Pedagógusok Lapja, 2013 (69. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-10 / 10. szám

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE . www.pedagogusok.hu .Tel./fax: 322-2249 Bűnbakkeresésben jók vagyunk A nyugdíjas oktatáskutató megtalálta - s a Facebookon ki is hir­dette ki a felelős a pedagógusok sanyarú sorsáért. Nem a peda­gógusokat hibáztatja, akik közül sokan, nagyon sokan tapsoltak örömükben, amikor a Fidesz-parlament a hatalomátvétel után néhány nappal eltörölte a buktatás tilalmát, a szöveges értékelést. Nem a pedagógusokat hibáztatja, akik közül sokan, nagyon sokan akkor is tapsoltak örömükben, amikor a Fidesz-parlament leszállí­totta a tankötelezettséget 16 éves korra, amikor megengedte a tanköteles tanulók kizárását - akár az első évfolyamon - az iskolá­ból, amikor megemelte a tanulók tanóráinak a számát, amikor megvonta a szülői, a tanulói érdek-képviseleti szervek érdemi bele­szólási jogát az iskolai ügyekbe, amikor megszüntette az önkor­mányzatok iskolaalapítási és -fenntartási jogát. Nem, a nyugdíjas oktatáskutató - és nem egyedül ő - annak a szakszervezetnek az elnökét vádolja a pedagógustársadalom elárulásával, aki az akkor még közoktatási törvény első szakmai anyagának megjelenése óta következetesen felhívta mindenki figyelmét a szövegben elrejtett ellentmondásokra, a hatástanulmányok hiányára, a várható több­letköltségekre és azok várható következményeire. A nagy nyilvá­nossághoz is eljuttatott figyelmeztetések nem találtak meghallga­tásra. A szakma, a szülők, a társadalom túlnyomó többsége, a sajtó képviselői nem akarták megérteni, miért rossz, miért elfogadhatat­lan az oktatás államosítása. Szinte egyedül maradt azzal a vélemé­nyével, hogy az állam nem lehet alkalmas egy ilyen rendszer működtetésére, s hogy az államosítás nem megoldja, hanem to­vább rontja a legrosszabb helyzetben lévő családok iskoláztatási esélyeit. A Fidesz-bérencnek kinevezett elnök négyszer - leg­utoljára május 1-jén - próbálta meg utcára vinni azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak a közoktatás és az önkormányzati rend­szer szétveréséről. A részvevők még a legsikeresebb megmoz­duláson is alig tömték be az államtitkárságra lefokozott oktatási ügyeket (félre)kezelő szervezet előtti utcát. Hol voltak azok, akik most azt kérdezik, mit tesz a szakszervezet annak megakadályo­zására, hogy beteljesedjen az a törvény, amely hivatallá minősítette az iskolát, megfosztva minden szakmai önállóságától, a munkáltatói jogok gyakorlásától, saját költségvetésétől? A törvény megszüle­tését nem lehetett megállítani, s ebben szerepe van mindenkinek, aki jól érezte magát a bizakodó-közöny és-értetlenkedő szerepben. A pedagógus és a kibic most szerepet vált, bűnbakot keres és talál. Saját magába nem néz. Saját magától nem kérdezi: tettem-e vala­mit, nem kellett volna még többet tennem? Mi is a szakszervezeti elnök bűne? A bűne az, hogy a Peda­gógus Sztrájkbizottság tagjaként tárgyalóasztalhoz kényszerítette a kormányt. A tárgyalások eredményeképpen megállapodás szüle­tett, amelyet - ellentétben a tárgyaláson végig jelen lévő, a szöve­gezésben aktívan közreműködő, majd az utolsó pillanatban a tár­gyalóasztaltól felálló másik szakszervezet elnökével - két további elnöktárásával együtt aláírt. Nem csak aláírt, hanem következete­sen harcolt az abban foglaltak végrehajtásáért. Senki nem tud választ adni arra kérdésre, hogy a megállapodás nélkül bevezette volna-e a Fidesz - eredeti szándéka szerint - az új munkarendet, akkor is, ha egyetlen fillér sem jut a jelentős többletmunkáért a pedagógusoknak. Senki nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy megállapodás hiányában - heti 22 óra tanítási idő helyett - hány tanóra alapulvételével számolták volna ki a finanszírozott állás­helyeket. Kétóránként tízezer pedagógus-álláshely válik feles­legessé. Senki nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy megálla­podás hiányában bezárták volna-e az eredeti tervek szerint párhu­zamos osztályok nélkül működő, közel 600 általános iskolát. A mi lett volna, ha.... kérdéssel értelmetlen, a tényekkel viszont kell foglalkozni. A megállapodás alapján sikerült kierőszakolni, hogy a kormány rendeletben rögzítse, milyen egyéb foglalkozást rendelhet el a munkáltató a tanórák mellett, mikor rendelhet el a munkáltató eseti helyettesítést a 26 óra felett, milyen feladatok ellátására kötelezhető a pedagógus az iskolai benntartózkodás ideje alatt, milyen eljárás szerint folyik a minősítés, és milyen követelményekre épül. Tény az is, hogy az új díjazási rendszert kiterjesztették a pedagógiai intézetekben, a szakszolgálatokban, a nevelési tanács­adókban, a logopédiai intézetekben, a gyermekvédelmi intézmé­nyekben foglalkoztatott szakemberekre is. Tény az is, hogy a kollek­tív szerződés tartalmában még nem sikerült megállapodni. Köpködés és bűnbakkeresés helyett arra kellene választ adnia mindenkinek - aki felébredt attól, hogy nemcsak a tanulónak, ha­nem neki is rossz az iskolában - mit kellene tenni azért, hogy a helyzet megváltozzon? Az biztos, hogy a legrosszabb válasz erre a kérdésre az, hogy kilépek a szakszervezetből. Éppen ellenkezőleg, most kellene mindenkinek összefognia. A szakszervezet, az a tagság. A tagság tud cselekedni. A szakszervezet nem az elnök. Az elnök nem magányos harcos. Az elnök azt teheti, amire a tagság felhatalmazza. Az elnök akkor tud eredményesen fellépni, ha sokan vannak azok, akik követik. Erre a tanévre sikerült megmenteni közel 600 iskolát, sikerült megmenteni több tízezer pedagógus munkahelyét. Erre a tanévre! Ahhoz, hogy jövőre se záródjanak be az iskolakapuk, ahhoz, hogy a pedagógusok biztosak lehessenek abban, hogy a következő tan­években is lesz munkájuk, nem elég bűnbakot keresni és találni. Ehhez összefogásra és kormányváltásra van szükség! Szüdi János (A cikk 2013. október 2-án megjelent a Népszavában) KÜRT: újabb elismerés A Hungarikum Bizottság döntése alapján a „KÜRT Adatmentés" Magyarország legjelentősebb értékei közé tartozik, és így bekerült a Magyar Értéktárba. A szeptember végén közzétett listába egyet­len szellemi, műszaki megoldásként választották be a KÜRT egye­dülálló know-how-ját, ez újabb elismerése a világhírű magyar szür­keállománynak. Az adatmentési technológiát Kürti János szaba­dalma alapján a KÜRT csapata fejlesztette tovább, és tette világhí­rűvé. Részben az adatmentés tapasztalataira alapozva a KÜRT a 90- es években az elsők között jelentkezett IT biztonsági és információ­biztonsági megoldásokkal Magyarországon. Az adatmentéshez hasonlóan ezen a területen is vezető szerepet tölt be. OLVASD, ÉS ADD TOVÁBB! A Pedagógusok Lapja évi előfizetési díja 5 százalék áfával 4500 forint. Az intézmények banki átutalással (számlaszám: 11707024- 20100456) fizethetnek elő, az egyéni érdeklődőknek csekket pos­tázunk. Az egész oldalas hirdetés (A/4-es formában, fekete-fehérben) 120 000 forint, a féloldalas 60 000, a negyedoldalas 30 000 forint. Az apróhirdetés szavanként 60 forint. Minden egyes díjtételt 27 százalékos áfa terhel. A hirdetések beküldésének határideje: a megjelenési hónap 3. napja._____________________________________ PEDAGÓGUSOK LAPJA Az OKÉT tevékenységében részt vevő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hivatalos hírlapja és hírlevele Főszerkesztő: Millei Ilona Technikai szerkesztő: Márfiné Béczi Erika Szerkesztőség: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. Telefon/fax: 322-8464 Levélcím: 1417 Budapest, Postafiók 11 Kiadja: a Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodája 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. Központi telefon: 322-8453 Felelős kiadó: Galló Istvánné elnök Internet: www.pedagogusok.hu; E-mail: pedlap@pedagogusok.hu Terjeszti: a Pedagógusok Szakszervezete. Évi előfizetési díj: 4500 Ft Index: 26651 ISSN 0133-2260

Next