Pedagógusok Lapja, 1989 (45. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-24 / 6. szám

_ ________________Pedagógusok Lapja__________________________. Nyílt nap az iskolában Nyílt napot rendeztek a kö­zelmúltban az ózdi Hámán Kató Úti Általános Iskolában. Az egész napos rendezvényre meg­hívták a diákok szüleit, s az ér­deklődő felnőtteket. Vendégül lát­ták a város társadalmi, állami szerveinek, gazdálkodó egységei­nek mindazon munkatársait, akik valamilyen módon segítik az iskola munkáját. A peremkerületi iskola har­minctagú nevelőtestülete azzal a szándékkal rendezte meg a nyílt napot, hogy a jövőben az eddi­gieknél is eredményesebben tud­jon együttműködni a szülőkkel. Az iskolába járó alsó- és felső­tagozatos diákok között ugyanis jelentős azoknak a száma, akik halmozottan hátrányos körülmé­nyek között élnek. Mindenekelőtt rajtuk, nekik kíván segíteni a tantestület a nyílt tanórai foglal­kozások megtartásával is. A résztvevők most például azt is megfigyelhették, hogyan viselke­dik, öltözködik, beszél, felel a különféle környezetből érkező gyerek. Gyakran halljuk a szülők azon megjegyzéseit: a tanár nem jól magyaráz, túlzottan szigorú, en­gedékeny, nem ismeri a gyere­keket. Nos, a jogos vagy jogta­lan vádak szembesítésére, az is­kolai munka megismerésére, s még szakmai jellegű konzultáció­ra is lehetőséget adott a nyílt nap, amelyet először, de nem utoljára rendeztek meg. K. M. HETI BUDAPEST címmel — a főváros lapjaként — újabb új­sággal gazdagodtunk. A nagy for­mátumú sajtóorgánum hétről hét­re tükrözni akarja Budapest éle­tét, és hangot óhajt adni polgárai megnyilatkozásának, tájékoztat­va az eredményekről, a tervek­ről, és nyíltan bírálva a hiányos­ságokat, hibákat. A lap egyúttal praktikus célt is szolgál a szín­házak, mozik, valamint a tv és rádió, meg a műholdas közvetí­tések heti műsorainak a közlésé­vel. KAZINCBARCIKÁN hamaro­san megkezdődik egy 25X11 mé­teres fedett uszoda építése. El­készülte után ötezer általános is­kolás diák úszásoktatása válik le­hetővé. KISS ATTILA RAJZA Tetszési nézőpont Minap egy kislánnyal beszélgettem, aki az általános iskola 4. osztályába jár. Nagyon füstölgött március 15-e el­len. Nem értettem bosszankodását, ar­ra ugyanis nem gyanakodhattam, hogy valamilyen balos fertőzés érte — ehhez még túl fiatal. — Miért haragszol te erre a napra? — kérdeztem. — Az ünneppel semmi bajom, hisz most már anyának meg apának sem kell munkába menni ezen a napon. Petőfiékre haragszom ... •­ Hogy-hogy? — csodálkoztam. — Azért, mert annyifelé mentek ezen a napon, olyan nagy programot állítottak össze, és nem gondoltak ar­ra, hogy ezt nekünk mind meg kell tanulnunk. íme, egy felvilágosult mai gyermek öntudatos tiltakozása a „történelem” túlterhelése ellen. — ny — Az első: Hatvanban Az ország első számítógépes szövetkezete Hatvanban, a Szé­chenyi István Szakközépiskolában az elmúlt évben alakult meg. Szintén Hatvanban, a Bajza Gim­náziumban hívták életre az első egészségügyi szövetkezetet. „Olyan bérrrendszer kell, amely mögött bér is van” című cikkünk (III. 101 hatodik bekezdésében a má­sodik mondat — a szövegösszefüggés­ből is érthetően — helyesen így hang­zik: ..Abból indulnak ki, hogy az ok­tatásügy állami feladat, tehát nem függhet a tanácsok helyzetétől az ok­tatásügyben dolgozók bérezése.” ÉRDEKES CIKKET írt dr. Bó­ra Ferenc kaposvári főiskolai ta­nár a Borsodi Művelődés című folyóirat legutóbbi számában. A nevelésre épülő pedagógia né­hány összefüggése című tanul­mányában egyebek között megál­lapítja: „Pedagógiánk akkor lesz igazán eredményes, ha figyelem­be vesszük, hogy a gyerekek és a fiatalok szükséglete a vidámság, a nevetés." TORNATEREM építését kezdik meg a közeljövőben — társadal­mi összefogással — Kurityán­­ban. Az iskolához épülő torna­terem több mint 300 négyzetmé­ter alapterületű lesz, s helyet kap benne öltöző, orvosi szoba is. A tervek szerint a létesítményt 1990. szeptemberében vehetik birtokba a diákok. AZ IDÉN LESZ kétszáz éve annak, hogy a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium előd­je, a nagy múltú piarista gimná­zium császári rendeletre Tokaj­ból Sátoraljaújhelyre költözött. Azóta ugyanott, s a hozzá tartozó kollégium ugyanabban az immár 750 éves kolostorépületben tevé­kenykedik. GYERMEKRAJZ-KIÁLLÍTÁS nyílt Miskolcon, a 101. Számú Szemere Bertalan Ipari Szakmun­kásképző Intézet kollégiumának galériájában. A 7. Számú Általá­nos Iskola tanulóinak rajzait be­mutató tárlat megnyitóján közre­működtek az Egressy Béni Zene­iskola növendékei. BENSŐSÉGES ÜNNEPSÉG ke­retében köszöntötték Tahitótfalu­­ban Homoródi Károlyné Bors Mária tanítónőt kilencvenedik születésnapján. Egykori tanítvá­nyai méltatták tevékenységét, emberségét. Mária néni nevéhez fűződik a Leánykor megalakítá­sa, ahol szabás-varrást, főzést, ké­­zimunkázást tanított. TANÍTÓK SZERVEZŐI — 70 ÉVE *­ kö­sesműd­ban volt 70. évfordulója annak, hogy megalakult a Magyarorszá­gi Tanítók Szakszervezete. A változást kívánó pedagógusok maroknyi cso­portja már ezt megelőzően, 1906-ban szervezkedett e lap körül, amelynek ala­pító szerkesztője az új szakszervezet elnöke lett. Nevüket a vízszintes 1. és 34. sorban rejtettük el. A tanítók mozgalmának más ismert és kevésbé ismert szervezőire a vízszintes 56. és 10., továbbá a függőleges 11. és 14. sorokban em­lékezünk. A megfejtéseket a lap megjelenésétől számított három héten belül kérjük beküldeni a szerkesztőség címére: 1068 Bp., Gorkij fasor 10. VÍZSZINTES: 1. A tanítók harcot folyóirata volt a századelőn. (Zárt he­tük: U. K.) S. Moszat. 13. Zamat. 15. Hóesés. 15. Gyakorlóterep. 18. A fele­ségére — ford. 19. Óriáskígyó. 20. Zú­golódik. 23. Parkféle. 25. Becézett női név. 26. Előidézője valaminek. 29. Vissza: jelenleg. 30. Névelővel: ősi ja­pán foglalkozást űz. 33. Szegény — ős­magyarul. 1*. A vízszintes 1. szám alatti lap szerkesztője, majd az MTSZ első elnöke. (Zárt betűk: O. Y.) 35. Földön kívüli filmcsillag. 36. Kevert kábítószer! 37. Az utóbbi években fel­tűnt magyar színész keresztneve. 38. Penészes szag — összevissza. 39. O. I. 40. Talál. 42. Erős Ágota. 43. Vissza: idegen állatkert. 44. Repülőgépmárka. 46. Igekötő. 48. Japán pénznem. 49.­­ Kábítószeres állapot. 51. Tovatűnik. 54. Idegen férfinév. 55. Néma hal! 56. Az MTSZ egyik első alelnöke volt. 58. Merre van? (Keverve.) 60. Jaj, de ra­vasz — népiesen. 61. Tönkretette — ré­gi kifejezéssel.­ 64. B. T. I. 65. Névelő­vel, könyvkiadó. 67. Vissza, Zola hős­nője. 68. Személyes névmás — ford. 69. Morsehang. 71. A. R. E. 73. Becé­zett női név. 75. Folyó Erdélyben. 77. Vés. 79. Állatlakhely. 80. Az MTSZ el­ső alelnöke volt. (Zárt betűk: T, R, Z. M.) FÜGGŐLEGES. 2. Indulatszó — ösz­­szevissza. 3. Végtag. 4 . Elvakultan lelkesedő. 6. Érzékszerv. 7. Dunántúli város. 8. Római pénz. 9. Mgh-k. 10. L. T. 11. Az MTSZ első titkára. 12. sz. 13. Tejtermék. 14. A vízszintes 1. szám alatti lap későbbi szerkesztője. (Zárt betűk: A. T.) 16. Majdnem egészen spártai rabszolga! 19. B. R. 2. Sír. 22. Tisztálkodik. 24. Lentről felvesz. 27. Kancellár az NSZK-ban. 28. Szappan­márka. 31. G. D. 32. Szónak, késnek egyaránt van. 45. Biztatja. 47. Hiányos történés! 50. A. O. 51. Madár teszi za­vartan, ha megriad! 52. Erről a tájról való. 53. Vissza, az államnak fizet. 54. Skandináv női név. 56. Allűrben van! 57. Indiai eposz hőse. 58. Nem dolgo­zó. 59. Női név. 60. Egyfajta köszönés. 62. Csecsemőhang. 63. Kettőzve: du­nántúli város. 66. Vissza: zokogó. 69. Ironféle. 70. Kártyalap. 72. Helyhatá­rozó. 73. Tiltószó. 74. Szamárhang. 75. Vissza: kiütéses győzelem. 76. T. L. 77. Valamire. 78. Fém. sz. v. A Pedagógusok Lapja 1989. február 10-i számában megjelent keresztrejt­vény helyes megfejtése: Nevelj job­ban! Baránszky Jób László, Ember­­nevelés, Pedagógus Értesítő, Ortutay. A helyes megfejtést beküldők közül 100 forintos könyvutalványt nyert: Duffek Valéria, Budapest; Jantos Ro­zália, Csanádapáca; Liktor Emilné, Ózd: Megyesi Bertalan. Székesfehér­vár; Pallér Mária Magdolna, Moson­magyaróvár. PEDAGÓGUS TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET Alakuljon meg újra! Egy felhívást olvasok. Címzett­jei a megyei pedagógus termé­szetbarát szakosztályok, valamint egyesületek, továbbá minden olyan kolléga, aki kedveli és gya­korolja a turizmust. A lelkes írás arra bíztat, hogy újra meg kell alakítani a Pedagógus Természet­barát Egyesületet. A szervezőbi­zottság nevében Fekete József, a természetjárás legendás szege­di apostola fogalmazta meg a to­­borzó szövegét. Sok-sok régi pedagógus igazol­hatja ma is melengető emlékek­kel, hogy az egykor létezett egye­sület milyen nagy szerepet ját­szott nemcsak a pedagógus, ha­nem az egész magyar turizmus életében. Tanfolyamokat, ország­járó túrákat, izgalmas tájékozó­dási versenyeket és számos pe­dagógust megmozgató találkozó­kat szervezett. Eredményesen mű­ködtek a megyei szervezetei is. A mozgalom összefogásának ha­tékony eszköze volt a havonta megjelenő folyóirat, a Fáklya. És mennyien fáradoztak azért, hogy valóban élő szervezet legyen az egyesület. Példaként csak egy kolléga neve álljon itt, Márkus Andoré, Pest megyei szakfelügye­lőé. Az egyesület — mint annyi más — 1962-ben áldozatául esett a sportmozgalom értelmetlen át­szervezésének. Ám a pedagógus természetjárás nem maradt istá­poló nélkül: szakszervezetünk központi vezetősége lehetőségei szerint és a mozgalmi hagyomá­nyokat követve mindent megtett azért, hogy a pedagógusok termé­szetbarát mozgalma tovább éljen. Ennek támogatására lelkesítette a megyei sportfelelősöket, ennek ér­dekében szervezte a népszerű or­szágos találkozókat. E gondosko­dó munkát máig is — már nyug­díjasként — Bátorfi József, köz­pontunk propaganda-, kulturális és sportosztályának főmunkatár­sa fogja össze. Ám ahhoz, hogy az oktatási dolgozók testi-lelki egészsége, va­lamint színvonalas, korszerű munkája szempontjából nélkülöz­hetetlen természetbarátság és at­tól elválaszthatatlan honismeret még szélesebb körben terjedjen, a kollégák minden nemzedékét át­hatva, föltétlenül szükség lenne a régi PTE hagyományaira épülő, új Pedagógus Természetbarát Egyesület megalakulására. Bizo­nyára sokan vannak, akik egyet­értenek ennek az igénynek a megvalósulásával. A felhívás azt kéri, hogy ennek a meggyőződé­süknek nyilatkozatban is hangot adjanak. Egyúttal arra is bíztat­ja a pedagógus természetbaráto­kat a levél, hogy írják meg el­gondolásaikat a szervezeti sza­bályzatról, a munkatervről, a programról, mégpedig Fekete Jó­zsef címére (Szeged, József A. sugárút 69. A I. 6. — 6723). Remélhetően — gondos előké­szítés eredményeként — a június végén megrendezendő veszprémi találkozón sor kerülhet az egye­sület megalakulására és a veze­tőség megválasztására. —i —s SEGÉDANYAGOT készített a Biblia tanításához a Szabolcs- Szatmár Megyei Pedagógiai In­tézet. A szakmai segédanyag 86 darab színes diát, és a Biblia ke­letkezésének körülményeit bemu­tató, gondolatait elemző, a dia­képekhez kapcsolódó szövegköny­vet tartalmaz. A SZENDRŐI Pedagógusga­lériában Majercsik János festő alkotásaiból nyílt kiállítás a kö­zelmúltban. EREDMÉNYESEN tevékeny­kednek a Heves megyei iskola­­szövetkezetek. Az áfész kereté­ben működők forgalma 1988 első félévében 5 millió 900 ezer forint volt. A nyolc Heves megyei isko­lai takarékszövetkezet múlt fél­évi betétállománya 1 millió 100 ezer forint volt. HÚSVÉTI PASSIÓ címmel nyílt kiállítás a hónap elején a Néprajzi Múzeumban. A MISKOLCI Fazekas Utcai Általános Iskolában folyó magas szintű zenei képzést példázza az a tény, hogy a napokban megje­lent a nyolcadik hanglemez, amelyen az iskola tanulói szere­pelnek. GYÓGYPEDAGÓGUS-KÉP­ZÉS gondolatával foglalkoznak Miskolcon. Az északi nagy ipar­városban a műszaki felsőoktatás mellett mindinkább kiteljesedik a humán jellegű felsőoktatás is. Jelenleg már gyógytornászokat, jogászokat és közgazdászokat is képeznek Miskolcon. KIÁLLÍTÁST rendezett a re­pülés világából a kazincbarcikai 105. Számú Lékai János Szak­munkásképző Intézet és Szakkö­zépiskola repülés baráti köre, Rosza Pál tanár vezetésével. Ko­­lozsi András nevelőtanár egy F14-es Tomcat vadászgép kicsi­nyített mását készítette el, több mint ötven átlátszó műanyag vo­nalzóból. Ezt a szép munkát is közszemlére tették. IMMÁRON ÖT ÉVE nem kény­szerülnek képesítés nélküli neve­lőt alkalmazni a leninvárosi 2. számú általános iskolában. Tíz esztendő mérlege Megalakulásának 10. évforduló­ja alkalmából Budapesten, a TIT Bocskai úti Természettudományi Stúdiójában került sor az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Magyar Nemzeti Bizottsága ün­nepi ülésére. Dr. Viktor András elnöki kö­szöntője után dr. Kontra György professzor emlékezett vissza a hazai környezetvédelem elmúlt évtizedeinek eredményeire és gondjaira, valamint a bizottság 10 éves tevékenységére — külön hangsúlyozva a szemléletformá­lás fontosságát. A vitában — a téma interdiszciplináris jellegé­ből adódóan — pedagógusok, or­vosok, jogászok, műszaki szak­emberek fejtették ki nézeteiket a bizottság eddigi és elkövetke­ző tevékenységéről. SPORT A Pedagógusok Szakszervezete bu­dapesti bizottsága február végén ren­dezte meg a budapesti asztalitenisz­bajnokságot. Eredmények Nők: 1. Kristóf Csabáné (BME), 2. Kellner Zsuzsa (XI. ker.), 3. dr. Czencz Mária (BME). Férfiak: 1. dr. Balogh Vilmos (BME), 2. Takács László (KMF), 3. Takács Attila (KMF). Páros: 1. Kellner Zsuzsa—Soós Pé­ter (XI. kerület), 2. Takács László— Takács Attila (KMF), 3. dr. Czencz Mária—Kristóf Csabáné (BME). Pedagógusok Lapja a Pedagógusok Szakszervezetének lapja Megjelenik havonta kétszer Főszerkesztő: Deregán Gábor Szerkesztőség: 1068 Budapest VI., Gorkij fasor 10. Telefon: 228-464, 228-454 Levélcím: 1417 Budapest, postafiók: 11. Kiadja és terjeszti: a Népszava Kiadó Vállalat 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 224-810 Levélcím: 1964 Bp. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő vezérigazgató Athenaeum Nyomda, 89.0459. Budapest Nyloprint magasnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Index: 26651 Válaszolunk levélíróinknak L. Zs. olvasónk írja: Műsza­ki tanár képesítéssel rendelke­zem. Munkáltatómmal 1987-ben tanulmányi szerződést kötöt­tem, melyben vállaltam az egyetemen kiegészítő szak el­végzését. Ez év nyarán szer­zem meg a diplomámat, s et­től az időponttól számított két évig kellene jelenlegi iskolám­ban dolgozni. Szeretnék azon­ban munkahelyet változtatni. Két kérdésem van: munka­helyváltoztatás esetén kötelez­­hetnek-e a tanulmányi szabad­ság időtartamára járó átlagke­reset megtérítésére is, mivel én tanévenként csak 10 munkana­pot kaptam, illetve kapok. A másik: átvállalhatja-e az új munkáltatóm a tanulmányi szerződés megszegése miatti tartozásom megfizetését? A tovább tanuló dolgozók ked­vezményeiről szóló, a 18/1986. (XII. 17.) ÁBMH számú rendel­kezéssel módosított 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 10. §-a szerint a dolgozót a tanul­mányi munkaidő-kedvezmények időtartamára akkor illeti meg az átlagkeresete, ha őt a munkálta­tó kötelezte a végzettség meg­szerzésére, vagy vele tanulmányi szerződést kötött. Ez az előírás azokra a továbbtanulókra vonat­kozik, akik tanumányaikat 1987. január 1. napja után kezdték. Változatlanul hatályban ma­radt a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 8. §-a (1) bekez­désének az az előírása, mely sze­rint a jogszabály alapján köte­lezően járó tanulmányi kedvez­mények biztosítására tanulmányi szerződés nem köthető. A tan­évenkénti 10 munkanap tanulmá­nyi szabadságra járó átlagkereset azonban — olvasónk esetében — nem ilyen kötelező juttatás. A fenti ÁBMH-rendelkezés 12. §-a szerint ugyanis azoknak a to­vább tanuló dolgozóknak, akik már rendelkeznek felsőfokú vég­zettséggel, csökkentett mértékű, vagyis évi 10 munkanap tanul­mányi szabadság jár. Ezt a sza­badságot a munkáltatónak min­den esetben meg kell adni, de át­lagkeresetre olvasónkat e napok­ra is a tanulmányi szerződés jo­gosítja, enélkül ezeket a napokét fizetés nélkül kapta volna meg. Csak a teljesség kedvéért jegyez­zük meg, hogy a második vagy a további felső­fokú diploma meg­szerzéséért tovább tanulóknak jár még — tanulmányaik folyamán — összesen 20 munkanap a szak­­dolgozat elkészítésére és az ál­lamvizsgára. Átlagkereset azon­ban ezekre a napokra is csak ak­kor jár, ha a dolgozót a mun­káltató kötelezte a továbbtanu­lásra, vagy vele tanulmányi szer­ződést kötött. Amennyiben olvasónk nem töl­ti le a, vállalt két évet jelenlegi munkahelyén, úgy a­ tanévenkénti 10-10 napos tanulmányi szabad­ság címén felvett átlagkeresetet is jogosan téríttetnék meg vele. A második kérdésre a választ a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 8. §-ának (3) bekezdése adja meg, mely kifejezetten meg­tiltja, hogy a tanulmányi szerző­dés megszegése következtében a dolgozó által visszatérítendő ösz­­szeget elengedjék vagy e tarto­zását más munkáltató átvállalja. Iskolánk egy dolgozója köz­lekedési balesetet szenvedett, lába két helyen is eltörött. A baleset akkor érte, amikor reg­gel lakásáról az iskolába tar­tott — írja B. L. általános is­kolai igazgató. - Kérdésem az, hogy ez a baleset üzemi bal­esetnek tekintendő-e, s ha igen, felel-e ezért az iskola, mint munkáltató. A társadalombiztosítási jogsza­bályok szerint üzemi (foglalkozá­si) baleset az, amely a dolgozót munkája közben vagy azzal ösz­­szefüggésben éri, továbbá amit a munkába menet vagy onnan jö­vet elszenvedett. Ez utóbbiak az úgynevezett „üzemi útibalesetek” Ezeknél azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó a munkahelyére menet vagy onnan hazatérőben a legrö­videbb utat választotta-e, illetve azt indokolatlan kitérőkkel nem szakította-e meg. Nem számít ilyen kitérőnek, ha például a dol­gozó napi bevásárlását végzi vagy­ gyermekét óvodába, bölcső­débe viszi, hozza. A munkáltatónak az úti­balese­­tekről is fel kell venni a balese­ti jegyzőkönyvet, de felelőssége ezekre nem terjed ki. Ilyenkor ugyanis a dolgozó a baleset kö­vetkeztében keletkezett kárának (pld. a táppénz és a kereset kö­zötti különbözet, dologi kár, ápo­lási költség) megtérítését a mun­káltatótól nem igényelheti. A baleseti jegyzőkönyv felvétele és az illetékes szervekhez történő továbbítása azért elengedhetetlen követelmény, mert a társadalom­­biztosítási ellátások szempontjá­ból az üzemi útibalesetek ugyan­olyan elbírálásban részesülnek, mint a munkahelyi balesetek. A sérültnek az előzetes biztosítási időtől függetlenül jár a táppénz, mégpedig időbeli korlátozás nél­kül, tehát addig, amíg az ebből származó keresőképtelensége fennáll. Mértéke: a figyelembe vett átlagkereset száz százaléka. Ha a sérültnek a baleset kö­vetkeztében a munkaképessége tizenöt százalékot meghaladó mér­tékben csökkent, részére balese­ti járadékot állapítanak meg. Ez a járadék — ha a munkaképes­ség-csökkenés a huszonöt száza­lékot nem haladja meg — leg­feljebb két évig, ha pedig 25 szá­zaléknál magasabb mértékű, ak­kor mindaddig jár, míg az egész­ségi állapot ilyen fokú romlása fennáll. Ha a sérült a baleset kö­vetkeztében mu­nkaképességét hatvanhét százalékban elveszítet­te és emiatt rendszeresen nem dolgozik, vagy ha dolgozik is, a keresete lényegesen alacsonyabb a balesete előtti kereseténél, ak­kor baleseti rokkantsági nyugdí­jat igényelhet. A Munka Törvénykönyve vég­rehajtási rendelete (Mt. V.) 22. §-ának értelmében a munkáltató nem mondhatja fel az üzemi bal­esetet szenvedett dolgozó mun­kaviszonyát mindaddig, amíg az ebből származó munkaképtelen­ség fennáll, tehát ilyenkor a fel­mondási tilalom a keresőképte­lenség első napjától számított egy év eltelte után is fennáll. Ha a dolgozó igényt szerzett baleseti rokkantsági nyugdíjra, a felmon­dási tilalom már nem védi, de a Munka Törvénykönyve 19. §-a szerint a munkáltató köteles új­ból alkalmazni azt a munkaké­pessé vált dolgozót, aki nála üze­mi balesetet szenvedett és rok­kantsági nyugdíjára tekintettel a munkaviszonya korábban meg­szűnt. Dr. Simon Zsuzsa SAKK Mindkét feladvány követelménye: matt 2 lépésben (circe). Elemzésüket (a kulcslépésen kívül a circés változatok feltüntetésével) a lap 1207. SZ. FELADVÁNY I. I. ANTYIPIN (Krasznodar — SU) kézhezvételétől számított 15 napon be­lül kell beküldeni Siklósi Pál címére: Baja, Jobbágy u. 1. — 6503. A direkt kettesek kedvelőinek most J. Haring (Den Haag — NL) feladvá­nyával kedveskedünk: Kb3, Ve7, Bc4, Bdl, Fe8, Hb5, He2, c2, c3, f3, f7, g4. (12) — Kd5, Bd2, Bh4, Fb8, Fh5, Ha8, Hg2, b7, d4, d6, f5. (11) A január 20-i rovatunkban közölt feladványok elemzése: 1199. sz. (Haring): 1. Kg6, fenyeget 2. Fh5. — A változatok: 1. — bxaS (Hgl)t 2. Fe6, 1. — bxc5 (Fdl)t 2. Bd6, 1. — Fxe4 (Ge2)t 2. Ff5. (Három sötét ellensakk.) 1. — Bxc5 (Fel) 2. Bd4, 1. — Fxc5 (Fel) 2. Bc2. (Grimshaw­) — A d­-re kerülő világos futár azonban egy sorozat mellékmegoldást okoz: 1. Bd6 (Bd7, Bd8) fenyeget 2. Fe3! és 2. Bf6 (Bf7, Bxf8), illetve 1. Bd3 (Bxf2) fenyeget 2. Fe3! és 2. Fg bárhova lép. Az 1200. sz. (Szebényi) feladvánnyal kapcsolatban feltettük a kérdést a festőinknek, hogy vajon mi vezette a szerzőt arra, hogy ezt a művét Siklósi Pálnak ajánlja. Benedek Attila rövi­den így válaszolt: Siklósi-téma. Bizonyára nem merült még feledés­be, hogy ezt a témaversenyünket Kiss János nemzetközi mesterünknek a Siklósi-témaversenyen elismeréssel értékelt feladványának példaként tör­ténő bemutatásával írtuk ki. A téma kiírója azonban a bírói jelentésében megjegyezte, hogy a Kiss-feladvány volt az egyetlen a kiemelt feladvá­nyok közül, amely csak két témalé­pést mutatott be. Szebényi Tamás 1200. sz. feladványa megvalósította a circe típusú kétlépé­­ses feladványok osztályában is a há­rom Siklósi-témalépést bemutató fel­adványt. Külön érdekessége, hogy mindegyik témalépésben a lekötött báb feloldását ütés révén valósítja meg. Ezt a lehetőséget az eredeti té­maversenyben Tafferner József és Géczi Dénes szerzők mutatták be. A feladvány megoldása: 1. HxfS (Gf7) 2. Hf2 fenyegetéssel. A circés változatok: 1. — Bxf5 (Bhl)­ 2. Fxf5, 1. — Hxf5 (Bhl) 2. Vxh5. (A kulcslé­péssel együtt ezek a változatok adják a három Siklósi-téma lépést.) Circés változat még: 1. — Hg4 2. Bff3. A megfejtési létraverseny rovat­győztese Somogyi Imre (Budapest) 193 ponttal, 1208. SZ. FELADVÁNY SZEBÉNYI TAMÁS (Budapest)

Next