Pedagógusok Lapja, 2015 (71. évfolyam, 1-12. szám)

2015-10-10 / 10. szám

LXXI. ÉVFOLYAM A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE HÍRLAPJA ÉS HÍRLEVELE - 2015. OKTÓBER 10.­­ ALAPÍTVA, 1945-BEN IN MEMÓRIÁM GÖNCZ ÁRPÁD Életének 94. évében, október 6-án családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke. Göncz Árpádot 25 éve, 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése alapján válasz­totta a parlament augusztusban öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották. Államfőként törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Egy alkalommal ő maga kezdeményezett törvényt, indítványozta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa. Göncz Árpád életében több kitüntetésben részesült, sok rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város díszpolgárává. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar embernek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. 2012-ben, 90. születésnapja alkalmával gyermekei elhatározták a Göncz Árpád Alapítvány létrehozását az író-műfordító-politikus életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére. A volt államfő halálát az ülésteremben az elnöklő Hiller István jelentette be, aki azt mondta róla: „Már életében legenda volt." Az Országgyűlésben néma felállással emlékeztek az elhunytra a hon­atyák. Igen, Göncz Árpád már életében legenda volt. Erre életútja, embersége, tisztessége predeszti­nálta. Budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10-én. A Pázmány Péter Tudomány­­egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1944-ben. Még ebben az évben behívták katoná­nak, de Németországba vezényelt egységétől megszökött. Részt vett a magyarországi fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban harcolt. A világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP), előbb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék című lap felelős szerkesztője lett. Dolgozott a párt paramenti csoportja mellett, valamint a párt főtitkára, Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP 1947-48-as szétbomlasztását követően csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült el­helyezkednie. 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, de diplomát nem szerezhetett, mert 1956-ban eltávolították az egyetemről amiatt, hogy a Parasztszövetség tagjaként részt vett a forradalomban. (Az agrártudományi egyetemet később sem volt módja befejezni.) Az 1956. novem­ber 4-ei szovjet intervenció után szerepet vállalt a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában. 1957-ben a Bibó-per másod­rendű vádlottja volt. Bár az ügyész életfogytiglani börtönt kért a bíró halálos ítéletet akart kiszabni rá. Csak évtizedekkel később derült ki, hogy India moszkvai nagykövetsége járt közben a vádlottak érde­kében, de az utolsó pillanatban született felső szintű döntést csak az ügyész kapta kézhez. Göncz Ár­pád - ahogy 2001-ben elmondta -„végre nyugodtan alhatott", az életfogytiglani börtönnel kapcso­latban pedig abban bízott, hogy 67 évet kell csak letöltenie, mert Kelet-Európában addig él egy poli­tikai rendszer. A börtönben megtanult angolul, így amikor 1963-ban - Bibó Istvánnal együtt - am­nesztiával szabadult, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett. 1964-től a Talaj­javító Vállalat munkatársaként, 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékeny­kedett. Olyan drámák fűződnek nevéhez, mint a Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia. Samsok cím­mel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásá­ért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ül­tette át magyarra. A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálóza­tának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989-ben az írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. Halálával még szomorúbb nap lett október 6. I.­­­cu V TARTALOMBÓL Pénzt hozott a sztrájkbizottság! megállapodás Több mint 550 millió forintot fizettek ki a nevelő-oktató munkát segítőknek és technikai dolgozóknak a pedagógusok sztrájkbizottsága és az Emmi megállapo­dása alapján. Tanárfigyelő PÖCS-ök A pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez, vagyis a tanfelügyelethez kapcsolódva bevezetik az intézményi önértékelést is, amelynek célja a kiemelkedő, illetve a fejleszthető területek meghatározása. Meghökkentő PISA-teszteredmények Magyarországon évek óta folyamatosan romlik a diákok teljesítménye a szö­vegértésteszteken, a 2014-es felmérések alapján már a diákok 20 százaléka te­kinthető funkcionális analfabétának. Kísérő nélküli kiskorúak Foton Ha egy gyermek felnőtt kísérő nélkül érkezik hazánkba, és úgy nyilatkozik a határon az idegenrendészeti eljárás keretében, hogy ő menedékjogot sze­retne kérni Magyarországon, akkor maradhat az országban addig, amíg kérelmét el nem bírálják. A PSZ a pedagógusok társadalmi megbecsüléséről A PSZ követeli, hogy az érdekképviseleti szervezetek bevonásával - az elmúlt 25 év tapasztalatainak átfogó és érdemi áttekintésével - készüljön koncepció egy új oktatási rendszer létrehozására. Óvodapedagógusok tiltakozása Az egész rendszer túlszabályozott, sérti a pedagógusok személyiségi jogait. A szülői kérdőívek 80 százaléka olyan kérdéseket tartalmaz, melyekben a szülő nem kom­petens - ez a pedagóguskollégák által kitöltendő kérdőívekről is elmondható. (Vissza­húzós informatikaoktatás? A 2008-as kerettanterv jó óraszámfelté­teleket biztosított az iskolákban, amit a 2012-es NAT előírásai ellenére meg­nyirbált, eltörölte az alsó tagozaton és a 11-12. évfolyamokon az informatikaórá­kat. A_ iaivrr­.LIZ.SZ.: V az MK­ szakkepzési Kollégiuma egymnmulioane A szakiskolából alakuló szakközépiskolák­ban a heti hat óra közismereti oktatásra két év alatt érettségi vizsgára történő felkészítést ígérnek. Ez nem megvalósít­ható, a tanulók és a szülők becsapását jelenti.

Next