneis­f József sopronkövesdi úttörőcsapat­­vezető az úttörőcsapat munkájával foglalkozott. Az előadás termékeny vitát váltott ki. A soproni járási Nevelők Napján a nevelők 96 szá­zaléka részt vett. A SAJÓSZENTPÉTERI Nevelők Napján is lelkes hangulat alakult ki. Itt 3 előadás meghallgatása kö­zül választhattak a nevelők. Réz­műves János felsőzsolcai tanár a tanítási óra felépítéséről tartott elő­adást. Azori Zoltán alsózsolcai igazgató »Hazafias nevelés egy magyar irodalmi órán keresztül« címmel és Gaál Gyula bécsi nevelő »Szemléltetés szerepe a biológia tanításában« címmel tartott elő­adást. Az előadásokat sok hozzá­szólás, majd értékes kultúrműsor követte. A vitában felszólalt a bá­nyász szakszervezet elnöke is. Egy előadás dicsérete jól fűtött, barátságos helyiség várta a tömegelőadásra érkező pedagógusokat a Peda­gógus Szakszervezet V. ker. kultúrotthoná­­ban. A kultúrotthon igazgatója az érkező­ket üdvözlés után azonnal az előadás té­májával foglalkozó ki­­állítástoz kísérte. Szép volt ez a kiá­llí­­tás. Láthattuk itt a Földalatti Gyorsvasút első útvonalának térké­pét, grafikonokat ipari termelésünk emelkedé­séről, összehasonlítva a Szovjetunió és a ka­pitalista államok ter­melésével. Bemutatta a kiállítás a kulturális és szociális beruházá­sok növekedését. Egy szemléletes rajz a szépirodalmi és tan­könyvek számának emelkedését és azok árának csökkenését áb­rázolta. Láthattuk né­hány általános iskolai tanuló dolgozatát az ötéves tervről, iskolai füzeteket, amelyekben a beszélgetési és föld­rajzóra ilyen tárgyú anyagát jegyezték fel a tanulók. A kiállítás nagy ér­deklődést keltett és vi­tát eredményezett. Le­hetőséget adott a mód­szerek, tapasztalatok átadására. Sok idő azonban nem maradt erre, mert az előadást pontosan­ megkezdték. Az előadó közvetlen hangon ismertette a szocializmus nagy épít-*­kezéseit hazánkban. Talán legérdekesebb része volt az előadás­nak a Földalatti Gyorsrast építkezésé­nek ismertetése. Szinte magunk előtt láttuk a széles mozgólépcsőt, a mögöttünk becsukódó önműködő ajtót, de le­kötötte figyelmünket az illatai és kazincbar­cikai építkezések tör­ténete, a korszerű bá­nyagépek működésének ismertetése is. A szám­szerű, összehasonlító szemléletes adatokat jól felhasználhatjuk nevelőmunkánkban­. Erre egy-egy példán keresztül pontos át­­mutatást is adott. Az előadás végig lendületes, érdekes volt. Minden részvevő úgy érezte, hogy ezút­tal nagyon sokat ta­nult, hogy rosszul járt, aki otthon maradt. A helyes pályaválasztás irányítása TANULÓINK helyes pályaválasz­tása nemcsak ifjúságunk számára jelent fontos feladatot, hanem a pe­dagógusok számára is. Tanulmányi éveink alatt, a nevelői pályára ké­szülés folyamán erről a kérdésről alig tájékoztattak bennünket, pe­dig felelősségteljes feladat ez. Kü­lönösen azzá válik napjainkban, mert ettől is függ gazdasági ter­veink sikeres megvalósítása. Ezért hallgattuk kíváncsian és érdeklő­déssel Radnai Béla előadását a ta­nulók helyes pályaválasztásának irányításáról. RADNAI­­elvtárs érdekesen mu­tatta meg, hogy mennyivel kön­y­­nyebb és ugyanakkor mennyivel ne­hezebb is a helyes pályaválasztás irányítása ma, mint tíz-tizenöt év­vel ezelőtt. Könnyebb, mert a ti­zennégy éves korig" kötelező isko­láztatás módot ad arra, hogy hosz­­szabb ideig nevelhessük tanulóin­kat, jobban megismerjük képessé­gei­t, hajlamaikat s ezek alapján biztosabban irányíthatjuk őket. Ne­hezebb, mert minden út nyitva áll ma a fiatalok előtt, s a szakmák mindegyikéről nehezebb tájékoztatni a pályaválasztás előtt álló ifjúsá­got. De mindkét tényező csak egyre serkentheti a nevelőt, segíteni, hogy minden tanítványunk a neki leg­megfelelőbb pályát válassza. Szé­lesítsük érdeklődési körüket, ne­veljük sokoldalúságra, győzzük meg őket arról, hogy nemcsak egy pályára alkalmasak. ILYEN IRÁNYÍTÁSSAL, terv­szerű munkaerőgazdálkodásunkat is nagy mértékben segítjük. Különö­sen akkor, ha tanítványaink mind­egyikével sikerül megértetnünk, hogy a pályaválasztás nemcsak egyéni, hanem közügy is. f-­elhívta a figyelmet Radnai elv­­társ arra is, hogy nem elég csal­ a tanulókkal foglalkozni. Ismertes­sük meg a szülőkkel is azokat­­ a perspektívákat, amelyek gyer­me­keik előtt állnak. A ELŐADÁS sok gyakorlati pél­dát tartalmazott, és sok értékes hozzászólást váltott ki. Az előadás részvevői értékes tapasztalatokkal gazdagodtak ezen az estén. A Pedagógus Szakszervezet Köz­ponti Kultúrotthona nagy segítsé­get nyújt számunkra azzal, hogy a továbbképzés érdekében előadás­sorozatot indított. Az előadásokon rendszeresen megvitathatjuk a mun­kánk során felmerülő nevelési kér­déseket. Pásztor József VI. ker. szakszervezeti bizottság elnöke. A kiskunfélegyházi sportkör jól dolgozik A kiskunfélegyházi sportkörnek kétszáznyolcvankét tagja van. Ez a szám azt mutatja, hogy a sport­kör elnöksége megtalálta az utat a szakszervezettel való együttműkö­déshez és ez a jó együttműködés biztosítéka a tagszervezés sikeré­nek, a példás tagdíjmorálnak, s nem utolsó sorban annak, hogy a sportkör tagjai sporteredményekben is kitűnőek. A sportkör elnöksége és a­­re­szortfel­elősök jól látják el felada­taikat, minden erejükkel a sportoló pedagógusok érdekeit szolgálják, vállalásaikat teljesítik. MHK-tervüket túlteljesítették, az Alapfokú Tornász Csapatbajnok­ságra az előírt négy csapat helyett nyolc csapattal neveztek be. Ezek a csapatok a felkészülést már meg­kezdték annak ellenére, hogy felsze­relésük hiányos. Röplabda szakosz­tályuk négy mérkőzést játszott no­vemberben — mind a négyet meg­nyerte — az osztályozón túljutva, a megyei bajnokságba került. Kosár­labda csapatuk a megyei bajnok­ságban második helyen áll. No­vember 23-án a Nevelők Napján, a sportkör háromórás sportműsort adott, szórakoztatta a város és a járás nevelőit. Mészáros István sportköri elnök­ben és a sportkör többi vezetőjében megvan a lelkesedés: segíteni, előrelendíteni a sportoló nevelés munkáját. Elért eredményeikkel nemcsak Kiskunfélegyházán, hanem az egész országban megbecsülést szereznek a Fáklya Sport Egyesü­letnek. Ki fizet: Paks vagy Enying ? Nevelő vagyok. Augusztus 1-vel áthelyeztek az enyingi járásból a Tolna megyei paksi járásba. Augusztus 28-án, mivel fizetést nem kap­tam, elmentem a paksi pénzügyi osztályra fizetésem ügyében érdeklődni. Eredménytelen út volt. Az idő múlott, fizetést nem kaptam. Október 14-én végre megkaptam az illetményem visszamenőleg, 1­300 forint kivételével. Levélben kértem felvilágosítást. Üzenet útján tudtam meg a következőket: a paksi pénzügyi osztály csak augusztus 12-től számfej­tette illetményemet. Engem augusztus 1-vel helyeztek át, de az áthelye­zési iratot csak 11-én kaptam meg és így 12-én jelentkeztem új állomás­helyemen, a 300 forint a tizenegy napra járó illetményem. Természete­sen nem hagytam ennyiben a dolgot. Ismét elmentem Paksra, megmu­tattam az áthelyezési rendeletet. Október 15-én választ kaptam: abban az esetben tudja kifizetni a paksi pénzügyi osztály a 300 forintot, ha erről a tizenegy napról a megyei tanács oktatási osztálya igazolást ad, írtam a megyei tanácsnak. Válaszuk: a 300 forintot az enyingi járási tanács köteles kifizetni. zíz idő gyorsan telik. November 19. Írtam az enyingi járási tanács pénzügyi osztályának. December 10. Levelemre mai napig sem érkezett válasz. Újabb sürgetés Enyingre. Remélem, hogy mire az évnek vége lesz, addig a 300 forint törté­netének a végére is pontot tehetünk. Szabó János I. sz. áll. iskola Dunaföldvár. A Fáklya Sport Egyesület Győri területi elnöksége jelenti: A terü­leti versenyen négy női és tíz férfi röplabda csapat vett részt. Eredmé­nyek: Női: 1. Győr, 2. Sopron, 3 Celldömölk. — Férfi: I. Győr, 2 Székesfehérvár, 3. Tatabánya. Az alapfokú tornászbajnokságra eddig tizenhárom női és tizenkét férficsapat nevezett be. Az MHK tervelőirányzatot 124 százalékra teljesítettük. Négy sportkör ISB- zászlót és oklevelet kapott

Next